Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig | Barká Balóch

 

   Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig (Rajánk Kessah)  

  • Jarman: Márks Paisthar
  • Engrézi: J. Alisan Jaymz
  • Balóchi rajánk: Barká Balóch

  Dur johl o nillén zeray tóká yakk máhigé hast at. Á ancháén máhigé naat balkén mán sarjamén zerá cha drostán zébdárterén máhig at. Áiay kwachal chó nograhá trepnák, nill, shinz, jamu o rang pa ranggén atant.

  Zeray ádege máhig cha áiay sharrangiá ajab hayrán atant. Áyán áiárá Sanj máhigay námá tawár kortagat. "Byá Sanj máhig. " Áyán gwánk jatagat; "Byá gón má layb o gwázi bekan." Bale wati trepókén kwachalán péshdárán Sanj máhig gón magruri o béhabariá cha áyáni nazziká shegwastagat o dur shotagat.
  Yakk róché yakk gwandhén sabzén máhigé áiay randá ózhnág kanán but: "Sanj máhig," gwandhén máhigá tawár kot: "mani háterá kammo bósht, mennat ent maná cha wati trepókén kwachalán yakké beday gón. Tai kwachal sakk shawk ant o tai gwará chóshén sakk báz ant."

 "Taw gwashay cha wati bématthén kwachalán yakké tará bedayán? Taw záná watá chié sarpad bay?" Sanj máhigá kukkár kot o gosht: "boraw hamángaw bay."

Gwandhén máhig pashal but. Á ózhnág kanán dur shot. Á haminchó jabzagi but ke áiá é bárawá wati droáhén hamgangal sai kotant.
Ched o dém kassá gón Sanj máhigá hecch paymén nazziki nakot. Á har wahdé nazziká áyagi bittag droáhén máhig charáiá dur shotagant.

Agán kass ésháni tawsip o satá makant godhá Sanj máhigay trepók o zébdárén kwachaláni ché kár o katth? Ni mán práhén zerá á cha drostán gestá o tahnáhén máhig at. 

  Yakk róché áiá wati delay gapp daryái estáray démá záher kortant; "Man rástiá báz zébdárán bale kass maná dóst nadárit parchá?"
"Man tai é jostá jawáb kot nakanán." Daryái estárá gosht; "bale agán taw reyámán hamá dém johlén gará boraway godhá ódá tará dánáén hashtpánch dochár kapit, hamá balkén tai madattá kot bekant."
  Sanj máhigá johlén gar dargétk. Garay tók sakk tahár at o áiá hecchi gendag nayáyagá at, padá yakk anágah áiá do rókén chamm dist o cha taháriay tóká hashtpánch darkapt; "maná dér ent tai wadárá butagán." Hashtpánchá sanginén tawáréá gosht; "chawlán tai hál maná sarkortag."

" Mani sój ésh ent ke hamok máhigá cha wati trepókén kwachalán yakk yakk kwachalé beday. Cha é kárá rand taw zeray drostán zébdárterén máhig wa nabay bale taw padá gal o shádán but kanay. "

"Man dátesh nakanán........" Sanj máhig gappá at bale hashtpánch masáni tahárén jambaréay tóká andém bitagat. Wati kwachalán bedayán? Wati shawkén trepókén kwachalán. Ennán, hechbar nán. Béde éshán man chón gal o shádán bit kanán?

  Yakk anágah áiá samá but ke (máhigi) góshé lahm lahmá gón áiá dhokkagá ent, gwandhén sabzén máhig padá wátarretag o áiay kerrá atkagat. "Sanj máhig mennat ent bránz mager, maná bass wati yakk trepókén kwachalé beday, yakk kasánokén kwachalé."
  Sanj máhig shash o panchá kapt. Bass yakk kasánokén trepókén kwachalé, áiá jédhet, hayál kot. Adhé pa yakk kasánokén kwachaléá man hech kamm nakanán.
  Sanj máhigá báz pa enán wati cha drostán kasterén trepókén kwachal kasht o gwandhén sabzén máhigárá dát.
"Mennatwár án, sakk báz mennatwár án." Gwandhén sabzén máhigá trepókén kwachal mán wati sabzén kwachalán mánjanáná pa gal o wasshi gwasht. Sanj máhigá ajabén máreshté máret. Á dán dérán gwandhén sabzén máhigá gón wati nókén trepókén kwachalá áp tóká ingor ángor ózhnág kanáná chárán but.

Gwandhén máhig gón wati shahmókén kwachalá zeray tóká tachán but. Dér nagwast éndegá máhig Sanj máhigay chapp o chágerdá mocch butant. Har yakké trepókén kwachaléay lóthók at. Sanj máhig sajjahén máhigán wati yakk yakk kwachalé kasshán o dayán but o haminchó géshter ke á dayán but haminchó géshter áiá wasshi but. Wahdé áiay chapp o chágerdá áp cha trepókén kwachalán porr but godhá áiá ádege máhigáni darmeyáná wat mán watié máret.
  Godhsará Sanj máhigay baddhá bass yakk trepókén kwachalé pasht kapt. Áiá wati gránbaháén maddhi babá datagatant bale padá ham á báz gal at. "Byá Sanj máhig" édege máhigán á gwánk jat; "byá gón má layb o gwázi bekan."
"Man gónán gón..." Sanj máhigá gosht o pa gal o wasshi ózhnág kanán but gón ádege máhigán hór o hawár but.

🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠

  "Sanj máhigay" kessah drostán pésar Márks Paisthará Jarman zobáná nebeshtah kotag ke 1992á cháp bitag. Márks 30 Jólái 1960á Yuropi dhéh Swizarlayndhá pédák bitag. Áiá pa zahgán bázén kessahi aksi ketáb nebeshtah kotag o áyáni naksh o aks ham wat jódh kotagant.

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

  Barká Balóch 2 Parwari 1986á Raisáni bázár Jimmodhi (Jiwani)á wati wájahén pet Yár Mahmaday lógá pédák bitag. Á wahdé sarkári wánagjáh kóhsar bázár jiwaniá hashtomi tabakká wánagá at cha dege dege tákband o ketábáni wánagá áiay shayr o kessah nebeshtah kanagay hobb pádatk. Cha hamá wahdá dán anni á yakshalá lacchah, kessah o ázmánk nebeshtah kanán ent o rajánkári ham kanagá ent.

Sanj máhigay kessah áiá cha Engréziá mán Balóchi zobáná rajánk kotag. Dán é wahdá Barkáay panch ketáb cháp o sheng bitag o dege chár panch ketáb pa cháp o shengá érent.

Sarshón: Sanj máhig, Márks Paisthar / Barká Balóch, awali cháp: Aprél 2021. Shengkár: Kandil Ketábjáh Pisshokán
Syáhag nebis:  Bahtán Balóch