Kamál, Shaytán, Bazhn, Syásat

Kamál, Shaytán, Bazhn, Syásat 

Kamál 

Názák o wazhbóén goláb chó gédi kessaháni bádsháhay págay boshá wati émeniay járá janagá atant.

 "É názák o wazhbóén poll che paym shellén konthagáni dámoná gón émeniá dochár kaptagant." Man hamódá nesht o jédhag bená kot. 

"Gapp názákiay naent balkén é golábay dár ent ke sarjamén báládá konthag ródénáná godhsari tholloká wati kamály pésh dáshtag."

          Bazhn 

 Magrabay wahdá nók burr jatagén ambay sará chizzé shapirr shapirrá at. Man sengé hamá némagá wajj kot o chagal dát ke borawt o ambay burrán maréchit.

 Áiay rawagá pad man wati báná pa émeni waptán. Sohbá ke pád atk o bágay saylá shotán tán hamá ambay boná do proshtagén shántoli hayk kaptagat.

Syásat 

Mazanén hár o sélápay tabáhiá pad á métagay mardomán chó saránawán dhannéay sará pa wat adároki lóg adhal dátagat.

 Yakk róché mani sar hamá métagá kapt godhá man dist ke áyáni hamé adároki lógáni sará sarkárén párthiay bayrak laggetagant. Man á goshtant ke eshán shomárá bazzag kotag, hecch nadátag o répéntag. Shomay hálay porsagá ón nayátkagant bale shomá angat esháni bayrak wati koddhokáni saray táj kotagant. 

Áhán gosht ke é syásat ent tai samjá nayt.

Shaytán 

  Ramzánay máhá ádénagay nomázá sári pésh emám nomázi goshtant: "Nazzik nazziká bóshtet, wati srepáni tóká shamag yalah madayayet ke Shaytáná shomay shamagán poterag o óshtagay moh rasit."

 "Gohárko! Záná Shaytáné naent déhé. Shomá wat goshet ke Ramzáná band kanag o daryáyá chagal dayag bit, é záná padá zamzilán sendit o kayt?"

 Posht poshtá óshtátagén Bibagrá nomáz yalah dát o norondháná cha masitá dar kapt.

••••••••••

Nebeshtakár: Azgar Zahir 
(Cha ázmánkokáni ketáb "Kessah Kadag"á zurag butagant.)

Zál, Mard o Námard 103 Batal o Goshten

 Jan / Zál, Mard o Námard 103 Balóchi Goshten o Batal

 Shomay háterá man 103 anchén Balóchi batal o goshten yajjágah kotag o redoband dátagant ke é jan / zál, mard o námarday rabédagi jwáni, nezóri, Balóch rájmáná esháni bestár o hakkáni bárawá márá sarpadi dayant. Eshán o abéd é batal o goshtenáni tahá dege máná o bezánt ham dast kapit. Watesh bwánet o mánáesh bekanet!

Jan / Zál 

1. Jan pa kolaw ápos nabit.
2. Jan o keshár pa reyá dárag nabant.
3. Janay lagámá mard dárit.
4. Pirén janén dur bit gomy kan.
5. Jané geray awal sáriá, becháry pa narmi o rájdáriá.
6. Jan janá gendit, har hará gendit.
7. Jan káshé ke góky nawárt, mard mageské ke págay talá ent.
8. Janay hayá marday chérá ent.
9. Jan pálézé, pálézay sáhegá lóthit.
10. Janay gisshag oshteray záyag.

11. Jan marday páday sawás ent.
12. Jan yár ent jadh jahit, jadh yár ent jan jahit.
13. Jan ke métagá gardit, áherá póleng chent.
14. Janá beday kamáshá, kant lezzat o tamáshá.
15. Jan pa gerag, chokk pa zirag.
16. Jane móchiá kawsh pádá nést, jane zargerá dorr góshá nést.
17. Jané Jannat, jané janjál.
18. Jwánén jan pa kesmat ent.
19. Janá besáth chó pasá, tará washnám kant gón harkasá.
20. Jan o mard nákon o gósht ant.

21. Jan nageptag gwánzag geptag.
22. Jan pa neshten o mard pa goshten.
23. Janá pa say chizz gerant: awal hayá, dómi pa brát, saymi pa zát.
24. Janá pa jan bejan, mardá pa diwán.
25. Janá mard zuragi naent, goshit tai rissh sorant.
26. Kachimbakén jan pa habar sharkár nabit.
27. Jan hast o janekk hast, káránán darbarók hast.
28. Janán mard paházant, bachekkán sók mán láp ent.
29. Jan ke janózám bit, succhen o sámán bit, mard ke janózám bit dar pa dar o hayrán bit.
30. Jan pa wati jódá, mát pa bagábandén possagá.

31. Jan mán kellahá o zahg mán kódekiá jáh kayt.
32. Jan hamá ent ke métagá nendit, pann o mozwák o mahparán randit, gón wati jódá dast goláésh ent.
33. Jan ke dóst ent, janay lógdapay kochekk ham dóst ent.
34. Jan pa chokk, mardén pa rissh o lédhaw pa nésh.
35. Jan mán ráján mabit o mál mán hawrán.
36. Námarday jan rawt bale marday deshtár narawt.
37. Jankoshtagá jan beday bale jan eshtagá jan maday.
38. Jan o chokk kasséay kabray tahá nawapsant.
39. Jan ke laggit pa chakaná, áherá kasshit marday takaná.
40. Jan Wazhdelayg ent, Negu nambag ent.

41. Trondén mádan o mastén zál, tekkái dayant bázénán, sártén mádan o chappén zál, hónán mán delá bádénant.
42. Jane mardá beger, topange námardá bezir.
43. Násharén zál hamá ent ke wati mardá wayl kant, sáp kant giwwárá pa dege mardé mayl kant.
44. Zál pa piri dawr dayag nabit.
45. Zál gón wati jódá merit, nawkar gón jeddi wájahá.
46. Zálá ke tará chokk nabit, kár pa ganóki sharr nabit.
47. Zál gehén gónápá cha amirén jódá kanant.
48. É kojám bélajjén janay kár ent ke mardá gón tahti pádagán chópit.
49. Emrózay Jannat jwánén jan ent.
50. Yakk jané hast Kambarán káshi, yakk jané hast Sombolán sáchi.

Mard o Námard 

1. Mardé merit pa náná, mardé merit pa námá.
2. Mardá watá zánag nést, márá hecch mayár pánag nést.
3. Mardá matth kanay miréná, bahtá chón kanay shumméná.
4. Mard gatthén talárán ráh kanant, námard mádanén ráhá shot nakanant.
5. Mard pa gayrat, lagór pa bázi.

6. Marde nádáná haré gón bale jendy pádán ent.
7. Námard wati hayrá lóthit o mard drostáni.
8. Námard pa náná merit, mard pa nangá.
9. Námarday jan rawt bale marday deshtár narawt.
10. Mardá bechár, wáná ér kan.
11. Mard wár bit bale gár nabit.
12. Marday mard wám ent.
13. Mard hár ent o janén bandgáh.
14. Mard pa yakk wandhé merit, námard pa do wandhá merit bale doény cha dastá rawant.
15. Marday sar rapt, kawl narapt.

16. Marday sar o námarday hankén.
17. Mard hamá ant ke sharr kanant, dáem watá bám ber kanant, jang o pasátán kerr kanant.
18. Marday kár gatth bit, námarday kawr áp kárit.
19. Mard pa brát tarrit o námard pa mál.
20. Marday démá genday, námarday poshtá.
21. Mard o námard mán kennahán pédáwar ant.
22. Moshkel ke mardáni sará káyant, moshkelán á chó háragán jáyant.
23. Mardán janant dir o dráj, námardán janant kalátay dap.
24. Mard jangá pa madár kant.
25. Mardá bechakkás bass pa yakk róché.

26. Mard pa hayál mir nabit.
27. Mard o námarday rissh yakk wadhá rodant.
28. Mard lagórzátén dáemá sardár nabit.
29. Mard makant námrdá shariddári.
30. Mardá mordag magosh, zahmá palger magosh.
31. Mard katthit o kamál kant, námard chatthit o zawál kant.
32. Marday syád kamál ent, námarday syád zarr o mál ent.
33. Mardáni máhá harróch chárdah ent.
34. Mard námarday mennatá nagipt.
35. Mard pa zobán mortagant.

36. Mantagén marday rissh sará bár ant. 
37. Mardá genday adhá day.
38. Matthá matth dárit, mardá mard dárit.
39. Mardárá jatesh, goshty: Ay posht.
40. Mardá béwámá, lédhawá bérisshá nabit.

41. Mard cha wati kerdá zánag bit.
42. Mard pa kárá wati chammán jahl najant.
43. Mard o lédhaw ke kaptagant jóki, moshkel ent pádá ant padá nóki.
44. Mard mayárán mán cháderá bandant, námard mayárán mán rahsarán dróhant.
45. Mardá ke watá ólák nést, páde raptená nangé nést.
46. Mardá raset, námardá nesht cháret.
47. Mard rawant, mardáni neshán ér ant.
48. Mard gón mardá dhikk wárt.
49. Mard rawt pa péshag, shér rawt mán gréshag.
50. Mard dán risshá, lédhaw dán néshá.

51. Mardá pa námardá naranjénant, bánzá pa bummay ratkagén chammán.
52. Á zahm ke porjawhar ant, daste námardán bad gawhar ant.
53. Á jód ke záláni delá sard ant, á gawázáni chópagay mard ant.

Pólkári o redoband 

Bahtán Balóch 

Máti Zobán Mojjati Hamráhé

 

Balóch pa zobán. Ji pa máti zobán. Madhádár! Taw ke Balóchzádagé ay, Balóchi sarpad bay o gapp jat kanay, godhá bezán Balóchiay hazári gáláni hazánagé tai mirás ent, pa é mirásá pahr beband. É gappá setk bezán ke:

 

Máti Zobán Mojjati Hamráhé 

Gón é hamráhá wati hamgranchi o hamráhi mojjati barjáh dáragi ent. Lahté kotthetagén zobándóstáni paymá é sal o pará sál bass yakkén bist o yakk Parwariay róchá máti zobán, máti zobán kanagi naent parchá ke:

Máti zobán némshapi singáré naent!
Máti zobán némbéli káré naent!
É dazgohári halké naent!
Garrápi hawré naent!
Tankén damk o ápsaré naent balkén drájén keshké ke modám pádá kanagi ent!

 Máti zobán máté, kémyáén kamáshé, dánáén balloké, dódáén piroké, porjóshén deli dósté, washgappén dazgoháré... Esháni poténk o bochkóán pa tará bázén mohrag o dánag mán ent. Taw kár ent esháni nazziká rawag o nendag o delgósh kanagi ant esháni sadáni hayál, distagén wáb, gam o jédhag, pant o sój, wákyát, kessah, sargwast, hájat, omét o páshk kanagi baddhé ráz.

 Máti zobán róch ent ke hamok sohb dán sánjárawá pa tai hamráhiá hejbar kammé ham mahtal nabit. Tará ham gón eshiá hamgámiá wati srén tarmáyagi ent o tóshag alkápá zuragi ent.
 Zobán máh ent ke taw eshiay jalashkókén zébáiay zórá shapáni tahárián rad dát, chizzán maym kot kanay. Eshiá taw pa watá mehrigé, delwáhén dósté, mozraw o ráhshóné kot, wati delá jágah dáty kanay. Máhay mehrá sarshapá bégamá wáb makap dóst mani!

 Máti zobán nilbómén zer ent: eshiay chawl o gwarmáni zémer yakk bél o pásé ón naenserit. É zémerá Balóchi ambá ródéntagant. É zémer rawt pa zillá kayt pa bámá, áládh jant padá bill kayt, pad mán padá jellár o jawár káyant bale é zer mojjati soropor kanán bázén zahiróké alhánit. Zer zánt ke nasorag o bétawári marg ent, gón taw bázén karnáni soksok o jákán darangáz kanag lóthit. Baré baré allam wati Kamarzániá bejan o démáy benend.

 Zobán zeray karkénkán hazáráni morwáredén labz o gál tai háterá sázetag, sáthetag ke é ganj tará dast geragi ent dán emrózay károbárán wati gestáén hasti o pajjárá móket bekanay.

 Tai máti zobán mazan sháhén drachké ke eshiay poll tai zaminay buá o bary tai zaminay támá kanant. Mat o samáty bekan. Cha daznaósht o doznapsén rahgwazi zahg o bachekkán berakkény. Pa yalacharén chárpádán pall o wádhé bebay! Mozzá é gránbarén drachk tará o tai poshpadán cha zamintámén barán washbár kant. É wati bonay háká dárit, sare bánay taptagén róchá sáheg kant, chapp o chágerday danzá bárén gwátán géchit.
 Máti zobán antaré, mehlabé... Darpá kanag karzit tán gwátjan mabit o wazhbóy mojjati bemánit.

 Tai zobán ramagé, tará shiwwárén shwánagé bayagi ent! Haptár, tólag, gork o rópáskáni pandal o repk zánagi ant. Tómig gawr kanagi o dap pa zankén boz cha daránzankiay wadháligéá pahrézagi ant, shepánki dráhén honar o kárzánti dar baragi ant. Padá godhá kath, zagr, panérbád, shakkal, dóg, mastag o shillánch pa tai hamsáheg o dirsyádán ham nakotthókén gwáchi o théki bant.

 Máti zobán gón ládhokén lógbánoká omri zendi mehré ke hamok róch gón jetáén nókén dáb o rangán pa tab o tahmbol barjáh dáragi ent.

 Cha máti zobánay hazári kwahn o nókén gál o gálbandán wati jenday o wati óbádagáni gálámbár waddénagi ent o é kár harróch kanagi ent parchá ke hazárganjén máti zobán yakkén shapá mán yakkén diwáná nóshagi sharábi bótalé naent balkén dirsarén shahkawré, mojjati bahókén shirén chammagé. Hazár bonbandáni zántganjén ketábé ke eshiay tahá maná o tará ham wati gestáén bahresht hawár géjagi ent.

 May máti zobán Balóchi ent, Balóchi chó jánay póstá póshagi ent. Balóchi har damáná jédhagi ent, chó darmáná nóshagi ent, chó sáhá amánat kanagi ent o wati pónzá bandagi ent!!

Nebisók: Barká Balóch 

Lyári, Zeré Jódh Butag | Nun Mim Dánesh

 

Lyári, Zeré Jódh Butag | Nun Mim Dánesh 

Taningah taw wáb ay 

Tarárá lapáshán donyá gwazán ent 

Lapáshtag tará donyáá démá raptag

Bale angat wáb ay 

Manárá kadén ent tai daray démá mélánk án 

Cha kukkár o wáhián mani háthig raptag 

Tará Kyámatay Sur thóhénit balkén

Padá ham hamé paym, bay waptagén mard 

Tará hecch samá nést

Kojá sakk ant donyáay panjag 

 

Hamá ju ke tachán butag 
Lógay dapá tai 
Zeré jódh butag 
Zeray sháhgániay hálá taw sai ay?
Kojá hálá saig ay 
Taw cha wati hojrahá dhann dar kapagá wáhi bebay 
Godhá balkén begenday 
Bale taw eshán chón genday 
Taw wa chammán zebahr ay 
Tará tai jenday gamáni zarábá 
Kórmaym kortag 
O kóréay baht!
Dazlatthé o naganay chondhé 

Daray dapay kochekk é ke lettheky ér próshtag 
Zánán tai páspán ent?
É wa chánigwáré 
Eshiá charpén chánigé, 
Kasé pésh bedárit wábé 
Kasé rad bedant 
Tayl o zamzil kanty 
Yá kemár hecch makanty 
Eshiay baht hamésh ent 

 

Tarárá samá ent
Á Bibi ke cha karnán 
Pa taw wáb gwapán at 
Ni á wat wati wábáni 
Tánjaw o ótágáni bandig 
Gón arsán adhán ent 

Ché butag péshá 
O é ché buwagá ent 
Hamá taw atay 
Zeray sénagá tekah dátagat sar 
Áiay mehr 
Cha drostán o sári taw wati arwáhá ér gétkag 

Gón zerá tai hamgranchi
Gón zerá tai mohabbat 
Naent dástáné 
Zer at koddhoké 
Ke taw wáb ay hamódá 
Zer at donyáé
Taw gár kortag hamódá watárá 
Zer ke hónwáré 
Bale pa tará áiay dhóbará 
Máti mehr chawl jant 

Zer jonzagá ent 
Zer wa najallit 
Dará kammé sayl kan 
É ápá wati sar ni kashtag kojángor 
Cha má nárazá ent 
Cha taw nárazá ent 

Bale padá ham tarárá naboddhénit é zer 
(Agán beboddhénit ham mayárig nabit á)
Padá ham choshén kár o kerdár nakant á 
Ke ni áiay delbanday chakká 
Ráh, dagg o mádhi 
Rassh o kassh o syásat 
Hón, rozhnáhi o wáb 
Jáká bust o ógám 
Kénag o jang o dáwáay ábád ent donyá 
Bale taw kojá ay 
Manárá kadén ent tai daray démá mélánk án 
Hamódá ke sórén máhigáni bóá 
O nézgáriá 
Cha karnáni johlánkén jakánsarián barp bastag.  

👭🧑‍🤝‍🧑 🦋 🥀 

Nun Mim Dáneshay Ordu lacchahay Balóchi rajánk: Bahtán Balóch

Sarshón 
Dánesh. Mim. Nun | Bacchay Tetli Pul | tákdém: 116 tá 120. Shenkár: Kandil Ketábjáh Makkorán

 

Baniádamay Dáspán Sázi

 

Baniádamay Dáspán Sázi 

Anchosh ke námdárén nawiskár Yowál Nóh Herári goshit: É Sarzaminá ensán ádege sahdár o jánwaráni sará pameshká lágu ent, bádsháhi kanagá ent pacháke ensáná mazanén kesáséá thuhén gróháni tahá gón wat mán wati hawáchkiá yajjágah zend gwázéng hél kotag. Mán ádege haywánán é tab o hél gwáh nakant.

Ensáná yajjágah zend gwázéng chón hél kot zánay? Parcháke ensán kessah (fiction) sázet kant, kessah áort o eshkonáént kant, báwar kanáént kant. Taw gón shádiá bogosh ke é mózá maná beday, man shodikk án o eshiay barwardá tará Bahesht rasit godhá á tai gappay jendá napahmit.

Taw boraway págásay (shark) démá goshtánk bedayay ke zendag mánag mani ensáni hakk ent o maná bass pa wati gozhnay ásay tósagá maprósh mawar godhá áiay zánagshódi é ensáni hakkáni ázmánká beh sarpad nabit. Taw gáméshá bogoshay ke é zarrán bozur o wati géshén káh o kadimmán maná pa bahá beday godhá á rómost kanán tará bass rók róká chárit 

Má ensánán yajjágah zendagi kanagay háterá ensáni hakk, mátén watan, rájdósti, barábari, lápwardi o Kaldár (Currency) paymén kessah o ázmánk jódh kotagant o má esháni sará haminchok yakin kanén o degerán báwar kanáénén ke é nu may wat mán wati hamgranchiay bonyádi wasilah jódh butagant. Esháni ladhá kawle Yowálaygá cha kollán masterén dáspán (fiction) wa Kaldáray jend ent.

Démterá á darráénit ke hawárén wadhéá pésarigén zamánagán ensáná dege dhawlén wákdári mannetagant chó ke déwatá. Padá ensáná hayál kotag ke nán, má wati wákdár wat én. May máresht, tab o mayláni jend jwáni, harábi yá zébáiá tháénit.

Darshánay ázáti, gestá o yaktá pasondi édeger o ádegeráni paymén gomán. Bale pa áendagá baniádamáni tahá nu yakk nókén wákdárié rodóm zurán ent o á Algór (Algorithm) ent. 

May jenday nebeshtah kotagén kódh pa mará paysalah o tawjil sázant. Gón Báeothék o mashináni hamkáriá shahzórén ensánay sáchag nu durén bándátay gappé naent. Cha edá yakk dege gamjatié wadig bit o á bit shahzórén ensán o las abrami ensánay kothomwáhén bahr o báng yá gissh o giwwáray jédhah. Sarjamterén mánesht abramay yakk dádrasién o pajjigá zórákén rahbandé.

Nezórénay háterá bass do gechéndar ant. Zórmandénay golámi bekant yá godhá yági bebit o watá nést o nábud bekant o agán rakket o sóbén but godhá bass haminchok degeri kayt ke á wat zórmandénay jáhá gipt.

 Kessah hamáiay raw kant ke á zórmand bit.

Sharru man poshtokái dast jat

 Sharru man poshtokái dast jat  

 Káparay boná lahtén janénádam neshtag o goddóchiá at. Áyáni monaw monaway tawár pédák at. Anágat chedhekkahé but, yakké tawárá at: "Mahnáz pittalé (razáné) byár wati wáná (wandhá) bozur." Mahnáz, Kamál o Barkat lógá neshtagatant. Barkat Kamálay brázatk at, warnáh at o gón Kamálá hamkópag at. Kamálá lahtén róch at ke cha Mashkatá atkagat o é wahdá lógá Barkatá sarosój kanagá at ke Torbatá borawt o lógay wástá chizzé sámán bahá bozurit o byárit.

  Mahnázá tawár eshkot, cha darwázagá sary kasshet ke bezánt bárén kay ent tawárá ent? Padá pittaléay shóházá goláésh but.

Kamálá jost kot: "É chónén ant?"

Mahnázá passaw dát: "Bázáray jenekk ant, Aslamay suray wánesh gón ant." Áiá pittalé zort o kápará shot. Áiay rawagá rand Kamál o Barkatá ham cha lógá sar kasht o káparay bonay wánesh cháretant. Wahdé Mahnázá wán gept o lógá wátar but godhá Kamálá Mahnáz eshárah kot o jost gept: "Á sharrangén o chábadhén jenekk ke káparay menagay gwará neshtag, kay ent?"

Mahnázá darráént: "Sharrátun ent." Kamál hayrán but o gwashty: "Sharrátun kay ent?" 

Barkatá neyámá dawr kot: "Nákó é Sharrátun hamá Sharru ent. Genday yakk randé má bágay dhagáray macchán rópagá atén, góderréá jenekkóé dajet, sakky grét o drahén machkadagy sará zort." Kamálá wati rásti dast chandhet o gosht. 

"Yakk randé bogosh! É hamá sabzok ent ke marchán gawhary cha démá petthit. Godhá mani wasshátká parché nayatk, zánán párenji hóshy nakanant?" Mahnázá darráént ke Barkat edá mabutén balkén atkagat. Barkatá badbadá Mahnáz cháret bale áiá bechkandet. Kamálá dém Barkatay némagá tarrént o gwasht: "Zánán Barkatay deshtár ent?" Mahnázá mohé raset, báshkó jat o goshty. "Josty kan."

"Hán dhay Barkat Sharru parché tai démá nakapit?" Barkatá Mahnáz chamsohré dát ke é gappy parchá gón jat... Á cha lógá dar atk o kápará janénáni gwará shot. Barkatá dap é némag o á némagá táb dát bale Kamálá pellés dát o nimmón geptant. Goddhiá Barkat láchár o béwas but gappay bonay záher kanagá, goshty.

"Lahtén sál sári ke paponkwarán at. Mátá manárá hojj kotagat ke cha hoshkén tarrag o kochekkáni pádpróshiá gehter ent man ham wati hamgangaláni wadhá saptok saptoké paponk cha machkadagá bechenán o byárán... Bozáni kadimm bant.

Maná maccháni gólag wa tahmbol nabutagat pameshká wati gwangáni pallay macch góletagatant o kawrjuá táné bastagat. Harch paponké ke kawrjuay tahá kaptagat, hamé táná gatthetatant. Hamok adárá rand man tán góletagat. Do randay gólagá mani saptok porr butagat. Dursaré kawrjué at o cha ápá lahdh at o tatk. Annu wa róchán geptag ke pogoláni posht ham hoshk o kalampóg ant... bezán é mani hamróchigén dandá at.

 Á róchi man yakk sichoké beth kothagat o tán nagóletagat ké yakkén randá gólány o sobáregá rawán lógá... wahdé maná sichoká namarrént... bezán cha pallá bály kot o bégwáh but godhá man cha sichoká delékim bután. Saptok zort o atkán ke táná zutt zuttá gólán o métagá rawán. Cha shoday báziá mani lápay rót kolawalláh wánagá atant.

            Wahdé man kawrjuay sará tánay kerrá atkán, mani jahli jahlá shotant o borzi bálá... man hoshk o hayrán bután. Man wati hamé bastagén tánay sará ke óst kotagat... chárán dán bibi Sharru hamé táná gólagá ent. Kawrjuy hatth jatagat (yakk pádé é némagá enty o domi pád kawrjuay domi némagay báskay sará ent). Wati saptoky cha paponká porr kotag, nu goshánay yakk lamboké sará enty o á dege goshány kolánj kotag o paponky mán kanagá at. Man wati hoshkén saptok cháret o áiay porrén... maná wati tánay bandagay drahén janjál démá atkant ke cha koj kojá lampash o pissh chetag, áortag o é bastag.

            Sharruay posht gón man at o pa kehébé tánay paponkán chenag o kolánjá kanagá at. Man shotán poshtokái Sharru dast jat. Yabbaré godhet o rók róká maná chárety. Cha áiay choshén cháragán man hamé póh bután ke maná gwashagá at: taw choshén radi parchá kort? Man ham gón wati chammán áiá passaw dayagay johd kort ke é mani mozz at... mani hakk at o tai korbáni ke tará jaridagén táné rasetagat. Mani báriá Sharru hamódá at, padá man machkadagá shotán ke gón hoshkén saptoká mát maná nán nadant.

 Cha hamá róchá dém ingaw é jenekk maná ráhéá begendit wati ráhá táb dant. Agan jáhéá gón dazgwahárán neshtag, gapp o kandagá ent, man h amá jáhá borawán, cha á jágahá pád kayt o rawt... agan rawagay wáry marasit godhá senge syáh o bé góyák bit o nendit. Róché rózegáré chammán chest nakant o maná nachárit.

 Ázmánkár: Piral Shaytagri 

Thálestháiay zenday bill o áládh

 Thálestháiay zenday bill o áládh

  Rusay mál o melkatdárén Káónth Lio Thálestháiay (Tolstoy 1828 - 1910) bárawá Warjéná Wolpay (Virginia Wolf) goshag ent ke cha Thálestháiá masterén gedárnawis (novelist) kas bit nakant, bendáti zenday bázén sál, wati dawray Rusi hákománi paymá pa aysh o nósh, jang o jadalá gwázéntant. Karimiáay jangá pad si o chár sálén Thálestháiá cha wati aysh o nósh o lópariá tawbá kort o nékén mardománi paymá zend gwázénagay shawry kot.

 Wati hand o jáhán atk o gón hazhdah sáli Supiá Ándriéwánáá siray resál dém dát bale gón hamé shartá ke á cha mannagá pésar wati áshekay jendi ródaptará bwánit. Supiáá ke ródaptar want, á habakkah o molur bit ke Thálesthái kaptagén juwá janókén mardomé buttag. Á sar tá pádá wámdár buttag. Wámáni porr kanagay háterá áiá wati mirásáni mazanén bahré babá dátag. Domi ésh ke á yakk kóthekén chokkéay pet o yakk mardoméay koshendah at.

 Padá ham doénáni sir butt o chokk Thálestháiá pédák kanán kot. Hamé wahdá áiá wati mirásáni golámén dehkánáni démá é gapp ér kort ke: man wati dráhén zaminán shomárá moptá bahr o báng kanán o dayán. Bale yakkéá ham báwar nakot. Janén ham hecch wadhá mannagá tayár naat, gapp démá nashot.

Bázén chokké pédák kanagá pad ham Supiá o Thálesthái zenday bill o áládhán wat mán wat nasélet o natahetant. Doénán yakk o domiay ayb wati ródaptaráni tahá nebeshtah kanán kotant. Hamé zamánagá Thálestháiá "War and peace o Anna Karenina" paymén mazan shánén gedár nebeshtah kotant ke zutt sóbmand buttant.

 Thálestháiá zarray hájat pésará nést at ni cha é gedáráni katthán gwashay cha ásmáná nótháni hawrá gwart. Hamé zamánagá nékráhay tab o maylá á padá mán ropt o pédhát. Áiá nékráhi ketáb nawisag bendát kort. Wati nebeshtánkáni tahá áiá sir nakanag o cha wapt o wábi zóká rakkagay sará báz zór dát bale gón janéná áiay wapt o wábay mósom hamá wadhá at. Supiá sézdahomi randá padá chellag but.

 É dráhén kár bittag o bayagá atant bale esháni tab yakk naatant ke eshán táhir o árámá bellant. Janénay gón Thálestháiá jang o jédhaháni kessah dán edá sar but ke pirén Thálestháiá lóg yalah dát.

 Zemestáni róch atant. Aktubaray máhá Thálestháiá wati jenekkéay komakká lóg yalah kort o pa Máskawá (Moscow) rawagá rélá sawár but. Áiay bugiá cha sártiá rakkagay hecch ásaráti nést at. Darig ham sharriá band nabuttagatant. Cha thanthén gwátá Thálestháiay passhánká watá sénag o jagará áort o sar kot. 

Áiay zenday bill o áládh hamedá ásar bant. Á chandé róchá pad bérán but. Áiá pa wati kabrá cha wati zaminán konjé pésará gechén kortagat. Á hamódá mojjati waptag o wáb ent. 

(Cha tákband Kessah Gwáderá zurag buttag. Nawiskáray nám wa dayag nabuttag bale gomán hamésh ent ke é tákbanday shónkár wájah Ay Ár Dádá "Thálestháiay zenday bill o áládh" nawisetag.)

Kerd máná bebant ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit

Kerd máná bebant ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit 

 Wasshiay habar ésh ent ke may nókén padréch hamá chizzán jédhágá ent, má é sendá najédhetagant.

 Shomá ke nók é zamánagay bázijáhá pád ér kotagant, godhá é bázijáhay masterén lóth hamésh ent ke shomá yakk gwáchené bezánet o á ésh ke shomay ásaráti ham ach má géshter ant o shomay janjál ham... Ásaráti chi ant...? Áhán wa man kesás kot nakanán bale janjál.....? O janjál é omrá man wati ham shomár kot nakotagant pameshká é johdá nakanán o rástén gappé bogoshán......?

 Man ke é sendá buttagán godhá man pa wat yakk rahbandé jódh kotag... Á rahband é buttag ke: "kerdán máná bekan parchá ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit." 

 Zamánagá yakk rabyaté jódh kotag ke masterén wati kasterénán pant o sój bedayant. É rabyat sakk kwahn ent o angah barjáh ent... Eshiay omray inchok mazan buwagay masterén sawab ésh ent ke har masterén mardomá wati nezóri o nazántkáriáni chér dayagay mohá dant... o mazan, zántkár o tawáná buwagay ched o ásánterén repk dege ché but kant ke wati zahgay lontháni sará wati lankoká ér bekan, wati wati pantán áiay sará bár bekan o masteriay sharapá barjáh bedár.....

É rabyat zenday tawámén tak o pahnátán barjam ent bale mani syáli chó ke gón labzánká ent pameshká labzánkay haddá man gosht kanán ke é rabyatá labzánk báz táwánbár kotag. Zendagiay á dege záneshti pedhán é rabyat chinchó sittmand éshiá man sarpad nayán bale harkas ke labzánkay mardom ent áiay háterá kawló hamé buwag lóthit ke: kerdán máná bekan parchá ke labz wati mánáyán matth kanant.

  Maná é goshag buttag ke wati nebeshtagi (writing) tajrobatán bahr (share) bekanán... O shomay é mehr pamman sakkén mazanén sharapé... bale é mehray shirkeniá mani delá josté pád kotag .......... Godhá parchá jostá ham gón shomá bahr (share) makanán...?

 Jost ésh ent ke yakk mardomé ke tawámén omr labzánk nebeshtah kanagá ent, agán á tajrobat bahr kanagá naent godhá ché kanagá ent? Setk bezán asal gapp hamésh ent.... Mardomé ke shayr yá dáspán (fiction) nebeshtah kanagá ent, asalá á wati asilliá (originality) bahr kanagá ent. Á yakk anchén jolléay naksh o negáráni tahá yakk ahd, dódmán o rájdaptaréay pádáni padán (footprints) dar géjagá ent ke á joll áiay arwáhay pézhgáhá pachent. Agán kassé gón nebeshtakáréá sapar kanag lóthit yá gón áiay tajrobatá hawár kapag lóthit godhá sharterén wazm hamésh ent ke áiay sácheshtay tahá ér bekapit. Parchá ke har nebeshtakár hamódá wati asillén gónápá paddar bit... Agán ná é wa sakkén ásánén káré bit ke kassé bogoshit ke man wati pelán shayr yá ázmánk o gedár (novel) say randá nebeshtah kotag o dertag padá cháromi randá páenal kotag. Yá man pelán kessah bist o panchomi róchá halás kotag... É mani hayálá nebeshtagénay puryátay bahr (share) kanag ent. Sácheshti tajrobat é tákdém o sáhatáni nám naent.

 Man anchén mardomé án ke wati bábatá cha drossán kamter zánán o gwáchen hamésh ent ke maná báz randá wati nezóri o jwániáni bárawá cha degerán málum buttag... Man begenday wati bábatá choshén hásén gappé gosht makanán bale man labzánkay wánóké án o hamá damánán ke ach watá gisshán godhá do labz nebeshtah kanagay johdé kanán. Á nebeshtagén chi ant? Éshán mahluk kojám chammán chárit? Yá mani chágerday tahá ésháni hájat o pakáré hast yá nést...? É mani jédhah naent o hamé darámadi ke nebeshtakár o nebeshtahay nyámá chó ótágéá tachk ent, hamé labzánk yá sáchesht ent.

Jang o labzánkay tahá tepáwaté hast...!

Jangay tahá sangaréay buwag allami ent. Harkasá ke wati sangar mohrter dáshtag á sharrén sepáhi ent bale labzánkay tahá sangar nadárag azhdari ent. Harkas ke sangaréá neshtag o nebeshtah kant áiay labzánki imán nezór ent.

 Sáchesht zagr o payápén kárest lóthit. Mahzabi sangaréá neshtag o nebeshtah kanónk mardomé begenday mahzabi jehtá sakkén mazanén sharapé bebit bale labzánk o sácheshtay kaylóá áiay kerd nezór bit. Hamé paym rájmán, dódmán o rájdaptaréay sangaráni panáhá neshtagén nebeshtakárán sáchesht wati mahram nakant. Bale edá kasánén gishwáriay bekanán ke: chó naent ke dege takéay mardom labzánt but nakant... Allam but kant... Goshagay morád ésh ent, taw har takay mardom bebay bale hamé damáná ke labzánk nebeshtah kanagá ay é damáná tará bass labzánkay mardom buwagi ent. Nebeshtahá pésar o nebeshtahá rand har dargáhá nenday, jédhahé naent bale nebeshtahay wahdá báyad ent mardomay sará hecch lékahay gobár mabandit.

Anchó goshant ke Hodáay sharterén pajjár gón é labzán but kant ke:

 "A freedom that allows other freedoms to exist."

 O mani hayálá ham sharterén gishwári hamé paym but kant. Agán labzánkay tahá hamé "allow" pábandiá bekasshay godhá á nebeshtagén harchié but kant bale labzánk nabit. O labzánk labzánk ent....... Ma ke haminchó gón labzánká zendag but kotag, áiay ásar hamé dar kaptag ke shayr bebit yá redánk, agán sácheshté godhá á chass o kayp yakkén ent. Tawámén zendá shayr per bandán, man wahdé awali randá kessah nebeshtah kot godhá kessahá yakk damáné ham maná nadhasset ke taw darámadé ay... Yá maná gomán nabut man nókén o jetáén káré kanagá án. Labzánkay tahá pám (form) bass káleb ant. Asal shay nekán ent. Nu agán má kessahay gappá bekanén godhá kessahá wati zendá ché ché nadistag? Chont pám zort, yalah dát... Chinchó pand borretag bale chassy badal nabit, kaypy namatthit... Hamé chass, hamé kayp nebeshtahá sáchesht o labzánk jódh kant. 

 Baré baré chó bit ke shargedár hamé chassá shóházagay johdá kant. Áiay hásén mokámá shóházág lóthit, á zánag lóthit ke syáhagéay tahá sácheshtay sahrá buwagay hakkén jágah kojám ent? Hamé thekk (point) ent ke sáchesht o shargedári cha yakké domiá dur kenzán bant. Parchá ke sácheshti kayp yakk syáhagéay tahá chó hóná sheng ent. Chó mohragá yakk hásén jágahé ér nabit. Sáchesht har syáhagéay tahá bebit áiay paddaráiay repk hamésh ent. Anchó ke yakk badanéay tahá taw zenday tawáná genday ke á mán tawámén ázáyán shengetag. Hamé paym sácheshti kayp, chó zenday, chó hónay wadhá syáhagay sajjahén hastiay tahá tálán bit. Á syáhag shayré bebit ke ázmánk o gedáré. Áiay paddarái repk hamésh ent.

  É baniádam ke gón kas o ázizán, gón wati chágerd o zamánagá Inchok hamgranch ent... Baniádamá ke chárén átrápán é syáldáriáni diwál mekk kotagant... É asalá nimmóné wati andaray tahnáiáni sahdhénagay bale é zenday tahá anchén zagrén damán ham káyant ke mardom wati andará éwak bit... Godhá áiá é syáldári, é chágerd o zamánag ach watá sakk dur samá dayant o áiay wáhesh bit ke á pohlé besázit dán ke gón wati dósti o dozhmenián, gón wati mehr o konnatán... gón zamánagá sohl o tráné bebit, kolaw o hálé bebit o labzánk hamé pohlsáziay hamal ent.

 Báz mardom goshit ke dáspán (fiction) wa drógé o inchok dróg chón saggag bit...? Bale mani jost ésh ent ke:

 Dáspán drógé pameshká saggag nabit...? yá dáspán cha rástiá sakk nazziká gendit o pésh dárit pameshká saggag nabit...? É jostay passah kanagá begenday hamá mardom sádhi mabant ke labzánkay chassá wati ambázán nazortagant bale labzánk o dáspánay shahár o sán róch rózéni zenday sará labzánkay dazras wat é jostay mohkamterén passah ent.

 Labzánk anchén sarhálé eshiay sará tawámén zend habar but kant bale godhsará man wati hamá pantá padá nók kanag lóthán ke: báyad ent kerd máná kanag bebant... Parchá ke pant wati mánáyán badal kanant o mardom rad kapit.

 Mennatwár án é sharapdárén edárahay madhádárén wákdáráni ke áhán maná lótháént o mennatwár shomay kolláni ke shomá nesht o maná gósh dásht.... Salámati pa shomá!

(É nebeshtánk Mazan Shahdarbarjáh Torbat Kéchay chér dastiá barjam dáshtagén marágeshá wánag buttag.)

 Monir Mómen 

Gédi o sáchesht (Redánk), tákdém, 141-144