Sharru man poshtokái dast jat

 Sharru man poshtokái dast jat  

 Káparay boná lahtén janénádam neshtag o goddóchiá at. Áyáni monaw monaway tawár pédák at. Anágat chedhekkahé but, yakké tawárá at: "Mahnáz pittalé (razáné) byár wati wáná (wandhá) bozur." Mahnáz, Kamál o Barkat lógá neshtagatant. Barkat Kamálay brázatk at, warnáh at o gón Kamálá hamkópag at. Kamálá lahtén róch at ke cha Mashkatá atkagat o é wahdá lógá Barkatá sarosój kanagá at ke Torbatá borawt o lógay wástá chizzé sámán bahá bozurit o byárit.

  Mahnázá tawár eshkot, cha darwázagá sary kasshet ke bezánt bárén kay ent tawárá ent? Padá pittaléay shóházá goláésh but.

Kamálá jost kot: "É chónén ant?"

Mahnázá passaw dát: "Bázáray jenekk ant, Aslamay suray wánesh gón ant." Áiá pittalé zort o kápará shot. Áiay rawagá rand Kamál o Barkatá ham cha lógá sar kasht o káparay bonay wánesh cháretant. Wahdé Mahnázá wán gept o lógá wátar but godhá Kamálá Mahnáz eshárah kot o jost gept: "Á sharrangén o chábadhén jenekk ke káparay menagay gwará neshtag, kay ent?"

Mahnázá darráént: "Sharrátun ent." Kamál hayrán but o gwashty: "Sharrátun kay ent?" 

Barkatá neyámá dawr kot: "Nákó é Sharrátun hamá Sharru ent. Genday yakk randé má bágay dhagáray macchán rópagá atén, góderréá jenekkóé dajet, sakky grét o drahén machkadagy sará zort." Kamálá wati rásti dast chandhet o gosht. 

"Yakk randé bogosh! É hamá sabzok ent ke marchán gawhary cha démá petthit. Godhá mani wasshátká parché nayatk, zánán párenji hóshy nakanant?" Mahnázá darráént ke Barkat edá mabutén balkén atkagat. Barkatá badbadá Mahnáz cháret bale áiá bechkandet. Kamálá dém Barkatay némagá tarrént o gwasht: "Zánán Barkatay deshtár ent?" Mahnázá mohé raset, báshkó jat o goshty. "Josty kan."

"Hán dhay Barkat Sharru parché tai démá nakapit?" Barkatá Mahnáz chamsohré dát ke é gappy parchá gón jat... Á cha lógá dar atk o kápará janénáni gwará shot. Barkatá dap é némag o á némagá táb dát bale Kamálá pellés dát o nimmón geptant. Goddhiá Barkat láchár o béwas but gappay bonay záher kanagá, goshty.

"Lahtén sál sári ke paponkwarán at. Mátá manárá hojj kotagat ke cha hoshkén tarrag o kochekkáni pádpróshiá gehter ent man ham wati hamgangaláni wadhá saptok saptoké paponk cha machkadagá bechenán o byárán... Bozáni kadimm bant.

Maná maccháni gólag wa tahmbol nabutagat pameshká wati gwangáni pallay macch góletagatant o kawrjuá táné bastagat. Harch paponké ke kawrjuay tahá kaptagat, hamé táná gatthetatant. Hamok adárá rand man tán góletagat. Do randay gólagá mani saptok porr butagat. Dursaré kawrjué at o cha ápá lahdh at o tatk. Annu wa róchán geptag ke pogoláni posht ham hoshk o kalampóg ant... bezán é mani hamróchigén dandá at.

 Á róchi man yakk sichoké beth kothagat o tán nagóletagat ké yakkén randá gólány o sobáregá rawán lógá... wahdé maná sichoká namarrént... bezán cha pallá bály kot o bégwáh but godhá man cha sichoká delékim bután. Saptok zort o atkán ke táná zutt zuttá gólán o métagá rawán. Cha shoday báziá mani lápay rót kolawalláh wánagá atant.

            Wahdé man kawrjuay sará tánay kerrá atkán, mani jahli jahlá shotant o borzi bálá... man hoshk o hayrán bután. Man wati hamé bastagén tánay sará ke óst kotagat... chárán dán bibi Sharru hamé táná gólagá ent. Kawrjuy hatth jatagat (yakk pádé é némagá enty o domi pád kawrjuay domi némagay báskay sará ent). Wati saptoky cha paponká porr kotag, nu goshánay yakk lamboké sará enty o á dege goshány kolánj kotag o paponky mán kanagá at. Man wati hoshkén saptok cháret o áiay porrén... maná wati tánay bandagay drahén janjál démá atkant ke cha koj kojá lampash o pissh chetag, áortag o é bastag.

            Sharruay posht gón man at o pa kehébé tánay paponkán chenag o kolánjá kanagá at. Man shotán poshtokái Sharru dast jat. Yabbaré godhet o rók róká maná chárety. Cha áiay choshén cháragán man hamé póh bután ke maná gwashagá at: taw choshén radi parchá kort? Man ham gón wati chammán áiá passaw dayagay johd kort ke é mani mozz at... mani hakk at o tai korbáni ke tará jaridagén táné rasetagat. Mani báriá Sharru hamódá at, padá man machkadagá shotán ke gón hoshkén saptoká mát maná nán nadant.

 Cha hamá róchá dém ingaw é jenekk maná ráhéá begendit wati ráhá táb dant. Agan jáhéá gón dazgwahárán neshtag, gapp o kandagá ent, man h amá jáhá borawán, cha á jágahá pád kayt o rawt... agan rawagay wáry marasit godhá senge syáh o bé góyák bit o nendit. Róché rózegáré chammán chest nakant o maná nachárit.

 Ázmánkár: Piral Shaytagri 

Dhong, Wáelani, Kóth, Kabrestánay o Kalisáay syádi

 Kóth, Dhong, Wáelani, Kabrestánay o Kalisáay syádi

  Shahzánt!

  Man tará tai hamá nemdiay passawá nebisagá yán pa hameshiay nebisagá ke taw wati nemdiay tahá zór dátag o goshtag, hamá nemdi ke taw mani nemdiay passawá nebeshtag. 

 Yakk Wáelan (Violin) janókéá pa watá chakmaké bahá zortagat o lógá wátarretagat ke yakk dhongéá áiay sará orosh kort o koláhy kasshet. Áiay koláh (hat) mán gwátá bál bayán damkay tóká tán dur shot. Wáelan janóká chakmak jahlá ér kort o koláhay randá botk. Áiay koláh gandápi taláwagá kapt. Mán é taláwagá Náaythrek tézáp hawár at. Áiay koláh tézápán sadhént. 

 Hamé myánjiá dhong (robber) á chakmak zort o tatk.

 Wáelani (violinist) békoláhá o kóthá lógá wátarret... parchá ke koláh (hat) tezápán sadhéntagat o wáelani cha wati koláhay táwáná sakk paréshán but o thrámay tahá wati kóthy shamosht. Thrámay keléndhará (conductor) kóth (coat) chér kasshet, bort kwahnagáni (kwahnén chizzáni) dokkáná o eshiay hawazzá átán, kammé jaw o chamáthá zort.

 Keléndharay nákóá chamáthá wati jáná máletant o bérán but. Áiay nákóay maiyat mordagjáhá árag o ér kanag but bale cha chizzáni matth bayagá gadh o manjié but. Keléndharay nákóay jáhá áyán dege pirzálé kabr kort. Pirzálay kabray saruná yakk espétén tátagi shaké mekkesh kort ke áiay sará "Antoni Sargiwech Kawndránip" naksh at.

 Yázdah sálá pad á tátagi shak prosht, kapt. Parchá ke á warókán wartagat. Kabrestánay (of graveyard) chawkidárá tátagi shak chár kappá kort o chollay ásá kort. 

  Kabrestánay chawkidáray zálá hamé ásay sará góbiay ápeshk jódh kanag bendát kort. Bale hamé wahdá ke ápeshk jádhi bayagi at, cha diwálay démá gadhiyál rahádag but o ápeshká porrén manjalay tóká kapt. Godhá áyán é ápeshk Thimawpi pendhógerá dátant.

 Pendhógerén Thimawpiá ápeshk wártant, sakk gal but o kabrestánay chawkidáray daryá deliay bárawá wati hambalén pendhók Nikawlay saig korty.

 Domi róchá pendhógerén Nikawlay kabrestánay chawkidáray lóg dapá shot o pendhagy lóthet bale chawkidárá pendhógerá hecchi nadát o gallént.

  Charéshi pendhók Nikawlayá sakk zár átk o áiá kabrestánay chawkidáray lóg mán dásht. É ás jombalás but. Ás cha lógá tán kalisáyá sar but o kalisá (church) sotk o por but. Mazanén wadh o dábéá tappáskári bendát but bale kalisáay ás geragay páshk pád kanag nabut. 

 Hamé jágahá ke kalisá at, ódá yakk kalabé bandag but. Kalabay démdarái róchá ódá sáz o zémeli marágeshé barjaménag but. Marágeshá hamá wáelani (violinist) mardekáyá wati ezm pésh dáragi at, hamáiá ke kóthy chárdah sál sári gár butagat o góshdárókáni mocchiá hamá dhongay bacch ón nendók at, hamá dhongá chárdah sál pésar wáelaniay koláh mán borretagat.

  Maypalá rand á mán yakkén thrámá sapar kanán dém pa lógán wátarretant. Á hamá thrámay tahá sapar kanagá atant, áiay deléwar hamá keléndhar at ke áiá hamá wahdá wáelaniay kóth (coat) kwahnén chizzáni dokkáná bahá kortagat.

 Á sarshapá thrámay wasilahá shahrá sapar kanagá atant. Áyáni démá wáelani neshtagat o áiay démá dhongay bacch o esháni poshtá hamá kwahnén keléndhar. Á sapar kanán atant bale zánagá naatant ke esháni myánjiá chónén syádi hastat. Eshán é syádi bárawá dán wati marká zánt kot nakotagat. 

🚋 🎻 🎩 ⛪ 🧥

Rusi nebeshtakár: Dhayneyal Karmas
Ordu rajánk: Manauwar Ákásh

Balóchi rajánk: Bahtán Balóch

Maná Jangalé Tawár Jant M/M

 

Maná Jangalé Tawár Jant 

  Nay shap róch buwagay wadhá ent o nay é jangal kotthag zánt. Bass beraw démá, tors gésh buwán ent, jánay larzag gésh buwán ent. É syáh tahári, éwaki o drájén shap..... bárén kadi bámay sán gendag bant, rozhnáhiay thekké chammán rozhnáh kant.

  Hamráhé maná gón butagat ke pa ápdastéá kammé mahtal but padá pasht kapt..... yá maná pa zánt yalahi dát o taháriá cha man tayl kapt..... hech zánag nabit. Man gwánk, tawár o shóházá dambort. Wadár ón báz kot.... nazánán parchá padá áiay hech bramshé ón mani góshán nakapt. 

  Begenday é hamé jangal bebit ke edá bass shap ent ke shap ent, hech ráh o dar nést.... kasé ke cha hamráhéá gámé do gám tayl kapt bezán omri báhént. Hamé jangalay kessah man eshkotag ke may bázén piréné hamedá bégwáh butag..... padá hech gendag nabutag bale hamá hamá wahdá ke róch digar at, angata róchay rozhnáiá har chizz gendag butagat, man distagat ke é tanakkén jangalé. Man kesás kotagat ke sharrén pandé janán jangal kotthit.....

   Pirmardé man distagat, áiá ón hamé wadh gwashtagat: ráh bass hamé yakké keshk ent ke démá rawt. Kesás menzeléay ráh bit... padá jangal kotthit. Á démá bázáré kayt bale ódá bázárá hech mardom nést. Kwahnén gedánéay naksh hastant, agán shap kaptet godhá shapá shomárá hamódá jágah bit. 

 Padá áiá dege hech gapp nakortag, ráh kaptagat, kammé ráhá shotag padá óshtátag hamé gwashtagati ke mani oshteré dér ent gár butag, maróchi zálekéá pisshé zortag másagé (mázagé) bastagi. Másagay bandá hamé gwashtag ke tai oshter garéá kaptag, zendag o hast ent, rókaptay  némagá kóhá tará tai oshter  rasit. Man hamá másagay sójay padá dar kaptag, wati oshterá shóház o rand kanagá án.

 Mani hamráh ke gongé at, hamedá pa gongokái maná gwashtagati ke ápdastéá rawán. Damáné andar but.... hamá man o hamá mani éwaki ... shapay tahári, jangalay bimnáki, hamráhay bégwáhi o padá gongén hamráh ke á hech gwánkéay  passawá ham dát nakant... Man hamé máragá án ke é jangal sakk baz ent. Jágah jágahé ázmán  o estál gendag bant... dege hech nést.

 Nazánán é ráh kadi cha jangalá gisshit o dega némagé sará kasshit?

 Man nazánán wahd o mósomán chinchaw rang matth kortag.... Mani hamráh chón but o sari kojá kapt? hech zánag nabit... mani sar hech per buwagá naent.

 Hamedá neshtag jédhagá atán, gwashay mani góshán ápéay ér rechagay tawár pédák at... Damánéá maná samá kapt dán mani pád tarr buwán ant. Tonná mani háthig prósh dayán kortagat.

 Hamedá neshtag jédhagá atán, gwashay mani góshán ápéay ér rechagay tawár pédák at... Damánéá maná samá kapt dán mani pád tarr buwán ant. Tonná mani háthig prósh dayán kortagat.

   Man jahl bután, áp chankán kot ke tonná próshán dán áp sakkén badén bóhé kanagá at, gón hamé bóhay máragá mani sar tarragá lagget.... Áp cha chankán rechán butant o padá ápán hawár butant. Mani sar tarret dán hamedá kapt o bésamá bután.

     Yakk wahdé mani chamm pach butant dán kochekké mani kerrá waptagat o róch nóki nedáragán sáp kanán at. Jangal sakk tanakk at.... dur durá drachk o dár gendag buwagá atant. Kóh sáp dará buwagá atant. Nun mani andará zendagiay omét rozhnáh at bale man jédhagá atán ke bárén mani hamráh kojá pasht kaptag o chón ent?

   Mani chamm ke ápá kaptant dán sakkén sellén syáhén ápé tachagá ent o badén bóhé kanagá ent... Man háthi kot pád káyán, kocheká torsagi hunnáragé jat o rahádag gept... Mani chammi kaptant dán kochekay doén pád cha sréná gón naant, poshti gerr ent. Á pa tors chakk janán maná chárán shot, hamé juay ápá chalappagá lagget... o man jédhagá atán ke man mán é taháriá bárén chinchok baláhén pandé jatag o wat nazánán chónén jágahéá átkagán o bárén chinchaw wahd ent ke jangaléá béráhiá gár butagán. Inchok tors o bimmay dém man chón dáshtag...? Mani jáná padá larzagé gerán at. Sakk bétahmbol buwán atán.

  Hamedá maná samá but ke kaséá átk o mani kópag dast jat. Man godhetán o chakk jat, ajekkah bután ke é wa mani hamá gongén hamráh ent, maná pa gongokái gwashagá ent: pádá rawán...

 Má ke ráh kaptén dist dán hamá pirmardá oshteré mahárá ent o jangalay domi dastá rawagá ent... Rawagay wahdá man hamá kochekay tránagá kaptán. Chakk jat cháret dán kochek watá gerrénáná jangalay bazagá andar buwán ent o mani hamráh gón gongén buliá gón man jabadhán ent. 

 

Ázmánkár : MOLLÁ MORÁD

Sarshón: Tákband Kessah  Gwádar. Awali ták, Tákdém: 126 - 128
Syáhag nebisók: Bahtán Balóch 

Pátu, Ádénk, Drachk, Hawr, Má mortagén?...

Pátu, Ádénk, Drachk, Hawr, Má mortagén?

Má Mortagén?

  Thayksiay dhraywar pirmardé at.
  Man ném omrén janén o mardénéay kashá poshtay sitthá neshtagatán. Cha márá kass gappá naat, dhanná warnáén bachakéá dast dayán gosht: "bedár." Swár but o démay sitthá nesht, nendagay pajjiá goshti: " Chónén nawasshén mósomé...... agán zemestáná haptagéá hawr mabit sáh porr kanag nabit."

  Cha márá kassá gapp nakot, bachaká padá gosht: "Mani eshkonagá Ahwázay hawá ched o ganter ent." Padá cha márá kassá gapp nakot, bachaká padá gosht: "Zi sohbá may bachakán sharr layb kot genday?" chó ke cha márá kassá habar nakot, áiá padá gosht: " Etheli sharrén thimbé...... cha Etheliá báj barag ásánén káré naent."

  Bachakay mobáelá tawár kot, bachaká halaw kanán gosht: "Ji pédák án.... adhay... sakk rassh ent ... zánán che wahd ent?... bass panch melethá dér kotag.... pa panch melethá wa dáwáé nalóthit... sharr ent... pédák án."

  Bachaká pawná pad gosht: "É jenek parchá chosh ant?... Tehránay daggay rasshiay hálá wa harkas sahig ent." Bachaká wati sar may némagá tarrénáná gosht: " Rásti Zhanaway hálán kanet?" Chá márá kassá jwáb nadát, bachaká gosht: "Yáh.... shomárá chón ent.... chiá gapp nakanet?" Cha márá kassá gapp nakot. Bachaká padá márá cháret, áiá wati dém dhraywaray némagá tarrénáná gosht: "Bedár.... man ér káyán."

  Dhraywará hecch nagosht o thayksi nadásht, torsá gárén bachaká gosht: "Man goshán bedár... man ér káyán .... shomá zendag naet.... shomá mortaget." Dhraywará gádhi dásht. Bachaká darwázag  pach kot o yakkén damáná cha thayksiá ér átk. Dhraywará padá gáz gept. Chizzé damáná pad dhraywará ádénkay tahá márá cháret o bechkandet. Ném omrén janéná gosht: "Chó ke má áiá jwáb nadátag, áiá hayál kotag má mortagén." Dhraywará gosht: "Ennán.... chó ke má cha áiay gappán hayrán nabitagén áiá hayál kotag má mortagén."

 Mani kashá neshtagén mardéná gosht: "Má mortagén!?"

           Pátu 

Yakk mazanén pátué cha thayksiay darigá tahá atk.
Poshtay sitthá wati mátay kashá neshtagén jenekkuá gosht: " Ammán ...... ammán ..... pátué." Jenekkuay mátá zahrnáki gosht: " É pátuán márá kosht o ér kot..... pátu teri jangal ent!" Jenekkuá gosht: " Sakk shawk ent wa." 

Jenekkuay mátá gosht: " Bellé shawk ent...... bale anchó báz ent ke mardom bézár bit." Jenekkuay mátay kashá neshtagén kasán sálén jenekká gosht: " Drégatén man é gapp pésarterá bezántén, har chont ham shawk bebant bale báz mabant."
Dhraywará gosht: " Hecchiz pa báziá wassh naent."

Pátu shot o jenekkuá gosht: "Sakk shawkat."

   Hawr  

  Néth hawrá gwart o mósomi sáp o palgár kot.
Thayksiá démay sitthá neshtagén mardéná gosht: "Shogr ent Hodáay ke hawrá gwart o dráhén chizzi shoshtant." Poshtay sitthá neshtagén janéná gosht: " Har chizzi wa nashoshtag.... angat hecchiz palgár naent."

  Damánéay bétawáriá pad janéná yakk baré padá gosht: " Drégatén hawrá géshter begwartén...... drégatén hawr anchó ér bedant ke harchizzá beshódit o harjáhá bepalgárit." Yak baré padá thayksiá bétawári but. 

Dagg rassh o kassh at, damánéá pad do say tramp shisshagay sará retk o padá hawrá ér dát o draywará cha ádénkay tahá janén cháret.

  Ádénk                                            

  Thayksiá Ridhu chálu at. Hálár Myánostománi hálán dayagá at.
 Wati mátay kashá neshtagén hapt hasht sáli jenekkuá cha wati mátá jost kot: "Ammán..... Chiá inchaw jang ent?" Áiay mátá gosht: "Nazánán... mani mát."
Jenekkuá gosht: "Mardom zahr bant godhá jang kanant?" Áiay mátá gosht: "haw."
Jenekkuá gosht: "Má shálá hechbar zahr magerátén."

 Dhraywará cha ádénkay tahá jenekku cháret o padá wati chammi dhanná sakk dátant. Man ham dhann sayl kot. Daggay kashá mélánkén drachk sabz atant, mósom nán garm at nay sard. Tehráná baré wahdé mórshanz bit o shahr delkassh o dhawldár bit."

            Drachk

  Thayksiá poshtay sitthá neshtag o dhanná cháragá atán ke bustagéay tawárá maná paddrahént. Yakk pir o mazanén drachké cha may thayksiá do gám démter zaminay sará kaptagat, dagg band kanag but, drachká dráhén dagg geptagat o poshtay gádhi ham áyag o dáragá atant. Nán ráhe pésh hastat o nay ráhe pad. Démay sitthá neshtagén mardéná gosht: "Parchá chósh but?"

Dhraywará gosht: "Drachké kaptag."
Áiá gosht: "Nun ché kanén?"
Dhraywará gosht: "Hecch...... Sabr kanén dán byá ant o drachká chest bekanant." Mardéná gosht: "Maná sakk eshtápi án." Dhraywará bechkandet.

 Mardéná bránz geráná gosht: "Man gwashagá yán maná eshtáp ent...... Taw neshtag o kandagá ay?" Dhraywará gosht: "Makandán godhá ché bekanán?" Mardéná gosht: "Chi....?"

  Dhraywará gosht: "Hodáay shográ beger.... agán drachk may rasagá gón bekaptén tah taw hechbar wati menzelá sar nabitagatay!"

-----------------------------------------------

Syáhag nebis: Bahtán Balóch

É ázmák Sarwash Sehatá Pársiá nebeshtagant ke Wájah Nahim Pir Jáná Balóchiá rajánk kortagant. Cha ketáb "Thayksiá goshtagén kessah"á zurag butagant. Ketábay shengkár "Sáchdar Labzánki Gal Makkorán" ent. 

Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá

 Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá 

(A Baluchi short story)

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Sherishay bazén sáhegá górpátay sará neshtagén janén jédhagá ent.

  Sherishay polláni wasshén bó mán gwátá átár ent. borzá sháhéay sará kolié neshtag o choli choli kanagá ent. Cha durá thektheray thaypá Balóchi sawtéay tawár bázárá tálán ent. Kochekké cha sherishay sáhegá kammé passend káparay proshtagén menokkay boná waptag o lettheká sorénagá ent. Bé kampáné lógé. Lógáni myáná chér keshké gwazit o dém pa bázáray némagá rawt.

   Nókbarótén warnáhé chamé chér keshká gwazán o cha sherishay sáhegá kammé hamá dém ent. Janénay dém gón nókbarótén bachakká ent. Bachakk sost sostá rawagá ent, janén áiá anchó rók róká cháragá ent goshay áiay gámgéján hesáb kanagá ent.

  Á jédhagá ent ke mani zendagi chó hamé bachakkay sostén gámgéján ent ná zutt menzeléá sara bit o nay poshtá wátarr kant.

  Dóshi áiá ajabén wábé distagat. Chónáhá áiá har wahdá wáb distagat ta áiay wáb némbandag butagatant , hamé ke á wábáni ásará rasagi butagat ta á cha wábá godhetag. Dóshigén wáb par áiá yakk némagé takánsar kanókén wábé at o yakk némagé par áiá porr táhir at. Hamé wábay ásar at ke par áiá jédhagáni daré botkagat. Ched o pésh áiá ná jédhag zántagat o nay áiá pa jédhag o pegr kanagá moh rasetagat. Áiay zendagi bass cha wati kalandhén báná bendát but o lógay péshgáhay chapp o chágerdá per tarráná dán padá kalandén báná shap kapt.

   Á jédhágá at ke mardomay wáb parchá némbandag bant ? Mardomay wáhesht o tamáh parchá sarjam buwagá pésar sáh dayant ? Mardom parchá wati wáhagán daste wat kall o kasárat kanant ? Mardom parchá wati rozhnáhén zendagiá taháriáni kórchátá chagal dayant ? Zendagiay tahárén kórchátá kaptagén mardom parchá pa dar áhagá sar o pád najanant ? Mardom parchá pa degeray zendagiay télánk dayagá wati jenday lóth o wáheshán zendah dargór kanant ?

    Á jédhagá at ke man parchá zendag án ? 

    Pa watá yá pa degeray rócháni gwázénagá ? Á jédhagá at ke bézobánén mardom parchá zobán naródénant ?

   Á jédhagá at ke mardom parchá gongén zobánáni andará chér tarretagén oppárán nazánant? 

  Nókbarótén warnáh geser kaptagat o áiay pádáni pad pasht kaptagatant bale áiay chamm angat hamá keshká sakk atant ke nókbarótén warnáhay pádáni pad kaptagatant. Koliá cha sherishay sháhá bál kotagat o Bégam Jangiay lotthay sará neshtagat. Kochekk cha káparay menokká pád atkagat o áiay nazziká atkagat o gón sherishay bondhá wati baddhá gwarmósh dayagá at.

   Cha kanwariá iránáni kothing kathángáni tawárá zánag buwagá at ke róch némróch ent. Angata áiay jédhagáni dar nabotkagat ke cha kanwariá pirén janénéay tawárá áiay jédhag némbandag kotant:

  "Byá janay taw sohbigén ent sherishay sáhegá méh jatagay, wati mardá bebar pasillá ábdasté kanáén o byá ke kanwaray wahd ent." 

  Áiá jédhet ke drégatén man nókbarótén warnáhay rand padán beshoténán.

👣

Balóchi Ázmánk Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá.

Cha tákband "Labz 1" Káránay tákdém; 294 tá 295á. Cháp sál: 2023. Shengkár: Nasir Kobdáni labzánki diwán Kárán.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch 

  Balóchi nebeshtag mán Látini Balóchi syáhagá.  

Béhájat _ Ázmánk

Béhájat _ Ázmánk 

  Yakk anchén dhéhé hast at, ódá har chizzay pábandi o makan at.

  Tahná yakkéay chakká pábandi nést at o á telkángwazi layb at. Dhéhay jáhmenend chá wati halkán dhann mán pachén patth o sabzáwagán yakk jágah butagat o sajjahén róchá telkángwazi kortagatesh. 

 Charéshiá pésar hamok chizzay makan karár dayagay háterá yakk pa yakk kánud pésh kanag butagatant o anchén rásdémén dalil pésh kanag butagat ke hechkasá é pábandiáni bad helápá hecch paymén sababé pahmá nayátkagat o nay ke pa áyánán é kánudáni saggagá dege janjálé pésh atkagat.

  Bázén sálé padi but. Yakk róché dhéhay hákemán samá kort ke nun hecch kár o kerday sará pábandi janagay zalurat naent o ésh ke hamok pábandi halás kanag bebit. Áyán rabbál dém pa mahluká rahádag kortant dán á áyánán hál bedayant ke nun harché áyáni del lóthit kort kanant.

Rabbál hamá droáhén jágahán shotant hamódá ke mardomán mocchi médhi kortagat.

 "Gósh bedáret....... gósh bedáret.......... nun hech chizzay sará hecch wadhén pábandi nést." Áyán jár perrént.

Mardomán áyáni gappárá delgósh nadát o telkángwaziá géróshag butant.

Rabbálán samá kort ke begenday mardom sarpad nabutant, áyán dombará gosht: "Begenday shomá sarpad nabutet? ..... nun shomá droáh harché belóthet kort kanet, hecch kár makan namantag."

"Haw hán." Mardomán darráént, "hayr, anni má telkángwazi kanagá én."

Rabbálán á áyáni pésari droáhén kárámadén kár o kortenáni tránagán perréntant hamá ke áyán ched o sári wasshén delé kortagatant o ésh ke nun á drostán dombará kort kanant. Mahluká padá ham áyáni gapp nazortant o gwázi kanán butant, gón gwazán telkánán dhakk pa dhakk kanán butant, gwáziay tóká óspán esh ham nakort.

Rabbálán wahdé dist ke mahluk áyáni gappárá hecch kemár kanagá naent godhá wátarr esh kort o hákem esh cha jáwarálán saig kortant.

 Hákemán áyáni habar pa deljami gósh dáshtant o gapp jat; " Márá telkángwazi laybay sará pábandi janagi ent."

Gón é pábandiay janagá mahluká hákemáni helápá bagáwat kort o á jat o koshtant. Ched o pad áyán namahtali wátarr kort o dombará telkángwaziá moshkul butant.

🏃🧑‍🦯🧑‍🦯🧑‍🦯🏃

Kessahkár: Ithálo Kaylwino (Italo Calvino)
Cha Ethli zobáná Ordu rajánk: Kaysar Nazir Káwar
Balóchi rajánk: Bahtán Balóch