Mozz. Bádsháh, Moshk, Arzon, Tázi, Pisshi

 Mozz
Bádsháh, Arzon, Moshk, Pisshi, Tázi

(An interesting Balochi folktale)

Mardé shot bádsháhéay nawkar bit dán chizzé wahdá bádsháhay diwáná cholópakári korty. Mard dastán sobakk at paméshká bádsháhá dóst at. Yakk róché bádsháhá gwasht ke maná cha shahrá dhann bágé hast. Taw chó kan mani bágá boraw, hamé bág o bágay dehkán, drachk o nibag, dalwat o dáragáni delgóshá bedár, wahd wahday sará mani diwáná  byá saré bejan o maná bágay sharr o gandag dráhén hálán beday. Édege róchá bádsháhay parmáná mard shot bágá.

 Mardá dist dán haw, bádsháhay bág sabz o ábád ent, tahr tahrén drachk o nibagá porr ent. Bágay dehkán o á dege kárdár sobakján o johdién mardom ant. Jatt o shepánkán ham dalwatáná gawr o garaz kotag o dráhén pas, gók, aps, hoshter pazzór o ábád ant.

 Yakk róché tarráná mardá hamé bágá thekké háligén zamin dist. Gón dehkáná shawry kot ke byá zaminay thekká dar kárén o arzon keshén. Áyán zamin dadhet, padá shómag o áp dayagá rand arzonay tóm chandhetant. Dér nagwast arzon tejet o thóbáró bitant.

 

 Yakk róché mard shahrá bádsháhay diwáná shot. Bádsháhá gwasht ke hálán beday. Mardá gwasht: Bádsháh salámat, tai bág ábád ent o dalwat pazzór ant. Má bágá arzon keshtag o arzon sakk sharr ant.

Bádsháhá gwasht ke: Arzon wati mozzá.

 Bégáhá mardá bádsháh ejázat kot ke rawán. Godhá bádsháhá gwasht ke mani tázi bezán shekári kochekká ham bágá bar gón o eshiá alkápá sár o wár bekan. Mardá tázi zort o bágá shot.

 Arzoná sharr gamrah kotagat o gabb o hósh at ke bárén cha kojá moshké settháná bágá atk o hamé arzonay rótagy dhalán o warán kotant. Dér nagwast arzon zard tarret, hoshk o tambák but. Mard shot o gón bádsháhá gwashty: 

 "Bádsháh salámat, hamé arzon ke má keshtagat kahr pa sarén moshkéá rótagáná gadhet o arzon wayrandagán kotant."

 Bádsháhá gwasht: "Moshk wati mozzá."

 Bégáhá mard padá bágá shot.

 É gappá chizzé róch nagwastagat ke margi zadén pisshiéay sar hamé bágá kapt. Mardá pisshi chet o dapá dát dán pisshi gohrotén gorbagé but. Yakk róché moshk hamé pisshiay dapá kapt o áiá moshk gept o kosht. Mard shot bádsháhay gwará, gwashty: hamá moshká may bágay arzon dhaletagat, á moshk pisshiá koshtag. 

Bádsháhá gwasht: Pisshi wati mozzá.

 Bégáhá mard padá bágá shot. Yakk róché mardá kammé warag bádsháhay táziay démá dátagat. Tázi gón waragán sar o poth at ke pisshiá pa waragán hangéz kot. Kochekká dawr kot o pisshi kosht o chagal dát. Édege róchá mardá hál pa bádsháhá bort o gwashty: Hamá pisshiá ke moshk koshtagat, hamé pisshi táziá koshtag. Bádsháhá gwasht: Tázi wati mozzá.

 Bégáhá mard padá bágá shot o wati kárán goláésh but. Bágá lógáni démá washtámén ambé hastat, á modám garmá hamé ambay sáhegá neshtagatant. Yakk róché mardá dist dán kochekká ambay bon kalóndhetag o ambay rótag paddar ant. Mardá kochekk hakkal dát o ambay bony bár dát. Dege róché kochekká padá shot o ambay bon patthet. Mardá padá kochekk gallént o ambay bony bár dát.

 Mardá wati delá hayál kot ke dán amb pall kanag mabit, kochekk sará nakapit o ásar ambá koshit. Sharr o gehter hamésh ent ke ambá pallá bekanán. Domi róchá sohbá mahla mard kawrá shotagat, lahtén dár o shanky borretagat. Áiá hamé dár o shank sará atant o pédák at. Chammy táziá kaptant ke padá ambay bony dar róptagat o nambagá nambagá waptagat. Áiá zahrá zahr tapar rawadhi kot. Shumm o shánzdah tapar shot o kochekkay ajaljáhá mán atk. Kochekk hamódá mort.

 Bádsháhay kochekkay margá mard zeré zéráp kotagat. Á zánagá naat ke chón bekant? Gón kojám dap o ápá bádsháhay gwará borawt. Áiá shap gón hamé gam o gadhatián gwázént. Sohbá gón zhandén báládá bádsháhay darbárá shot o gón bádsháhá gwashty ke chósh o chósh mani dastá é kazá pád átkag. Bádsháh zahr gept o parmány dát ke mard gerag o bandig kanag bebit. Bádsháhay parmáná mard gerag o band kanag but. Chizzé róchá pad mard shará pésh kanag but. Sharay káziá gwasht ke é mardá bádsháhay tázi koshtag o shará koshendahay shezá kósh ent paméshká é mard dawrá kasshag bebit.

  Marday páhuá dranjagay róchá, páhu dayagá pésar mardesh jost kot ke tai goddhi wáhesh chi ent? Mardá gwasht mani goddhi wáhesh hamesh ent ke man bádsháhay darbárá bádsháh o mahlukay chammáni démá dranjag bebán ke maná kessahé áragi ent o man lóthán mani kessahá bádsháh, darbári o ádege mardom sarjamiá gósh bedárant. Bádsháhá marday gapp mannet o molká chár perrénag but ke bándá dári dárá marawant. Káhi káhá marawant, ápi ápá marawant. Drostén mardom pa nedárahay cháragá bádsháhay darbárá sádhi bebant.

 Édege sohbá chokk gón mátá naóshtát. Shahray drostén mardom pa nedárah cháragá darbárá jopetagatant. Mard pa kóshá bádsháhay darbárá árag but o wáheshay padá áiá gwashag but ke á wati kessahá byárit. Áiá kessah cha boná gept.

  Mardá gwasht: Man bádsháhay bágá kárá atán, bádsháhá maná gwashtagat ke maná bágay sajjahén hálán sar kanán kan. Man awali randá arzonay hál dát godhá bádsháhá gwasht ke arzon wati mozzá. Dér nagwast arzon moshkéá wárt o arzon hoshk o palár but. Man bádsháh hál dát ke arzon moshká wártag. Gwashty ke: Moshk wati mozzá. Godhá moshkay ajal pisshi but o moshk wati mozzá raset.

 Man bádsháh hál dát ke pisshiá moshk wártag, gwashty ke: pisshi wati mozzá. Padá pisshi kochekká kosht o é dhawlá pisshi ham wati mozzá sar but. Man bádsháh sai kot ke pisshi táziá koshtag godhá gwashty: tázi wati mozzá. Tázi mani dastá koshag but o áiá wati mozz raset. Anchosh ke arzon, moshk, pisshi o bádsháhay táziá wati mozz rasetagat, maná ham wati mozz rasagá ent. Bádsháh wati kochekkay hónay bérá maná kóshárénagá ent.

Paméshká man saddak án róché ná róché bádsháh ham wati mozzá sar bit.

 Bádsháhá cháret dán marday gapp rást ant. Chósh mabit ke é marday náhakkén kósh bándá mani sará baláh o bad bebit. Bádsháhá gwasht: é marday mayár hamésh ent ke eshiá mani tázi koshtag. Man wati táziay hón é mardá bakshetag o mani parmán ent ke mard yalah kanag bebit.

⃝⃟⃝⃟⃝ Halás 

 

 É Balóchi gédi kessahay pólkár Bóhér Kolánchi ent. 
 Zurag buttag cha tákband Arjal haptomiay tákdém 119 tá 123.  

Mór mortag, móráni bádsháh

 

Mór mortag, móráni bádsháh

Balóchi gédi kessah (A Balochi popular fable)

 Zamánagán hast at halké, halká hast at yakk ketagé. Yakk róché ketagá hál sar but ke Miray métagá góki gósht wandh buwagá ent. Ketag hamódá shot o áiá ham góshti wandhé bahr but. Áiá gósht zort o atk wati lógá. Áiá gósht manjalay tahá kot o ásay sari kot. Padá chollay é kondh o á kondhá dazmósh kot o cháreti bale góshti bezáray toshé ham nést at. Ketagá gón mórá gosht ke man góshtay manjal ásay sará per kotag, man rawán hamsáhegáni gwará kmmén bezár pach gerán o káyán bale taw hechbar manjalay nazziká maraw ke tai jend sochit. Ketagá wati posht mándát o shot.

  Edá shodikkén mórá nesht o cháret bale ketagá dér kot. Mórá bázén delay dáragá dam bort. Á shot manjalay nazziká ke kammén gósht kasshán o chashán bale thoppagá manjalay tóká kapt.

 Baddhé dérá rand ketag kayt, chárit dán mór záher na ent o manjalay dapig léthetag. Ketag wahdé manjalay tahá chárit. Eh..... Mór lahdhén manjalay tahá kaptag o hamódá mortag. Ketag jant wati sará panch, hák o háksháni kant. Nazziká mekkén diwálá dist, josti kot: bárén bibi ketag tará chón ent, hák o háksháni kanagá ay? Ketagá gosht: abbodhé máti! Taw sai na ay? Mór mortag, móráni bádsháh mortag.

  Diwálá ketagay wáh o zári eshkotant godhá chandh o ma chandhi kot. Kapót atk diwálay sará nesht, samá koti dán diwál maróchi chandh ma chandh kanagá ent. Josti gept cha diwálá: bárén diwál ché butag, taw chandh o ma chandh kanagá ay? 

Diwálá darráént: kapót taw sai na ay, mór mortag, móráni bádsháh. Ketagá hák o háksháni kotag, man paméshká chandh o ma chandh kanagá yán. Kapótá ke é hál eshkot godhá wati dombigi gwatkant. Kapótá bál kot, shot koneray sará nesht, nálet o goshti: 

   " Drachk o dárán sai bebayet, mór mortag móráni bádsháh mortag. Bibi ketagá hák o háksháni kotag. Diwálá chandh o ma chandh kotag, man drájén dombig gwatkant."

 Górwandhén konerá wahdé é hál eshkotant godhá áiá wati sajjahén ták rétkant. Mazan kánthén páchen lólárán o mast janán koneray chérá atk, disti dán maróchi konerá ták per nést. Páchená jost kot: Ay konar! É mósomá, bégwát o tuppáná tai ták chón retkagant?

 Konerá gosht: taw sai na ay? Mór mortag móráni bádsháh. Ketagá hák o háksháni kotag, diwálá chandh o ma chandh, kapótá wati dombig gwatkagant. Man ham wati ták rétkagant.

  Godhá mastén páchená wati rissh gwatk o dawr dátant, dém pa lógá shot. Kanwarjáhá móled nagan pachagá at. Móledá cháret dán pachén bétawár ent o gendagá áiá wati rissh ham per nayant. Josti kot: Páchen tará ché bitag, tai rissh koj ant? Páchená passaw dát: man wati rissh gwatkant. Konará wati dráhén ták rétkagant, kapótá wati dombig gwatkagant, diwálá chandh o ma chandh kotag, ketagá hák o háksháni kotag. Móledá dombará jost kot: shomá drostán parchá chóshén kár kotag?

 Páchená passaw dát: taw angatah hecchi sarpad na ay, mór mortag móráni bádsháh. Móledá é hál ke eshkot, setthet o kapt garmén tápagay sará o chabizzhagá lápi sotk. 

Kessah halás.

Kánsalókay Nókén Ges

 

     Kánsalókay Nókén Ges    

  Yakk mazan o borzén getánén kóhéay sarberá hastén jangalay tahá hast at yakk charágjáhé o kasánén taláwagé. Hamé kasánén taláwagay tahá kánsalók Thayrens o áiay dóén deli dóst Sehm o Salli shahbath (swan) zend gwázénagá atant. Haw! Bit kant taw bejédhay ke é chónén ajabén kessahé ke kánsalók o shahbath dóst atant? Bale man tará báwar kanáénán, á hamé paymá atant, rástiá deli dóst atant.

   Á sayénán har róch taláwagá pawat warag shóház kort, pajjigá gardet, layb o gwázi kort, taláogay lambá nesht o kessah jat. Wahdé tahári butag godhá Sehm o Salli mán borzén drachká wati kodóá shotagatant o Thayrens hamáyáni drachkay nazziká wati hóndhá potertag.

  Yakk sálé ódá hawrá sakk kamm gwart o taláwagay áp hoshk buwán but. Sayén hamgangal deltaparkah butant o hamé bábatá gapp esh jat ke nun á ché bekanant?

  "Márá báyadén hamedá bejallén." Kánsalók Thayrensá gosht: "hawr band buwagi chizz naant o cha ke má pédák butagén hamé taláwag may ges ent."
  "Mani del najant ke é taláwag padá pésari wadhá bebit." Salliá gwasht.
 "Márá nókén gesé dargéjag lóthit." Sehmá gwasht o padá áiá pa nókén taláwagay shóházá bál kort.

  Chizzé róchá pad Sehm wátarret átk, disti ke taláwag chath hoshk buwagi ent o áiay hamgangal béwár ant. "Sehm!" Thayrensá pa mazan jawzagi kukkár kort: "má cha tai gendagá báz gal én, taláwag nun chath hoshk buwagá ent. Salli gozhnag o delwárag ent o mani poshtay hólá nun tal zortag. Bárén taw nókén gesé dargétk?"

 "Haw, dhawldárén gesé bale chedán báz dur ent. Man nazánán taw dán ódá chón sar bayay." Sehmá darráént.
Har sayénán tán dérán gapp jat, goddhiá Thayrensá gwasht: "Man hamedá jallán, wati hóndhá kalóndhán o johlter kanán bán o shomá doén mani jwánén dóst dém pa wati nókén gesá bál bekanet." "Ennán......." Salliá kukkár kort: "má droáh rawén."

  "Yakk ná yakk ráh o daré wa bit." Sehmá gwasht. Har sayén rózhnáén róchay bránzáni chérá bétawáriá neshtant. Á pa durén taláwagá sar buwagay ráh o daré dargéjagá atant.

 "Hán..... Man zánán chón kanagi ent." Thayrensá kukkár kort: "Á latthá genday." Áiá gón Sehmá gwasht: "taw o Salli éshiay é sar o á sará wati chombán begeret o man éshiay darmeyáná wati dapá sakk dayán, padá shomá doén pa may nókén gesá bál kort kanet. Man dranjalokkiá gón bán. Má koll pajjigá shot kanén." Yakk baré padá sayénán Thayrensay shawray bárawá hámóshiá nesht o jédhet. "É wadh bit kant." Salliá gwasht. "Man rázig án." Thayrensá gwasht.

  Sehmá dán kammé dérá Thayrens o Salli cháretant padá gwasht: "hán, mani delá chósh bita kant bale nabá kanet may sayénani tahá yakké ham gappé bejanet yá wati dapá pach bekanet, tóri harchi bebit. Shomá sarpad butet? Drostán kabull ent?" "Haw." Salliá darráént. "Maná ham kabull ent." Thayrensá gwasht.
 "Thayrens, é sakk báz arzesht dárit ke taw hecch wadh gapp majanay yá wati dapá pach makanay, hayál bekan, taw bál kort ham nakanay."

 "Man sarpad bután." Thayrensá darráént. Hamé damáná Salli o Sehmá mohkamiá latth wati chombán gept. Thayrensá wati dap pach kort, latth myánjiá gasset o mohr dásht. Áyán bál kort, Salli o Sehm kash mán kash latthay é sar o á sará bálá atant o myánjiá Thayrens kánsalók lónján at. É sakkén ajabén bale kandénókén nedáragé at.

  Áyán borz o boster bál janán kort o kassá gapp janagay yá wati dapay pach kanagay hammat nakort. Téz o tézter, borz o boster Salli o Sehm bálá atant, Thayrens deláp at. Anchó ke á yakk kucchagéay sarberá gwazagá atant godhá mardománi habar o kandagáni tawár áyáni góshán kaptant:
  "Ásmánay démá becháret." Yakk bachekkéá kukkár kort. "Záná chié?" Degeréá porset. Anchó ke mardomán borzá ásmáná cháret godhá é nedáragay sará kandag bená kort. Áyán kandet, sitthi o ull dát o yakk latthéay wasilahá hódhén batháni kánsalókay baragay sará wáhi o kukkár chér dát.

  Thayrensá é sajjahén kukkár o ják eshkotant bale jahlá cháreti nakort ke begendit ché buwagá ent. Sehmay dátagén pantán dhálchár kanán áiá wati dap pach kort ke begwashit che gappé záná ché butag, bale ched o pésar ke á labzé begwashit, á rahádag but dém pa zaminá o chammi borzá pa wati dóstán butant.

  Abbó mortán...... Bale hecch parwáh nést, Thayrensá hecch nabut parchá ke á wati nókén gesay sakk nazziká atant paméshká Thayrens mazanén o johlén taláwagay tahá kapt. Bale haw, haminchó but ke wati dóstay sójáni nazuragay sawabá áiay saparay halási dege wadh but.

Kessakár: Th. Albarth

Cha Engréziá Balóchi rajánk: Bahtán Balóch 

Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig | Barká Balóch

 

   Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig (Rajánk Kessah)  

  • Jarman: Márks Paisthar
  • Engrézi: J. Alisan Jaymz
  • Balóchi rajánk: Barká Balóch

  Dur johl o nillén zeray tóká yakk máhigé hast at. Á ancháén máhigé naat balkén mán sarjamén zerá cha drostán zébdárterén máhig at. Áiay kwachal chó nograhá trepnák, nill, shinz, jamu o rang pa ranggén atant.

  Zeray ádege máhig cha áiay sharrangiá ajab hayrán atant. Áyán áiárá Sanj máhigay námá tawár kortagat. "Byá Sanj máhig. " Áyán gwánk jatagat; "Byá gón má layb o gwázi bekan." Bale wati trepókén kwachalán péshdárán Sanj máhig gón magruri o béhabariá cha áyáni nazziká shegwastagat o dur shotagat.
  Yakk róché yakk gwandhén sabzén máhigé áiay randá ózhnág kanán but: "Sanj máhig," gwandhén máhigá tawár kot: "mani háterá kammo bósht, mennat ent maná cha wati trepókén kwachalán yakké beday gón. Tai kwachal sakk shawk ant o tai gwará chóshén sakk báz ant."

 "Taw gwashay cha wati bématthén kwachalán yakké tará bedayán? Taw záná watá chié sarpad bay?" Sanj máhigá kukkár kot o gosht: "boraw hamángaw bay."

Gwandhén máhig pashal but. Á ózhnág kanán dur shot. Á haminchó jabzagi but ke áiá é bárawá wati droáhén hamgangal sai kotant.
Ched o dém kassá gón Sanj máhigá hecch paymén nazziki nakot. Á har wahdé nazziká áyagi bittag droáhén máhig charáiá dur shotagant.

Agán kass ésháni tawsip o satá makant godhá Sanj máhigay trepók o zébdárén kwachaláni ché kár o katth? Ni mán práhén zerá á cha drostán gestá o tahnáhén máhig at. 

  Yakk róché áiá wati delay gapp daryái estáray démá záher kortant; "Man rástiá báz zébdárán bale kass maná dóst nadárit parchá?"
"Man tai é jostá jawáb kot nakanán." Daryái estárá gosht; "bale agán taw reyámán hamá dém johlén gará boraway godhá ódá tará dánáén hashtpánch dochár kapit, hamá balkén tai madattá kot bekant."
  Sanj máhigá johlén gar dargétk. Garay tók sakk tahár at o áiá hecchi gendag nayáyagá at, padá yakk anágah áiá do rókén chamm dist o cha taháriay tóká hashtpánch darkapt; "maná dér ent tai wadárá butagán." Hashtpánchá sanginén tawáréá gosht; "chawlán tai hál maná sarkortag."

" Mani sój ésh ent ke hamok máhigá cha wati trepókén kwachalán yakk yakk kwachalé beday. Cha é kárá rand taw zeray drostán zébdárterén máhig wa nabay bale taw padá gal o shádán but kanay. "

"Man dátesh nakanán........" Sanj máhig gappá at bale hashtpánch masáni tahárén jambaréay tóká andém bitagat. Wati kwachalán bedayán? Wati shawkén trepókén kwachalán. Ennán, hechbar nán. Béde éshán man chón gal o shádán bit kanán?

  Yakk anágah áiá samá but ke (máhigi) góshé lahm lahmá gón áiá dhokkagá ent, gwandhén sabzén máhig padá wátarretag o áiay kerrá atkagat. "Sanj máhig mennat ent bránz mager, maná bass wati yakk trepókén kwachalé beday, yakk kasánokén kwachalé."
  Sanj máhig shash o panchá kapt. Bass yakk kasánokén trepókén kwachalé, áiá jédhet, hayál kot. Adhé pa yakk kasánokén kwachaléá man hech kamm nakanán.
  Sanj máhigá báz pa enán wati cha drostán kasterén trepókén kwachal kasht o gwandhén sabzén máhigárá dát.
"Mennatwár án, sakk báz mennatwár án." Gwandhén sabzén máhigá trepókén kwachal mán wati sabzén kwachalán mánjanáná pa gal o wasshi gwasht. Sanj máhigá ajabén máreshté máret. Á dán dérán gwandhén sabzén máhigá gón wati nókén trepókén kwachalá áp tóká ingor ángor ózhnág kanáná chárán but.

Gwandhén máhig gón wati shahmókén kwachalá zeray tóká tachán but. Dér nagwast éndegá máhig Sanj máhigay chapp o chágerdá mocch butant. Har yakké trepókén kwachaléay lóthók at. Sanj máhig sajjahén máhigán wati yakk yakk kwachalé kasshán o dayán but o haminchó géshter ke á dayán but haminchó géshter áiá wasshi but. Wahdé áiay chapp o chágerdá áp cha trepókén kwachalán porr but godhá áiá ádege máhigáni darmeyáná wat mán watié máret.
  Godhsará Sanj máhigay baddhá bass yakk trepókén kwachalé pasht kapt. Áiá wati gránbaháén maddhi babá datagatant bale padá ham á báz gal at. "Byá Sanj máhig" édege máhigán á gwánk jat; "byá gón má layb o gwázi bekan."
"Man gónán gón..." Sanj máhigá gosht o pa gal o wasshi ózhnág kanán but gón ádege máhigán hór o hawár but.

🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠

  "Sanj máhigay" kessah drostán pésar Márks Paisthará Jarman zobáná nebeshtah kotag ke 1992á cháp bitag. Márks 30 Jólái 1960á Yuropi dhéh Swizarlayndhá pédák bitag. Áiá pa zahgán bázén kessahi aksi ketáb nebeshtah kotag o áyáni naksh o aks ham wat jódh kotagant.

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

  Barká Balóch 2 Parwari 1986á Raisáni bázár Jimmodhi (Jiwani)á wati wájahén pet Yár Mahmaday lógá pédák bitag. Á wahdé sarkári wánagjáh kóhsar bázár jiwaniá hashtomi tabakká wánagá at cha dege dege tákband o ketábáni wánagá áiay shayr o kessah nebeshtah kanagay hobb pádatk. Cha hamá wahdá dán anni á yakshalá lacchah, kessah o ázmánk nebeshtah kanán ent o rajánkári ham kanagá ent.

Sanj máhigay kessah áiá cha Engréziá mán Balóchi zobáná rajánk kotag. Dán é wahdá Barkáay panch ketáb cháp o sheng bitag o dege chár panch ketáb pa cháp o shengá érent.

Sarshón: Sanj máhig, Márks Paisthar / Barká Balóch, awali cháp: Aprél 2021. Shengkár: Kandil Ketábjáh Pisshokán
Syáhag nebis:  Bahtán Balóch