Maná Jangalé Tawár Jant
Nay shap róch buwagay wadhá ent o nay é jangal kotthag zánt. Bass beraw démá, tors gésh buwán ent, jánay larzag gésh buwán ent. É syáh tahári, éwaki o drájén shap..... bárén kadi bámay sán gendag bant, rozhnáhiay thekké chammán rozhnáh kant.
Hamráhé maná gón butagat ke pa ápdastéá kammé mahtal but padá pasht kapt..... yá maná pa zánt yalahi dát o taháriá cha man tayl kapt..... hech zánag nabit. Man gwánk, tawár o shóházá dambort. Wadár ón báz kot.... nazánán parchá padá áiay hech bramshé ón mani góshán nakapt.
Begenday é hamé jangal bebit ke edá bass shap ent ke shap ent, hech ráh o dar nést.... kasé ke cha hamráhéá gámé do gám tayl kapt bezán omri báhént. Hamé jangalay kessah man eshkotag ke may bázén piréné hamedá bégwáh butag..... padá hech gendag nabutag bale hamá hamá wahdá ke róch digar at, angata róchay rozhnáiá har chizz gendag butagat, man distagat ke é tanakkén jangalé. Man kesás kotagat ke sharrén pandé janán jangal kotthit.....
Pirmardé man distagat, áiá ón hamé wadh gwashtagat: ráh bass hamé yakké keshk ent ke démá rawt. Kesás menzeléay ráh bit... padá jangal kotthit. Á démá bázáré kayt bale ódá bázárá hech mardom nést. Kwahnén gedánéay naksh hastant, agán shap kaptet godhá shapá shomárá hamódá jágah bit.
Padá áiá dege hech gapp nakortag, ráh kaptagat, kammé ráhá shotag padá óshtátag hamé gwashtagati ke mani oshteré dér ent gár butag, maróchi zálekéá pisshé zortag másagé (mázagé) bastagi. Másagay bandá hamé gwashtag ke tai oshter garéá kaptag, zendag o hast ent, rókaptay némagá kóhá tará tai oshter rasit. Man hamá másagay sójay padá dar kaptag, wati oshterá shóház o rand kanagá án.
Mani hamráh ke gongé at, hamedá pa gongokái maná gwashtagati ke ápdastéá rawán. Damáné andar but.... hamá man o hamá mani éwaki ... shapay tahári, jangalay bimnáki, hamráhay bégwáhi o padá gongén hamráh ke á hech gwánkéay passawá ham dát nakant... Man hamé máragá án ke é jangal sakk baz ent. Jágah jágahé ázmán o estál gendag bant... dege hech nést.
Man jahl bután, áp chankán kot ke tonná próshán dán áp sakkén badén bóhé kanagá at, gón hamé bóhay máragá mani sar tarragá lagget.... Áp cha chankán rechán butant o padá ápán hawár butant. Mani sar tarret dán hamedá kapt o bésamá bután.
Yakk wahdé mani chamm pach butant dán kochekké mani kerrá waptagat o róch nóki nedáragán sáp kanán at. Jangal sakk tanakk at.... dur durá drachk o dár gendag buwagá atant. Kóh sáp dará buwagá atant. Nun mani andará zendagiay omét rozhnáh at bale man jédhagá atán ke bárén mani hamráh kojá pasht kaptag o chón ent?
Mani chamm ke ápá kaptant dán sakkén sellén syáhén ápé tachagá ent o badén bóhé kanagá ent... Man háthi kot pád káyán, kocheká torsagi hunnáragé jat o rahádag gept... Mani chammi kaptant dán kochekay doén pád cha sréná gón naant, poshti gerr ent. Á pa tors chakk janán maná chárán shot, hamé juay ápá chalappagá lagget... o man jédhagá atán ke man mán é taháriá bárén chinchok baláhén pandé jatag o wat nazánán chónén jágahéá átkagán o bárén chinchaw wahd ent ke jangaléá béráhiá gár butagán. Inchok tors o bimmay dém man chón dáshtag...? Mani jáná padá larzagé gerán at. Sakk bétahmbol buwán atán.
Hamedá maná samá but ke kaséá átk o mani kópag dast jat. Man godhetán o chakk jat, ajekkah bután ke é wa mani hamá gongén hamráh ent, maná pa gongokái gwashagá ent: pádá rawán...
Má ke ráh kaptén dist dán hamá pirmardá oshteré mahárá ent o jangalay domi dastá rawagá ent... Rawagay wahdá man hamá kochekay tránagá kaptán. Chakk jat cháret dán kochek watá gerrénáná jangalay bazagá andar buwán ent o mani hamráh gón gongén buliá gón man jabadhán ent.
Syáhag nebisók: Bahtán Balóch
No comments:
Post a Comment