Bimámáchén zobáné hamá wahdá démrawi kant ke áiay gapp janókáni mazanén kesásé wánag o záneshi pedhán gón bebit.
Jenday lógá démrawi kanag pa chónáhén bimámáchén zobánéá awali kár ent . Anchósh ke má distagat, é yakk gishwárié naent, yakk anchén zehn sázié kanag bebit ke sajjahén zemmahwári wánagjáháni kár rahbanday sará chagal dayag bebit, bale agan jáhéá wánagjáhi kár rahbanday jend mán bonokki o domi tabakkán hast mabit godhá bándát támur ent. Wánagjáhay kerd pa chokkán wati máti zobánay kármarziá nun pa jwáni zántagén gappé. Mán záneshti zobánzántiá bázén pólkári, trán o tránbastenán pad o géshterén kár pa chokkáni zobánay pahmagá démrawi komaká é zobánzánti jáwarálay badbahtiá kamm kanagá eshtápi káré ke kanagi ent.
Wánagjáhay chágerd yakk zahgéá mazanén mohé dant ke á wati eshkonag o gwashagay budnákiay tahá géshi byárit. Anchósh ke cha "Kori keyawlam"ay lótháni sawabá mán wánagjáhay hamráhiá chágerdi kárán (chósh ke mazahbi o dódmáni mocchián) wati zobáná kármarz kant. É chizz áiá moh dant ke gón wánag o zánagay kárán dazgatth bebit (démterá becháret) ke é paráiá nókén jahánay darwázagán pach kant. Agan ódá pa gapp janag o nebeshtahá éwaká zórákén zobán kármarz bebit, é habakkahi gappé nabit ke handi zobán wassháliá sar buwagá bésób bebit .... eshiay domi némagá agan jwánén shawrbandié kanag bebit ke zórákén zobánay hamráhiá handi zobáná sarkári bestáré bebit, é wánókáni jenday bésahá sakk báz waddénit.
Bimámáchén zobánáni jáwarálán báz bari záneshtay sharri o sherri hordokén hast bant. É wánókán gón dhanni sakkén asar o bestárán pajjár kanáénit ke áyán ésháni zobán cha sáriá bimmay ámách kortag. Hamé yakkén nawbatá zánt o ágáhi cha záneshti amalá kayt ke é zahgá pa yakk jwánén handéá sar kanagá mazanén bésah o omété wadi kant, hamé wadhá á watárá pa zobánay barjáhdáriay janjál ámáchiá nagendit. Zobánay sarpadi do bar jazmay sakkén mazanén wasilahé. Béshakk, wánagjáh zánt o zánagay yaktáhén wasilah naant. Zobánay ágáhiay mazanén kesásé cha chágerdi yakmoshti, cha bázén dar nesábi sargarmiáni ásará wadi bit ke eshiay bandobastá yakk chágerdé wati zobán barjáhdáriay marágeshi bahréay rangá kant ______ pa darwar: zobánay laybi thóli, garmágay chotthiáni zuttwáni, másther kawrs yá dozobáni wánag mókaláni kawrs o wahdé pirénán chóshén kárán hawár kanag bit hamé yakkén chizz pa záneshti chágerdá kárger bit. Agan záneshti kár rahband gón wati sháhagánén bezántá gisshénag bebit, eshiá hamá kollén pirénáni wánénagay tahr hawár kanag bant ke á rájmáni hál o bonjáh, rájmáni marágeshay rangá, bédódén wánag o zánagi kasabkáráni kawrsá bázén dege sargarmi ke "Ágáhi wadi kanókén" sarhálá hawár bant.
Bale hech wánénagi marágesh béde jwánén mawádán sóbén but nakant o jwánén mawádáni hamá wahdá hech bestár pasht nakapit ke áyána dar ártagén ostádé kármarz makant. Ostádáni darárag, mán géshterén bimámáchén jáwarán hazhdari lóth ent. Delwáhén rangéá é ostád handi chágerdáni hamá mardom bant ke á wati zobáná gón rawániá zánant o áháni daráragay kár áhán tayár kort kant ke á dege zobánéay mardomán deljam bekant ke démay áyókén padréchán sháhagánén rangéá démá bebárt. Daráragay kár sakk báz péchidag ent parchá ke zobánay darbaragay jáwar sakk báz hór o hawárén jáwaré. Bázén pahkárié lóthit paméshká bázén hélkáréay mán handi zobáná rawániay kesás jahl o borz bit, cha jwánén rawániá dar kayt o rawt ném zobáni jáwaréay kacchá sar bit. Bázén zándarbaré 'myáni' padréchay mardom ent ke áiá zórákén zobán awali zobánay bestárá darbortag o hamáiay tahá hawár butag o nun áiay gwará dega ráh nést ke wati jenday pirénáni zobáná chó dhanni zobánéá dar bebárt.
Ostád, zándarbaráni ópár, budesht, sekén o delbaddhi mazanén degeriay sawabá bázén janjáláni ámách bant: yakk chágerdi syási jáwaréá kár kanag modám nágég ent. O máshi jáwaréá ke ódá modám mawád o wasilaháni kammi ent, pa gwandhgeri gapp chósh ent ke kár ásán naent o é lóthá kant ke shehmiá sharap o delgósh lóthit.
Handi ostádán hamá kaddá zarr dayag bebit haminchok ke dhanni ostádán ke á pa jédhaháni komakkáriá lótháénag butagant. Badbahtiá gón kammé park o tapáwatá é jédhah mán bimámáchén jáwarán har kojá hast o mawjud ent.
Shengkár: Balóchi Akaydhami Shálkóth
Syáhag nebisók : Bahtán Balóch
No comments:
Post a Comment