Madag Kaptag Kalákótá || Mahmad Bayg Bégol

 

  Madag Kaptag Kalákótá. 
Mahmad Bayg Bégol

 Chiná báli madagáni kárzawáliáni dáragay háterá hapt lakk hél dátagén batháni changézi lashkaré sájó kotag bittag ke gón sitthiay tawárá báli madagáni sará orosh kanant o áyán warant. É anchén delyalah o shagálén bath ant ke charéshán har yakké chár chár sad madag yakkén shullá chath kanáná rawt. 

 Englestánay hálták "Thayligráp"á hál dátag: gwastagén shast o panch sáláni nyámá Chinay dah subaháni tahá báli madagay é cha drostán badter o masterén orosh ent. Eshiay ásará madagán yakk koródh habdah lakk ékadhay sará ámádahén keshár o édege káh o butthag ádróh o tabáh kotagant. Sáensdánáni goshag ent ke é wahdi Chinay lahté jáhán yakk chárkondhi wáléay tahá kesás panjáh hazár báli madag o áyáni sosondh mawjut ant.

 Ched o pésh Chini kesháwarzán báli madagáni koshagay kár gón lógi morgán geptag, bale ni sábet bittag ke lógi morgáni wahd halletag. Parchá ke bath cha lógi morgán gésh saksar o wash warákter ant paméshká áyáni madag waragay kodrat o goshád géshter ent.

  É hálay wánagá rand man teláh dróshom, washbál, harrag pád o chezzhek bóhén madagáni tránagá kaptán. Maná hamá wasshén dawr o bárig yád átkant. Wahdé Lyáriay damkáni tahá yá chárráháni sará mardomán madag bretk beryán kot o bahá kot, Balóchán delay sérá madag wárt o watá lullokwáráni sardár léket.

  Yádáni hamé zerá ózhnág kanáná man tán dérá Chinay madagwárén batháni wassháli o washbahtiay sará bash bash wárt o delá goshtón ke drégatén man ham bathé butténán o Chini mangirán gón butténán.

  Báli madag chó Balóchá béwatan ent paméshká Balóchá dóst ent. Bale esháni dósti ham ajabén dóstiay. Bezán é cha dóstia yak domiay delá kasshant. Harjáhé ke madagá moh rasit á Balóchay cherágjáhán chath kant. Hamé paym harjáhé ke Balóchay wár wassh bit, á madagá jant o wárt.

 Man molkay hálá sahig nayán ke ódá madag kadi kayt, chetawr kayt o Balóch áiá ché rangá wasshátk kant? bale Karáchiá hamá dawr o bárigá ke molk émen o mardom wati hálá mast atant. Madag hamok sál chó basshámi jodhán allam átk. Ni albat kesás bist o panch sál ent ke madag may némagá inchok áyagá naent. Chó ke Makkorán o Taray hoshkáwagén sardhagárán hawr naayt, hamé sawab ent ke baré baré hamé teláh dróshom o washtám márá sakk gir kayt. Anchén wahdán godhá má delá tasallá dayagay háterá madag jánay sháná per bastagén yakk kwahnén sawté alhán kanén:

Madag kaptag Kalákóthá

Anchó wassh ent chó ákróthá

Madag kaptag geseriá

Anchó wassh ent chó mesriá

Bale wahdé zahiry cha eshiá ham géshter bant godhá madag may wábá kayt. Gwastagén róchán yakk shapé anchén tránag o tahtáláni tahá yakk madagé mani wábá átk. Salám alayk o dast dróhiá pad mani o madag jánay nyámá é gapp o trán but:

Man: chón ay, jódh ay, dhaddh ay, tayár ay?
Madag: Shogr ent Allaháay, sáhé kasshagá án.
Man: Tai sosondh o mahluk chón ant?

Madag: Man sosondh wati Allaháay hawálah kotag o Kólwáhay patthá wayl kotagant. Mahlukay hálán tará nadayán ke é sarkári rázé. Chónáhá ham may mahluk gón Balóchán kahr ent. 

Man: parchiá bébaláhé?

Madag: Paré háterá ke shomá wati zeminá Éthami trákay ejázat parchiá dátag ke eshiay ásará may téwagén naslé tahr tahrén nádráhiáni o mázuriáni ámách bittag. Má wa cha shomay hamé zahr áludagén damagá laddh o lóg kanagá láchár bittagén.

Man: maná báz apsóz ent madag ján.

Madag: Apsóz waragay wahd gwastag. Má wati zawál bittagén yakk nasléay badalá dege dah nasl pédá kotag. Márá parwáh nést, shomá wati poshpadáni hayrá belóthet ke shomay kesás anchó ham kamm ent.

Man : sharr maná begwash ke maróchi éwak o tahná ingó chetawr tai sar kaptag?

(Sarjam naent...)