Baniádamay Dáspán Sázi

 

Baniádamay Dáspán Sázi 

Anchosh ke námdárén nawiskár Yowál Nóh Herári goshit: É Sarzaminá ensán ádege sahdár o jánwaráni sará pameshká lágu ent, bádsháhi kanagá ent pacháke ensáná mazanén kesáséá thuhén gróháni tahá gón wat mán wati hawáchkiá yajjágah zend gwázéng hél kotag. Mán ádege haywánán é tab o hél gwáh nakant.

Ensáná yajjágah zend gwázéng chón hél kot zánay? Parcháke ensán kessah (fiction) sázet kant, kessah áort o eshkonáént kant, báwar kanáént kant. Taw gón shádiá bogosh ke é mózá maná beday, man shodikk án o eshiay barwardá tará Bahesht rasit godhá á tai gappay jendá napahmit.

Taw boraway págásay (shark) démá goshtánk bedayay ke zendag mánag mani ensáni hakk ent o maná bass pa wati gozhnay ásay tósagá maprósh mawar godhá áiay zánagshódi é ensáni hakkáni ázmánká beh sarpad nabit. Taw gáméshá bogoshay ke é zarrán bozur o wati géshén káh o kadimmán maná pa bahá beday godhá á rómost kanán tará bass rók róká chárit 

Má ensánán yajjágah zendagi kanagay háterá ensáni hakk, mátén watan, rájdósti, barábari, lápwardi o Kaldár (Currency) paymén kessah o ázmánk jódh kotagant o má esháni sará haminchok yakin kanén o degerán báwar kanáénén ke é nu may wat mán wati hamgranchiay bonyádi wasilah jódh butagant. Esháni ladhá kawle Yowálaygá cha kollán masterén dáspán (fiction) wa Kaldáray jend ent.

Démterá á darráénit ke hawárén wadhéá pésarigén zamánagán ensáná dege dhawlén wákdári mannetagant chó ke déwatá. Padá ensáná hayál kotag ke nán, má wati wákdár wat én. May máresht, tab o mayláni jend jwáni, harábi yá zébáiá tháénit.

Darshánay ázáti, gestá o yaktá pasondi édeger o ádegeráni paymén gomán. Bale pa áendagá baniádamáni tahá nu yakk nókén wákdárié rodóm zurán ent o á Algór (Algorithm) ent. 

May jenday nebeshtah kotagén kódh pa mará paysalah o tawjil sázant. Gón Báeothék o mashináni hamkáriá shahzórén ensánay sáchag nu durén bándátay gappé naent. Cha edá yakk dege gamjatié wadig bit o á bit shahzórén ensán o las abrami ensánay kothomwáhén bahr o báng yá gissh o giwwáray jédhah. Sarjamterén mánesht abramay yakk dádrasién o pajjigá zórákén rahbandé.

Nezórénay háterá bass do gechéndar ant. Zórmandénay golámi bekant yá godhá yági bebit o watá nést o nábud bekant o agán rakket o sóbén but godhá bass haminchok degeri kayt ke á wat zórmandénay jáhá gipt.

 Kessah hamáiay raw kant ke á zórmand bit.

Kerd máná bebant ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit

Kerd máná bebant ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit 

 Wasshiay habar ésh ent ke may nókén padréch hamá chizzán jédhágá ent, má é sendá najédhetagant.

 Shomá ke nók é zamánagay bázijáhá pád ér kotagant, godhá é bázijáhay masterén lóth hamésh ent ke shomá yakk gwáchené bezánet o á ésh ke shomay ásaráti ham ach má géshter ant o shomay janjál ham... Ásaráti chi ant...? Áhán wa man kesás kot nakanán bale janjál.....? O janjál é omrá man wati ham shomár kot nakotagant pameshká é johdá nakanán o rástén gappé bogoshán......?

 Man ke é sendá buttagán godhá man pa wat yakk rahbandé jódh kotag... Á rahband é buttag ke: "kerdán máná bekan parchá ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit." 

 Zamánagá yakk rabyaté jódh kotag ke masterén wati kasterénán pant o sój bedayant. É rabyat sakk kwahn ent o angah barjáh ent... Eshiay omray inchok mazan buwagay masterén sawab ésh ent ke har masterén mardomá wati nezóri o nazántkáriáni chér dayagay mohá dant... o mazan, zántkár o tawáná buwagay ched o ásánterén repk dege ché but kant ke wati zahgay lontháni sará wati lankoká ér bekan, wati wati pantán áiay sará bár bekan o masteriay sharapá barjáh bedár.....

É rabyat zenday tawámén tak o pahnátán barjam ent bale mani syáli chó ke gón labzánká ent pameshká labzánkay haddá man gosht kanán ke é rabyatá labzánk báz táwánbár kotag. Zendagiay á dege záneshti pedhán é rabyat chinchó sittmand éshiá man sarpad nayán bale harkas ke labzánkay mardom ent áiay háterá kawló hamé buwag lóthit ke: kerdán máná bekan parchá ke labz wati mánáyán matth kanant.

  Maná é goshag buttag ke wati nebeshtagi (writing) tajrobatán bahr (share) bekanán... O shomay é mehr pamman sakkén mazanén sharapé... bale é mehray shirkeniá mani delá josté pád kotag .......... Godhá parchá jostá ham gón shomá bahr (share) makanán...?

 Jost ésh ent ke yakk mardomé ke tawámén omr labzánk nebeshtah kanagá ent, agán á tajrobat bahr kanagá naent godhá ché kanagá ent? Setk bezán asal gapp hamésh ent.... Mardomé ke shayr yá dáspán (fiction) nebeshtah kanagá ent, asalá á wati asilliá (originality) bahr kanagá ent. Á yakk anchén jolléay naksh o negáráni tahá yakk ahd, dódmán o rájdaptaréay pádáni padán (footprints) dar géjagá ent ke á joll áiay arwáhay pézhgáhá pachent. Agán kassé gón nebeshtakáréá sapar kanag lóthit yá gón áiay tajrobatá hawár kapag lóthit godhá sharterén wazm hamésh ent ke áiay sácheshtay tahá ér bekapit. Parchá ke har nebeshtakár hamódá wati asillén gónápá paddar bit... Agán ná é wa sakkén ásánén káré bit ke kassé bogoshit ke man wati pelán shayr yá ázmánk o gedár (novel) say randá nebeshtah kotag o dertag padá cháromi randá páenal kotag. Yá man pelán kessah bist o panchomi róchá halás kotag... É mani hayálá nebeshtagénay puryátay bahr (share) kanag ent. Sácheshti tajrobat é tákdém o sáhatáni nám naent.

 Man anchén mardomé án ke wati bábatá cha drossán kamter zánán o gwáchen hamésh ent ke maná báz randá wati nezóri o jwániáni bárawá cha degerán málum buttag... Man begenday wati bábatá choshén hásén gappé gosht makanán bale man labzánkay wánóké án o hamá damánán ke ach watá gisshán godhá do labz nebeshtah kanagay johdé kanán. Á nebeshtagén chi ant? Éshán mahluk kojám chammán chárit? Yá mani chágerday tahá ésháni hájat o pakáré hast yá nést...? É mani jédhah naent o hamé darámadi ke nebeshtakár o nebeshtahay nyámá chó ótágéá tachk ent, hamé labzánk yá sáchesht ent.

Jang o labzánkay tahá tepáwaté hast...!

Jangay tahá sangaréay buwag allami ent. Harkasá ke wati sangar mohrter dáshtag á sharrén sepáhi ent bale labzánkay tahá sangar nadárag azhdari ent. Harkas ke sangaréá neshtag o nebeshtah kant áiay labzánki imán nezór ent.

 Sáchesht zagr o payápén kárest lóthit. Mahzabi sangaréá neshtag o nebeshtah kanónk mardomé begenday mahzabi jehtá sakkén mazanén sharapé bebit bale labzánk o sácheshtay kaylóá áiay kerd nezór bit. Hamé paym rájmán, dódmán o rájdaptaréay sangaráni panáhá neshtagén nebeshtakárán sáchesht wati mahram nakant. Bale edá kasánén gishwáriay bekanán ke: chó naent ke dege takéay mardom labzánt but nakant... Allam but kant... Goshagay morád ésh ent, taw har takay mardom bebay bale hamé damáná ke labzánk nebeshtah kanagá ay é damáná tará bass labzánkay mardom buwagi ent. Nebeshtahá pésar o nebeshtahá rand har dargáhá nenday, jédhahé naent bale nebeshtahay wahdá báyad ent mardomay sará hecch lékahay gobár mabandit.

Anchó goshant ke Hodáay sharterén pajjár gón é labzán but kant ke:

 "A freedom that allows other freedoms to exist."

 O mani hayálá ham sharterén gishwári hamé paym but kant. Agán labzánkay tahá hamé "allow" pábandiá bekasshay godhá á nebeshtagén harchié but kant bale labzánk nabit. O labzánk labzánk ent....... Ma ke haminchó gón labzánká zendag but kotag, áiay ásar hamé dar kaptag ke shayr bebit yá redánk, agán sácheshté godhá á chass o kayp yakkén ent. Tawámén zendá shayr per bandán, man wahdé awali randá kessah nebeshtah kot godhá kessahá yakk damáné ham maná nadhasset ke taw darámadé ay... Yá maná gomán nabut man nókén o jetáén káré kanagá án. Labzánkay tahá pám (form) bass káleb ant. Asal shay nekán ent. Nu agán má kessahay gappá bekanén godhá kessahá wati zendá ché ché nadistag? Chont pám zort, yalah dát... Chinchó pand borretag bale chassy badal nabit, kaypy namatthit... Hamé chass, hamé kayp nebeshtahá sáchesht o labzánk jódh kant. 

 Baré baré chó bit ke shargedár hamé chassá shóházagay johdá kant. Áiay hásén mokámá shóházág lóthit, á zánag lóthit ke syáhagéay tahá sácheshtay sahrá buwagay hakkén jágah kojám ent? Hamé thekk (point) ent ke sáchesht o shargedári cha yakké domiá dur kenzán bant. Parchá ke sácheshti kayp yakk syáhagéay tahá chó hóná sheng ent. Chó mohragá yakk hásén jágahé ér nabit. Sáchesht har syáhagéay tahá bebit áiay paddaráiay repk hamésh ent. Anchó ke yakk badanéay tahá taw zenday tawáná genday ke á mán tawámén ázáyán shengetag. Hamé paym sácheshti kayp, chó zenday, chó hónay wadhá syáhagay sajjahén hastiay tahá tálán bit. Á syáhag shayré bebit ke ázmánk o gedáré. Áiay paddarái repk hamésh ent.

  É baniádam ke gón kas o ázizán, gón wati chágerd o zamánagá Inchok hamgranch ent... Baniádamá ke chárén átrápán é syáldáriáni diwál mekk kotagant... É asalá nimmóné wati andaray tahnáiáni sahdhénagay bale é zenday tahá anchén zagrén damán ham káyant ke mardom wati andará éwak bit... Godhá áiá é syáldári, é chágerd o zamánag ach watá sakk dur samá dayant o áiay wáhesh bit ke á pohlé besázit dán ke gón wati dósti o dozhmenián, gón wati mehr o konnatán... gón zamánagá sohl o tráné bebit, kolaw o hálé bebit o labzánk hamé pohlsáziay hamal ent.

 Báz mardom goshit ke dáspán (fiction) wa drógé o inchok dróg chón saggag bit...? Bale mani jost ésh ent ke:

 Dáspán drógé pameshká saggag nabit...? yá dáspán cha rástiá sakk nazziká gendit o pésh dárit pameshká saggag nabit...? É jostay passah kanagá begenday hamá mardom sádhi mabant ke labzánkay chassá wati ambázán nazortagant bale labzánk o dáspánay shahár o sán róch rózéni zenday sará labzánkay dazras wat é jostay mohkamterén passah ent.

 Labzánk anchén sarhálé eshiay sará tawámén zend habar but kant bale godhsará man wati hamá pantá padá nók kanag lóthán ke: báyad ent kerd máná kanag bebant... Parchá ke pant wati mánáyán badal kanant o mardom rad kapit.

 Mennatwár án é sharapdárén edárahay madhádárén wákdáráni ke áhán maná lótháént o mennatwár shomay kolláni ke shomá nesht o maná gósh dásht.... Salámati pa shomá!

(É nebeshtánk Mazan Shahdarbarjáh Torbat Kéchay chér dastiá barjam dáshtagén marágeshá wánag buttag.)

 Monir Mómen 

Gédi o sáchesht (Redánk), tákdém, 141-144

Kessah wadárá neshtag | Dád

 

 Kessah wadárá neshtag | Dád  

Ay Ár Dád 

  Kessah Pekshanay arwáh ent. Gedár bit ke ázmánk, béde kessahá toshé ham démá shot nakant. Kessah yakk morgéay ham bit, estáléay ham. Agán esháni tahá ensáni tab o sách, rang o dáb mán bebit. Nók o kwahnén kessahi labzánkay tahá kessah yakkén rang o dábá rawán nakant. Pésarigén kessaháni (fiction) tahá kessah yakshalá béde posht o démá kanagá rawán buttag. Nu bale kessahá wati dáb matth kortag. Nókén kessahi labzánkay tahá kessah tachká rawán nakant. Wánóká kammé rad dant o posht o dém bit, baré andém bit, baré sahrá.

 Parchá ke nókén kessaháni teknik badal buttagant. Baré kessah éwak zehnay tahá sapar kant o démá jonzit, wati wahd o pásá yakshalá démá nabárt. Chó ke: mardomé neshtag o wati elbamay aksán cháragá ent ke yakk aksé áiá nágatá gwastay tahá bárt, kessah hamángaw sapar kant. Yá kasé pirmardé gendit o jédhit: Agán man pir bebán godhá chón bán? Cha hamedá á watá áókén rócháni tahá gendit. Zikkén (pésarigén) ázmánk bégah yá shapéay yá némróchéay perémay (frame) tahá sapar kanán buttag dán ásaréá atkag o óspán kortagy. Nu kessah na éwak wati sapar o jonzagay tekniká matth kant balkén wati kárestay andará ham dege mardoméay rangá nakshán kárit.

 Balóchiay zikk o marchigén ázmánká belly ke wati teknik matth kortag bale áiay kárest badal nabant. Agán kárestay dóstigén jan mortag ham kárest badal nabit, yá ke áiay chokk ápá kaptag o boddhetag ón badal nabit. Agán badal nabit é háterá ke áiá badal bayagi naent angat sharr ent parchá ke é rangén badal nabayagay kessahay tahá yakk pegr o lékahé hast ke á matth buwagá naent. Bale chó mabit kasséay brát janag o koshag buttag, á éwak apsóz kant o padá bétawáriá wati róchán gwázénit. É rangén kárestay badaliá godhá báyad éwak wákiátay sará zór dayag bebit.

 Mazanén pekshanay tahay kárest gón badén jáwaréá dochár buwagá na éwak cha andará matth o badal bit balkén sarboray áiay rang o dáb ham dege wadhén bant. Kessah báz ent. Har damk o bázár kessahé, har rang o dém kessahé bale kessakár eshiá namirán hamá wahdi kort kant ke haméshiay tahá wati honarkáriay rang o dábán mán bekant. Hayál o gomán gwáchená kessahé kot kanant. Wat gwáchen yakk wákiáté. Wákiát paméshká wákiáté ke áiá gésh o per kanag nabuttag. Wahdé áiá gésh o per kanag bit godhá kessah démá kayt.

  Bale kessah éwak gozhn o bazzagiay drángázi naent. Chósh kanagá kessah rézmánké bit, nebeshtánké bit bale kessahé nabit. Chó ke may ázmánkár hamé ke bendát kanant, cha wati némagá gappán janán kanant. Chó ke: 

"Bazzagi dárá magipt, bazzagi o chamdári kocheká saggetag, Aslam bazzagén mardomé at."

 É nu kessahay bendát naent balkén nebeshtánké marzánk (tamhid) ent. Chandé anchén mardom hast ant: har kojá ke jang bit yá kassé koshag bit, á lóthant ke esháni sará hamá wadhá tachká tachk nawisag bebit hamé paym ke wákiátay jend buttag, chó nabit. 

 Ázmánk sácheshti tahré, sáchesht béde hayál o gomániá ezmá cha tákáriá démá bort nakant. Yakk shahidéay janózám lázom naent éwak wati konnat o bagirá begoshit, má gwashén ázmánké nebeshtagy, ennán pekshanay rabyat chó naent. Balkén nadkár áiay zehni o badani, pegr o hayál, gománay bill o áládhán wati sench o samáyá gón dege chizzé kant o démá kárit. 

 Pekshan éwak rástiay rástén darshán naent balkén áiay drógén (hayáli) darshán ent. Hamé drógén darshán wat jetá nókén gwáchenéay bonheshtá ér kant. Kessah modám rahsaréá dochár kapit bale man éwak hamá wadhá chest kanán o lógá kárán ke chokk o mardom kass habakkah o hayrán nabit. Á dráh kandant o gwashant: haw, má eshkotag, eshiá distag. Hamedá nebeshtakárá samá kapit ke man gésh kanag o per kanagay kár nakortag. Bass dhanná óshtátagén róták o rájmáni rasánkdaray wákiáté zortag o áiá ázmánkay nám dátag, andará na ázmánk hast, na wáb o hayál, na ke donyáá dege rangéá sácheshti rangá jédhagay aksé. Byá bendát kanén, wákehá kessah buwagay wadárá neshtag. 

Cha tákband Kessah Gwádar, Márch 2020.

Madag Kaptag Kalákótá || Mahmad Bayg Bégol

 

  Madag Kaptag Kalákótá. 
Mahmad Bayg Bégol

 Chiná báli madagáni kárzawáliáni dáragay háterá hapt lakk hél dátagén batháni changézi lashkaré sájó kotag bittag ke gón sitthiay tawárá báli madagáni sará orosh kanant o áyán warant. É anchén delyalah o shagálén bath ant ke charéshán har yakké chár chár sad madag yakkén shullá chath kanáná rawt. 

 Englestánay hálták "Thayligráp"á hál dátag: gwastagén shast o panch sáláni nyámá Chinay dah subaháni tahá báli madagay é cha drostán badter o masterén orosh ent. Eshiay ásará madagán yakk koródh habdah lakk ékadhay sará ámádahén keshár o édege káh o butthag ádróh o tabáh kotagant. Sáensdánáni goshag ent ke é wahdi Chinay lahté jáhán yakk chárkondhi wáléay tahá kesás panjáh hazár báli madag o áyáni sosondh mawjut ant.

 Ched o pésh Chini kesháwarzán báli madagáni koshagay kár gón lógi morgán geptag, bale ni sábet bittag ke lógi morgáni wahd halletag. Parchá ke bath cha lógi morgán gésh saksar o wash warákter ant paméshká áyáni madag waragay kodrat o goshád géshter ent.

  É hálay wánagá rand man teláh dróshom, washbál, harrag pád o chezzhek bóhén madagáni tránagá kaptán. Maná hamá wasshén dawr o bárig yád átkant. Wahdé Lyáriay damkáni tahá yá chárráháni sará mardomán madag bretk beryán kot o bahá kot, Balóchán delay sérá madag wárt o watá lullokwáráni sardár léket.

  Yádáni hamé zerá ózhnág kanáná man tán dérá Chinay madagwárén batháni wassháli o washbahtiay sará bash bash wárt o delá goshtón ke drégatén man ham bathé butténán o Chini mangirán gón butténán.

  Báli madag chó Balóchá béwatan ent paméshká Balóchá dóst ent. Bale esháni dósti ham ajabén dóstiay. Bezán é cha dóstia yak domiay delá kasshant. Harjáhé ke madagá moh rasit á Balóchay cherágjáhán chath kant. Hamé paym harjáhé ke Balóchay wár wassh bit, á madagá jant o wárt.

 Man molkay hálá sahig nayán ke ódá madag kadi kayt, chetawr kayt o Balóch áiá ché rangá wasshátk kant? bale Karáchiá hamá dawr o bárigá ke molk émen o mardom wati hálá mast atant. Madag hamok sál chó basshámi jodhán allam átk. Ni albat kesás bist o panch sál ent ke madag may némagá inchok áyagá naent. Chó ke Makkorán o Taray hoshkáwagén sardhagárán hawr naayt, hamé sawab ent ke baré baré hamé teláh dróshom o washtám márá sakk gir kayt. Anchén wahdán godhá má delá tasallá dayagay háterá madag jánay sháná per bastagén yakk kwahnén sawté alhán kanén:

Madag kaptag Kalákóthá

Anchó wassh ent chó ákróthá

Madag kaptag geseriá

Anchó wassh ent chó mesriá

Bale wahdé zahiry cha eshiá ham géshter bant godhá madag may wábá kayt. Gwastagén róchán yakk shapé anchén tránag o tahtáláni tahá yakk madagé mani wábá átk. Salám alayk o dast dróhiá pad mani o madag jánay nyámá é gapp o trán but:

Man: chón ay, jódh ay, dhaddh ay, tayár ay?
Madag: Shogr ent Allaháay, sáhé kasshagá án.
Man: Tai sosondh o mahluk chón ant?

Madag: Man sosondh wati Allaháay hawálah kotag o Kólwáhay patthá wayl kotagant. Mahlukay hálán tará nadayán ke é sarkári rázé. Chónáhá ham may mahluk gón Balóchán kahr ent. 

Man: parchiá bébaláhé?

Madag: Paré háterá ke shomá wati zeminá Éthami trákay ejázat parchiá dátag ke eshiay ásará may téwagén naslé tahr tahrén nádráhiáni o mázuriáni ámách bittag. Má wa cha shomay hamé zahr áludagén damagá laddh o lóg kanagá láchár bittagén.

Man: maná báz apsóz ent madag ján.

Madag: Apsóz waragay wahd gwastag. Má wati zawál bittagén yakk nasléay badalá dege dah nasl pédá kotag. Márá parwáh nést, shomá wati poshpadáni hayrá belóthet ke shomay kesás anchó ham kamm ent.

Man : sharr maná begwash ke maróchi éwak o tahná ingó chetawr tai sar kaptag?

(Sarjam naent...)

Bimámáchén zobáné hamá wahdá démrawi kant ke...

 

Bimámáchén zobáné hamá wahdá démrawi kant ke áiay gapp janókáni mazanén kesásé wánag o záneshi pedhán gón bebit.

  Jenday lógá démrawi kanag pa chónáhén bimámáchén zobánéá awali kár ent . Anchósh ke má distagat, é yakk gishwárié naent, yakk anchén zehn sázié kanag bebit ke sajjahén zemmahwári wánagjáháni kár rahbanday sará chagal dayag bebit, bale agan jáhéá wánagjáhi kár rahbanday jend mán bonokki o domi tabakkán hast mabit godhá bándát támur ent. Wánagjáhay kerd pa chokkán wati máti zobánay kármarziá nun pa jwáni zántagén gappé. Mán záneshti zobánzántiá bázén pólkári, trán o tránbastenán pad o géshterén kár pa chokkáni zobánay pahmagá démrawi komaká é zobánzánti jáwarálay badbahtiá kamm kanagá eshtápi káré ke kanagi ent.

 Wánagjáhay chágerd yakk zahgéá mazanén mohé dant ke á wati eshkonag o gwashagay budnákiay tahá géshi byárit. Anchósh ke cha "Kori keyawlam"ay lótháni sawabá mán wánagjáhay hamráhiá chágerdi kárán (chósh ke mazahbi o dódmáni mocchián) wati zobáná kármarz kant. É chizz áiá moh dant ke gón wánag o zánagay kárán dazgatth bebit (démterá becháret) ke é paráiá nókén jahánay darwázagán pach kant. Agan ódá pa gapp janag o nebeshtahá éwaká zórákén zobán kármarz bebit, é habakkahi gappé nabit ke handi zobán wassháliá sar buwagá bésób bebit .... eshiay domi némagá agan jwánén shawrbandié kanag bebit ke zórákén zobánay hamráhiá handi zobáná sarkári bestáré bebit, é wánókáni jenday bésahá sakk báz waddénit. 

  Bimámáchén zobánáni jáwarálán báz bari záneshtay sharri o sherri hordokén hast bant. É wánókán gón dhanni sakkén asar o bestárán pajjár kanáénit ke áyán ésháni zobán cha sáriá bimmay ámách kortag. Hamé yakkén nawbatá zánt o ágáhi cha záneshti amalá kayt ke é zahgá pa yakk jwánén handéá sar kanagá mazanén bésah o omété wadi kant, hamé wadhá á watárá pa zobánay barjáhdáriay janjál ámáchiá nagendit. Zobánay sarpadi do bar jazmay sakkén mazanén wasilahé. Béshakk, wánagjáh zánt o zánagay yaktáhén wasilah naant. Zobánay ágáhiay mazanén kesásé cha chágerdi yakmoshti, cha bázén dar nesábi sargarmiáni ásará wadi bit ke eshiay bandobastá yakk chágerdé wati zobán barjáhdáriay marágeshi bahréay rangá kant ______ pa darwar: zobánay laybi thóli, garmágay chotthiáni zuttwáni, másther kawrs yá dozobáni wánag mókaláni kawrs o wahdé pirénán chóshén kárán hawár kanag bit hamé yakkén chizz pa záneshti chágerdá kárger bit. Agan záneshti kár rahband gón wati sháhagánén bezántá gisshénag bebit, eshiá hamá kollén pirénáni wánénagay tahr hawár kanag bant ke á rájmáni hál o bonjáh, rájmáni marágeshay rangá, bédódén  wánag o zánagi kasabkáráni kawrsá bázén dege sargarmi ke "Ágáhi wadi kanókén" sarhálá hawár bant. 

   Bale hech wánénagi marágesh béde jwánén mawádán sóbén but nakant o jwánén mawádáni hamá wahdá hech bestár pasht nakapit ke áyána dar ártagén ostádé kármarz makant. Ostádáni darárag, mán géshterén bimámáchén jáwarán hazhdari lóth ent. Delwáhén rangéá é ostád handi chágerdáni hamá mardom bant ke á wati zobáná gón rawániá zánant o áháni daráragay kár áhán tayár kort kant ke á dege zobánéay mardomán deljam bekant ke démay áyókén padréchán sháhagánén rangéá démá bebárt. Daráragay kár sakk báz péchidag ent parchá ke zobánay darbaragay jáwar sakk báz hór o hawárén jáwaré. Bázén pahkárié lóthit paméshká bázén hélkáréay mán handi zobáná rawániay kesás jahl o borz bit, cha jwánén rawániá dar kayt o rawt ném zobáni jáwaréay kacchá sar bit. Bázén zándarbaré 'myáni' padréchay mardom ent ke áiá zórákén zobán awali zobánay bestárá darbortag o hamáiay tahá hawár butag o nun áiay gwará dega ráh nést ke wati jenday pirénáni zobáná chó dhanni zobánéá dar bebárt.

  Ostád, zándarbaráni ópár, budesht, sekén o delbaddhi mazanén degeriay sawabá bázén janjáláni ámách bant: yakk chágerdi syási jáwaréá kár kanag modám nágég ent. O máshi jáwaréá ke ódá modám mawád o wasilaháni kammi ent, pa gwandhgeri gapp chósh ent ke kár ásán naent o é lóthá kant ke shehmiá sharap o delgósh lóthit.

  Handi ostádán hamá kaddá zarr dayag bebit haminchok ke dhanni ostádán ke á pa jédhaháni komakkáriá lótháénag butagant. Badbahtiá gón kammé park o tapáwatá é jédhah mán bimámáchén jáwarán har kojá hast o mawjud ent. 

Zobánay Marg. Dhaywedh Kraystal. Balóchi rajánk: Dáktar Gapur Shád. Tákdém: 177 tán 180
Shengkár: Balóchi Akaydhami Shálkóth
Syáhag nebisók : Bahtán Balóch

Jengol, Watan, Ezmkár o shamoshtagén zobán

 Jengol, Watan, Ezmkár o shamoshtagén zobán

  Payrasá man gón wati Dágestáni ezmkáréá dochár kaptán. Áshóbay lahté róchán pad, á pa wánagá Ethaliá shotag, gón hamódi jenekkéá árósi kotag o pa dáemi hamódá jáhmenend butag. Béchárag kóhestagán rostag o pád atkag paméshká nókén wataná nendag o gón óday chágerdá watárá hamtang kanagá janjál buttag. Watárá gón hamé nókén donyáyá hamtang kanagay wástá sayl o sawádi kotag. Dur o darén molkáni bonjáhi shahrán wati delay wassh kanagay johdi kotag bale harkojá shotag watanay gir o tránag o cha wataná duriay máresht chó sáhegá hamráhi buttag. Man gón áiá lahté aksáni cháragay wáhag darshán kot, bass paméshká chárag lóthet ke é ezmkárá wati hamé jazbag o máresht kojám wadhá rangáni kálebá ér gétkagant.

   Charáyán akséay nám at "Watanay gamigén tránag" aksá yakk Ethaliay janéné (ezmkáray lógbánok) záher at. Ke áiá Dágestánay janénáni rabédagi póshák póshetagat o kóhi chammagéay kerrá óshtátagat. Nograhay naksh o negárén kunzagé kerrái érat ke áiay sará Gótsátliay kárigeráni wadhén naksh o negár perat, áyáni kárigeriay nám o tawár dán dur o dráj proshtag. Poshti némagá kóhéay sará yakk abétk o tahnáén Áwár métagé záher at. Métagay sengi lógáni poshtá kóh atant ke á cha métagá géshter abétk o molur gendag buttant. Kóhay tholl nambán andém kotagat.

   Ezmkár á gapp gesshént: "Namb kóháni ars ant." "Wahdé kóháni sará namb bit godhá shapnambay rangá sáp o sallahén trampáni dróshomá petthant o jahlagá rechant. É namb man án."

   Dege akséá jengolé záher at. Á wayránén kóhéay sará rostagén drachkéay sará neshtagat. Jengol choli choliá at o cha yakk lógéay darigá kóhestagi jenekkéay kódekén dém dará at. É aks maná dóst but. Ezmkárá mani hobb o wáhag dist godhá gwashti: 

  "É Áwáray kwahnén kessahé."
 Man jost kot: "kojám kwahnén kessah?"

   "Kessah chósh ent ke yakk randé jengolé gerag o dhabbá kanag but. Jengol shap o róch mán dhabbá zahir nál at: mani watan, watan, watan....... mani jend hamé wadhá sáláni sál ent ke watan watan kanagá ent...... Yakk róché hamé jengay geróká jédhet: 'bárén é jengolay watan kojá ent o chónéné? Allam á yakk sarsabz o shádábén dámán o kóhé bit. Ódá bráhdár o dhawldárén drachk bit, o anchén dhawldárén jengol bit ke á bass Jannatá gendag bant. Godhá man é jengolá yalah dayán o eshiay sará bán o dán hamá dhawldárén dámáná sar bán.' áiá dhabbay dap pach kotag. Jengolá bál kotag o dah gámá pad mahtal buttag o padá yakk mortagén sóléay sará neshtag. Á sól wayrandánén kóhéay sará rostag. Hamá sólay sháhéay sará áiay kodó at...... Man ham wati dhabbay karzáni shamá wati watan cháretag."

  Man jost kot: "godhá taw parchá wataná wátar nayáay?"

 " Nu báz wahd gwastag. Róché ke man watan yalah dátag godhá mani jabiná warnáhén delé mán buttag, áiá ásé jambur buttag o nu gón wati pirén haddh o konthá kojám dap o ápá wataná borawán?"

  Cha Payrasá wátarriá pad ezmkáray kas o áziz shóház kotant. Man paré habará bah mantán ke áiay mát hast o hayát at. Ezmkáray kas o áziz gón munjáén chahragán métagay yakk lógéá mani chapp o chágerdá mocch butant. Pa hamáiay kessaháni gósh dáragá ke áiá wati watan pa dáemi yalah dátagat o dege molkéá jáhmenend at. Anchó gomán but ke áhán watanay yalah dayagay radi pahel kotagant o á paré habará gal o shádán butant ke áháni bégwáhén chokk angat zendag ent.

  Anágatá áiay mátá maná jost kot: "Áiá gón taw Áwár zobáná habar kotag?"

Man passaw dát: " Ennán, may gapp degeréá máná kotagant. Man Rusi kotag o tai chokká Paránsi."

 Mátá gón syáhén shálá wati dém gept, may kóhestagán chokkéay margay hálay rasagá gón mát anchó kanant. Borzá bánay sará dhalagén tramp kapagá atant, má Áwárestáná atén. Sak dur donyáay hamá sará mán Payrasá Dágestánay chokk balkén wati radiay sará pashal at o rechókén trampáni tawárá eshkonagá at.

 "Rasul! Taw rad kaptagay." Drájén bétawáriá pad mátá darráént: "moddaté bit mani chokk bérán buttag. Hamáiá ke gón taw dhikk wártag, á mani chokk nabuttag parchá ke mani chokk á zobáná hechbar shamosht nakant ke man yakk Áwár mátéá áiárá gwashtag gón."

۝

Mani Dágestán, tákdém 80 - 83, Rasul Hamzah Tawp. Balóchi rajánk: Pedá Ahmad 

Shengkár: Balóchi Akaydhami Shálkóth
Syáhag nebis: Bahtán Balóch 

Láeo (live). Nebeshtánk, Monir Mómen

 

Láeo (live). Nebeshtánk Monir Mómen

(Monir Mónen nebeshtánk pa namiránén Mobárek káziá)

 Man har wahdá niyat kanán ke Káziay bábtá chizzé begoshán ta áiay shayr káyant mani démá óshtant o har wahdá ke man áiay sháeriay sará chizzé goshag lóthán , Káziay jend házer bit o áiay har shayré ke maná yát ent , delá rawt. Paméshká dán róche maróchi é kár mahtal butag bale nun mizzán mizzáná man sarpad butagán ke Kázi wati sháeriá abéd pasht nakapit o áiay sháeri charáiay shaksiyatá abéd nátawám ent. Paméshká láchári ent ke hardo yakjáh chárag kapant, hór saggag lóthant.

  Gyábánéá rókén cherág chenkas rozhná ent? chenkas brahdár ent? é drossén gapp bémáná bant. Máná dárit tah gyábán o áiay bimnákén tahári, morádé mánit tah hamé cherág ke éwak ent.

 Mardom do jágahá béwas bit , yakké hamá dozhmenay kerrá ke tai tawámén láchárián wati chankán kant o nendit o domi hamá tabibay gwará ke tai nebzá dastá kant o nádráhián shóházit. Káziá pa dazmósh yak jágahé dar gétkag nun é nádráhay ázagén thappé ke á béwári kotag yá nebz ent? zánag nabit.

  Kázi é jostá cha chágerdá kant o chágerd é passawá cha Káziá lóthit paméshká doén hayrán ant ke ché kanag bebit? soroporé buwagá ent, dáwáé barjáh ent. Na jost brahnag bit o nay ke passaw shahmit. Hamá gyábán ent, hamá tahári ent o hamá thembókén cherág ent ke har paym ent bale éwak ent.

  Kázi cha bonyádá ezmkáré, agán shayri magoshtén ekthengy kotagat o cha ekthengá maná yát atk ke Kázi cha wati kerd (role)á sarbor kárá ent, báz bará áiay rawl cha kasmánkay bonokki lékahá dar kayt, á anchén káresté ke cha eskayrepthá dhann habar kant. Rithayk (retake) but nakant ke láeo (live) rawagá ent.

  Hamé háterá cha tálár (hall) á harkas ke dar kayt á cha hamé kárestay názébáén kerdá delprósh bit. o harkas ke neshtag o cháragá ent á ham tahná hamé háterá ke áháná hamé kárestay rawl dóst bit.

   Sójkár Káziay rissh o barótán espétén rang dant, espétén godi gwará dant o tallawá (stage) á kárit. Áiay surat, rawáj o tawámén soroporán hánwádagiay tanakkén sháré sará dant. Bale anágah cha tallaway domi némagá kasánén zahgé dar kayt. Kázi tachká pamáiá rawt. Chárókáni hayál ke annun dastá sará samárit o josti kant: Abbá taw kai zahg ay? bale á redánkay tahá anchén habar kant ke shayray zobáná ham saggag nabant. Kasmánkay chárók démá á némagá tarrénant o sójkáray láchári ésh ent ke á pardahá dawr dát nakant. O Kázi padá kasmánká cha bendátá bongéj kant o chárók padá béhál bant o wati delgóshá áiay dastá dayant.

  Kázi wati o degeráni gappán gón yakkén bésahá kant. Á anchó kandit, goshay lonthy wati na ant o anchó grét goshay kollén dardi mirás ant.

  Man hayrán án ke é chágerdá neshtagén mardom dróg parchá bandant. Mani hayálá har nakortagén nékié o har nabutagén gonáhé taw Káziay námá bekanay, rást bit, mardom báwar kanant. Káziay kerday shahár haminchok mazan ent ke á shapay ham hamnapas ent o cherágáni ham hamráz ent. Paméshká tahári ke waddit, thagalit o cherágán ke gwát jant dámonáy mán dárant bale har doén suratán setki póleng nabit. Zánt ke tahári chié ? o eshiá ham zánt ke cherágay asal cha ásá ent paméshká gelag nakant, najédhit, bass habar kant, bass shayr goshit.

   Kázi layn daynay pakkáén mardomé. Áiá wati shayráni dróshomá harché ke dátag, hamichó cha chágerdá lóthit bale é shap ke may hankén ent, é béwánki ke may hamráh ent, é dard ke may chágerdá ent haminkas nézgár ent ke dasti per nést,  bass talabay chammi pachant. Nakotthókén sakráté, bégwázén sáhkandané, paré háterá dát hecch nakant. Nun Kázi láchár bit ke sawdá á barábar bekant paméshká har wahdá ke mohy rasit, hóshá kayt cha chágerdá pachi gipt.

  Drossén bannámián, tawámén pólengán pach gerag lóthit. Áiá chenkas shayr dátag? hesáb nabant o chenkas pólengi pach geptag? shomárá naant.

  Kázi wati ahday mazanén gonahgáré buwag lóthit bale é mansabay ométwár haminchó báz ant ke jágah nést. Á bazzagiá kukkár kant, dege pólengé pach gipt, dega bannámié bahá zurit. Áiá wati lahtén anchén gonáh páshk kotagant ke áiay naant. Chó ke degeráni chizz ant, pahrézag lóthant. Har wahdá ke cha shayrá gisshit, hamésháni enáná ent ke wáhondáni chammesh makapant o wati wati maddhián pach magerant. 

   Kázi é zamánagay gonáháni pánag ent. Bannámiay pagárá ham zurit bale watá esháni wáhond sarpad bit. É tawámén kár cha eskereptá dhann ant bale áiá kay sarpad bekant.

  Bárén wantag o delá bortagi yá nawantagi? Dán kasmánk halás nabit chón josti bekanén? baré baré mani del goshit ke tallaway kondhéá tawári bekan, bale chárán drossén mahlukay delgósh hamé némagá ent, padá wati jágahá nendán.

  Hamá tallaw ent, mósom angat hamá paym ent, damk  angat bechkandagá ent, diwán hamá wadh abétk ent. Hamá Kázi ent ke eskayrepti delá bortag. Gám gámá radi kant. Tawámén káresti nagég kotagant.

  Kessahay zamin badal bit, kandagay jágahá ars rechant. Zemestáná hédé sar kant. Sójkár jédhit: láeoay hamé harábi ent ke ritayk ham but nakant.

Nebeshtánk nawis: Monir Mómen 
Sarshón
Sechkán Kázi ták. Jun 2007. Tákdém: 54
Látini Balóchi syáhag nawis: Bahtán Balóch

Hásh, sarhásh, nésh o charóki dantánáni bárawá

 

Ensánay Dantánáni Nakshón = Dental diagram

Hásh, sarhásh, nésh o charóki dantánáni bárawá 

Byá yakk baré ensánay dapay bahr o dantánáni Balóchi - Engrézi nám o gálbandán delgósh bekanet padá godhá dantánáni chárén kesmáni bárawá gapp janén.

Borzi shágór = Upper jaw
Jahli shágór = Lower jaw 
Shágór haddh / dantángór = Jawbone 
Áruk = Gum
Bédantán = Toothless 
Jorri = Edentate 
Shiray dantán = Milk teeth 
Adároki dantán = Temporary teeth 
Dáemi Dantán = Permanent teeth 
Dantándard = Toothache 
Charóki = Incisors 
Nésh / Gorki = Canine (teeth) 
Sarhásh = Premolar
Hásh = Molar teeth
Agli = Wisdom tooth 

  Balóchi cháché: Á kojám chizz ant ke zendagiá do randá bézarrá rasant bale saymi randá pa zarr?  Taw cháchay bój / passawá báyad bezánay.

 Chónáhá dantán may Hazmi rahband (Digestive system)ay bahr ant. Zahgáni adároki yá shiray dantán 20 bant. Shiray dantán shash hapt sálay omrá kapán kanant.

  Kamm o gésh sajjahén warnáhén mardománi dapá sarjamén dáemi dantán 32 dánag bant. Dém démi dantán bezán charóki hasht ant. Chár borzá o chár mán jahli shágórá. Gassagay kárá charóki wassh kanant. Chár nésh ant. Do borzá o do mán jahli shágórá. Drostán tuskter o tézterén dantán hamésh ant ke góshtáni russénag o chillénagá kár dayant. Hasht sarhásh ant, chár borzá o chár mán jahli shágórá. 

 Hásh hasht dánag ant, chár borzá o chár jahlá. Hásh cha may dapay ádege dantánán patanter o mohrter ant. É trondén warákáni alkápá jáyag, droshag, hurt o hárt kanagay kárá kanant tán warák ásániá ér barag bebant. Drostán rand o drostán posht agli dantán darkáyant ke hesábi chár dánag ant, dapay chárén kondhán yakk yakké.

  Anchó ke cháchay bój yá passaw ent dantán márá saymi randá bézarrá narasant o wassáchén (artificial) dantán moshkolé may abrami dáemi dantánáni matth bebant paméshká márá wati dantán pahrézagi ant. É gapp ham zánagi ent ke dantán haddh naant, proshtagén haddh watá sráchant (repair), bandá káyant bale proshtagén dantán watá sráchet nakanant o dantánán hadhmajg (bone marrow) ham mán nést. Chónáhá bédantánén dap na pa warag o gappá wár dant, nay pa thahk o kandagá jalwáh dant.... 😁😬 

  Nebeshtah ::  Bahtán Balóch   

Labzánki Gólu, Redánkár Mobárek Kázi

 

Labzánki Gólu, Redánkár Mobárek Kázi

 

  

  Tazhn o bechkandi nebeshtánk 

 Balóchiay yakk bataléá sakk nám kasshetag ke: "Pidárká gólu nanendit". Chónáiá man nazánán ke góluá gón Pidárká ché adáwaté hast bale yakk chizzé man allam zánán, é góluán pa zánt Pidárká nanendagay marágesh jódh kortag.

  Yakk randé man ketábé wánagá atán, áiay tahá nebisetagat ke gólu harám ent bale ápeshki helár ant. Man nazánán é harámén morgay sharri chi ent ke jendi harám o ápeshki helár. Bázén sar sóchi o majg sóchiá rand mani majgá é habar átk ke góluáni Pidárká nanendagay yakk sawabé allamá but kant. Awali habar wa ésh ent ke góluán é tross ent ke chó mabit yakk róché may jend helár bebant o ápeshk harám bebant. Domi é ke góluánán allamá kassé na kasséá trás dátag. Góluán kayá trás dátag o kadi? O parchiá trás dátag? É rázá éwaká do mardom zánant. 

  Yakké wa Háji Pidárki o domi mani sawgátén sangat Mossá Nasim Pidárki bale eshkonagá góluáni Pidárká nanendagay masterén sawab ésh ent ke hamá zamánagá Pidárkay sará mazanén wájahkáráni hokumat butag godhá áhán shekáray háterá gólu dar chetagant o bécháragáni ápeshk jódh kortagant, paméshká góluán wati yakk galé jódh kortag............. Ke áiay nám gólu áshubi diwán kotag. É áshubi diwáná awali majles Mawlá Bakshay kampánay tahá barjáh dárag butag.

    Hamá diwánay tahá ke á wati manná góluáni awali Myánostománi diwán at, yakk karárdádé mannag but, áiay redá lahté chizzáni patwá dayag bebit márá Pidárkay nendag harám ent. Karárdáday domi noktah ésh ent ke wahdé may jend harám ent godhá báyad ent ke helárén mardom may wádápán wati razánay tahá trit makanant bale yakk róché man gón wájah Mossá Nasimá dochár kaptun o cha áiá jost gept: Mossá Ján Pidárká góluáni nanendagay sawab chi ent? Pidárkay zéd o nedárag sakk wassh ant. Maccháni bazén sáheg, tachókén juáni shirkenén áp, kabg rawájén máhwasháni kandag o thahk, é parchá góluán mán nayatkant?

  Ta áiá passah dát; Bazzagén Kázi taw habaréá sai naay. Asalá góluáni Pidárká nanendagay sawab é naent ke áháni jend harám o ápeshk helár ant balkén é yakk drájén kessahé. Áiá maná gwasht; taw wat bechár, wahdé Passaniay jangaláni apsar kángáshká shekár kant o wárt, á báhand nakant godhá Pidárkay gólu chón báhand kanant.
  Mani del cha é gappá chortéá kapt, é wa rástén habaré parchá ke man wat ham Passaniay jangaláni apsar kángáshk o gólu hardokáni shekárá distag. Cha éshiá paddar bit, gólu tahná Pidárká harám ent o áháni Pidárká nanendagay masterén sawab ham hamésh ent. Hamé háterá man cha Mossá Nasimá dege jost nagept o droáhén jáwarán sarpad bután.

  Yakk róché Passaniay tháun kalabá man dist ke Akram Sáheb Káná gólué dastá ent. Man bahmantán ke Akram Sáheb Kánay góluay ródénagay sawab hamé but kant. Man jost kort; Akram ján, é gólu tai dastá che kessahé? Gwashti; Mobárek Kázi ján, wahdé man "Zamánah"á tai labzánki bozay bábatá want ta man cháret ke man ham anchén mazanén káré bekanán, hamé háterá man é gólu geptag o éshiá labzánkay ráh o rahbandán sój dayagá án. Dán dérá mani o Akramay myánjiá yakk bétawáriéá mánshánt.......

 Padá anágah mani majgá gappé átk. Man gwasht; Akram tará shágerd hast? Gwashti chónén shágerd? Man gwasht ke á nán ke taw mán eskólá wánénay esh balkén hamá ke chó góluá tai labzánki shágerd ant. Gwashti; haw bale chiá? Man passaw dát; godhá gehter hamésh ent taw góluay badalá kángáshké wati shágerd bekotén. Gólu bazzag wa bétawárén morgé, kángáshk agán dege zahmé najant bale Balóchi zobánay tahá jwánén nadkáré jódh but kant. Áiay sohb o bégáhay káng káng mani paymén bázén wassáchén lacchakárán har wahd sekén dant ke labzánk bénagdkáriá eshkand ent.

Redánkár Mobárek Kázi
Syáhag nebis: Bahtán Balóch

Sarshón
Mani bárig kojám ent, shóház o redoband, Seráj Ságar, awali cháp: Márch 2019, tákdém; 127 tá 128, Shengkár: Estin Shengkár Kéch.