Kánsalókay Nókén Ges

 

     Kánsalókay Nókén Ges    

  Yakk mazan o borzén getánén kóhéay sarberá hastén jangalay tahá hast at yakk charágjáhé o kasánén taláwagé. Hamé kasánén taláwagay tahá kánsalók Thayrens o áiay dóén deli dóst Sehm o Salli shahbath (swan) zend gwázénagá atant. Haw! Bit kant taw bejédhay ke é chónén ajabén kessahé ke kánsalók o shahbath dóst atant? Bale man tará báwar kanáénán, á hamé paymá atant, rástiá deli dóst atant.

   Á sayénán har róch taláwagá pawat warag shóház kort, pajjigá gardet, layb o gwázi kort, taláogay lambá nesht o kessah jat. Wahdé tahári butag godhá Sehm o Salli mán borzén drachká wati kodóá shotagatant o Thayrens hamáyáni drachkay nazziká wati hóndhá potertag.

  Yakk sálé ódá hawrá sakk kamm gwart o taláwagay áp hoshk buwán but. Sayén hamgangal deltaparkah butant o hamé bábatá gapp esh jat ke nun á ché bekanant?

  "Márá báyadén hamedá bejallén." Kánsalók Thayrensá gosht: "hawr band buwagi chizz naant o cha ke má pédák butagén hamé taláwag may ges ent."
  "Mani del najant ke é taláwag padá pésari wadhá bebit." Salliá gwasht.
 "Márá nókén gesé dargéjag lóthit." Sehmá gwasht o padá áiá pa nókén taláwagay shóházá bál kort.

  Chizzé róchá pad Sehm wátarret átk, disti ke taláwag chath hoshk buwagi ent o áiay hamgangal béwár ant. "Sehm!" Thayrensá pa mazan jawzagi kukkár kort: "má cha tai gendagá báz gal én, taláwag nun chath hoshk buwagá ent. Salli gozhnag o delwárag ent o mani poshtay hólá nun tal zortag. Bárén taw nókén gesé dargétk?"

 "Haw, dhawldárén gesé bale chedán báz dur ent. Man nazánán taw dán ódá chón sar bayay." Sehmá darráént.
Har sayénán tán dérán gapp jat, goddhiá Thayrensá gwasht: "Man hamedá jallán, wati hóndhá kalóndhán o johlter kanán bán o shomá doén mani jwánén dóst dém pa wati nókén gesá bál bekanet." "Ennán......." Salliá kukkár kort: "má droáh rawén."

  "Yakk ná yakk ráh o daré wa bit." Sehmá gwasht. Har sayén rózhnáén róchay bránzáni chérá bétawáriá neshtant. Á pa durén taláwagá sar buwagay ráh o daré dargéjagá atant.

 "Hán..... Man zánán chón kanagi ent." Thayrensá kukkár kort: "Á latthá genday." Áiá gón Sehmá gwasht: "taw o Salli éshiay é sar o á sará wati chombán begeret o man éshiay darmeyáná wati dapá sakk dayán, padá shomá doén pa may nókén gesá bál kort kanet. Man dranjalokkiá gón bán. Má koll pajjigá shot kanén." Yakk baré padá sayénán Thayrensay shawray bárawá hámóshiá nesht o jédhet. "É wadh bit kant." Salliá gwasht. "Man rázig án." Thayrensá gwasht.

  Sehmá dán kammé dérá Thayrens o Salli cháretant padá gwasht: "hán, mani delá chósh bita kant bale nabá kanet may sayénani tahá yakké ham gappé bejanet yá wati dapá pach bekanet, tóri harchi bebit. Shomá sarpad butet? Drostán kabull ent?" "Haw." Salliá darráént. "Maná ham kabull ent." Thayrensá gwasht.
 "Thayrens, é sakk báz arzesht dárit ke taw hecch wadh gapp majanay yá wati dapá pach makanay, hayál bekan, taw bál kort ham nakanay."

 "Man sarpad bután." Thayrensá darráént. Hamé damáná Salli o Sehmá mohkamiá latth wati chombán gept. Thayrensá wati dap pach kort, latth myánjiá gasset o mohr dásht. Áyán bál kort, Salli o Sehm kash mán kash latthay é sar o á sará bálá atant o myánjiá Thayrens kánsalók lónján at. É sakkén ajabén bale kandénókén nedáragé at.

  Áyán borz o boster bál janán kort o kassá gapp janagay yá wati dapay pach kanagay hammat nakort. Téz o tézter, borz o boster Salli o Sehm bálá atant, Thayrens deláp at. Anchó ke á yakk kucchagéay sarberá gwazagá atant godhá mardománi habar o kandagáni tawár áyáni góshán kaptant:
  "Ásmánay démá becháret." Yakk bachekkéá kukkár kort. "Záná chié?" Degeréá porset. Anchó ke mardomán borzá ásmáná cháret godhá é nedáragay sará kandag bená kort. Áyán kandet, sitthi o ull dát o yakk latthéay wasilahá hódhén batháni kánsalókay baragay sará wáhi o kukkár chér dát.

  Thayrensá é sajjahén kukkár o ják eshkotant bale jahlá cháreti nakort ke begendit ché buwagá ent. Sehmay dátagén pantán dhálchár kanán áiá wati dap pach kort ke begwashit che gappé záná ché butag, bale ched o pésar ke á labzé begwashit, á rahádag but dém pa zaminá o chammi borzá pa wati dóstán butant.

  Abbó mortán...... Bale hecch parwáh nést, Thayrensá hecch nabut parchá ke á wati nókén gesay sakk nazziká atant paméshká Thayrens mazanén o johlén taláwagay tahá kapt. Bale haw, haminchó but ke wati dóstay sójáni nazuragay sawabá áiay saparay halási dege wadh but.

Kessakár: Th. Albarth

Cha Engréziá Balóchi rajánk: Bahtán Balóch 

Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá

 Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá 

(A Baluchi short story)

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Sherishay bazén sáhegá górpátay sará neshtagén janén jédhagá ent.

  Sherishay polláni wasshén bó mán gwátá átár ent. borzá sháhéay sará kolié neshtag o choli choli kanagá ent. Cha durá thektheray thaypá Balóchi sawtéay tawár bázárá tálán ent. Kochekké cha sherishay sáhegá kammé passend káparay proshtagén menokkay boná waptag o lettheká sorénagá ent. Bé kampáné lógé. Lógáni myáná chér keshké gwazit o dém pa bázáray némagá rawt.

   Nókbarótén warnáhé chamé chér keshká gwazán o cha sherishay sáhegá kammé hamá dém ent. Janénay dém gón nókbarótén bachakká ent. Bachakk sost sostá rawagá ent, janén áiá anchó rók róká cháragá ent goshay áiay gámgéján hesáb kanagá ent.

  Á jédhagá ent ke mani zendagi chó hamé bachakkay sostén gámgéján ent ná zutt menzeléá sara bit o nay poshtá wátarr kant.

  Dóshi áiá ajabén wábé distagat. Chónáhá áiá har wahdá wáb distagat ta áiay wáb némbandag butagatant , hamé ke á wábáni ásará rasagi butagat ta á cha wábá godhetag. Dóshigén wáb par áiá yakk némagé takánsar kanókén wábé at o yakk némagé par áiá porr táhir at. Hamé wábay ásar at ke par áiá jédhagáni daré botkagat. Ched o pésh áiá ná jédhag zántagat o nay áiá pa jédhag o pegr kanagá moh rasetagat. Áiay zendagi bass cha wati kalandhén báná bendát but o lógay péshgáhay chapp o chágerdá per tarráná dán padá kalandén báná shap kapt.

   Á jédhágá at ke mardomay wáb parchá némbandag bant ? Mardomay wáhesht o tamáh parchá sarjam buwagá pésar sáh dayant ? Mardom parchá wati wáhagán daste wat kall o kasárat kanant ? Mardom parchá wati rozhnáhén zendagiá taháriáni kórchátá chagal dayant ? Zendagiay tahárén kórchátá kaptagén mardom parchá pa dar áhagá sar o pád najanant ? Mardom parchá pa degeray zendagiay télánk dayagá wati jenday lóth o wáheshán zendah dargór kanant ?

    Á jédhagá at ke man parchá zendag án ? 

    Pa watá yá pa degeray rócháni gwázénagá ? Á jédhagá at ke bézobánén mardom parchá zobán naródénant ?

   Á jédhagá at ke mardom parchá gongén zobánáni andará chér tarretagén oppárán nazánant? 

  Nókbarótén warnáh geser kaptagat o áiay pádáni pad pasht kaptagatant bale áiay chamm angat hamá keshká sakk atant ke nókbarótén warnáhay pádáni pad kaptagatant. Koliá cha sherishay sháhá bál kotagat o Bégam Jangiay lotthay sará neshtagat. Kochekk cha káparay menokká pád atkagat o áiay nazziká atkagat o gón sherishay bondhá wati baddhá gwarmósh dayagá at.

   Cha kanwariá iránáni kothing kathángáni tawárá zánag buwagá at ke róch némróch ent. Angata áiay jédhagáni dar nabotkagat ke cha kanwariá pirén janénéay tawárá áiay jédhag némbandag kotant:

  "Byá janay taw sohbigén ent sherishay sáhegá méh jatagay, wati mardá bebar pasillá ábdasté kanáén o byá ke kanwaray wahd ent." 

  Áiá jédhet ke drégatén man nókbarótén warnáhay rand padán beshoténán.

👣

Balóchi Ázmánk Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá.

Cha tákband "Labz 1" Káránay tákdém; 294 tá 295á. Cháp sál: 2023. Shengkár: Nasir Kobdáni labzánki diwán Kárán.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch 

  Balóchi nebeshtag mán Látini Balóchi syáhagá.  

Man Mirán án, pa "án"ay darbaragá darwanté

  Man Mirán án  

(Pa "án" ay darbaragá darwanté)

  Man Mirán án, Dád Sháhay chokk án. Man wati métagay sarkári wánagjáhay hashtomi tabakká wánagá yán. Maná wati wánagjáhá wánag sakk wassh bit parchá ke óday droáhén ostád zántkár o mehrwán ant. Man wati sajjahén ostádáni kadr o ezzatá kanán.

  Man wati wájahén ostád Morád Bashkay báz mennatwár án ke áiá márá Engréziá abéd may máti zobán Balóchi ham gón wati hobb o kusheshá wánéntag. Maróchi hamáiay sarsawábá man Balóchi wánagá balad án o nebisag ham zánán. Man Balóchiá cha ádege zobánán sharter sarpad bán parchá ke Balóchi may wati shahdén zobán ent.

  Man chónáhigá sayl o sawádi mardomé án. Man wati abbá o nákóay hamráhiá Balóchestánay bázén damagán gardetagán. Man Kéchá ham shotagán, ódá man wati syádáni lógá butagán. 

  Man pa Kéchay surmagén kóh, kawr, sabz o ábádén bág o machkadagáni sayl o cháragá modám hodónák án.

  Garmágay chotthián ke wánagjáh band bit godhá man báz mahtal nabán o wati lógay mardománi pajjigá dém pa Kéchá sargerán. Garmágá Kéchá hámén bit. 

  Man nákó Walidáday machkadagá ke rawán godhá tázahén o washtámén kolónth o náh delay sérá warán. Nákóá wati bágá tropshén limbuay drachk ham keshtag. Hamé drachkáni wazhbó maná sakk dóst bit. Garmágá limbu sharbatay waragá man delé dayán. 

______________________________________

  Golén wánók, borzay darwant "Man Mirán án" taw pa delgósh want, nu byá mán Látini Balóchi syáhagá "án / آں" ay nebeshtah kanagay rahbandán darbarén.

  Ancósh ke taw é darwantay sarhál yá nám want o dist ke námgál (noun) "Mirán" á o pad "án" jetá nebeshtah kanag butag bale gón kárgál (verb) "kanán, gardetagán, butagán, sargerán, shotagán, dayán...." á "án" yakjáh yá hawár nebisag butag. 

  Godhá darbaragi ent ke "án" cha hamok námgálá pad gestá bezán jetá nebeshtah kanagi ent, chósh ke;

• Man Kambar án.

• Man bázárá án/yán. 

• Man tai brát án.

• Man Makkoránay mardom án.

O gón kárgálán hawár nebissag bit ke borzá taw bázén darwaré distag o wantag bale cha kárgáláni rawánén sheglán (bezán hamá kárgál ke áyáni godhsará kassháb "á" kayt) ham "án" cha kárgálán jetá nebisag bit, chósh ke;

 • Man Karáchiá rawagá án.

• Man Sayad Háshomiay ketábá wánagá án.

• Man Balóchi támoré cháragá án.

• Man nibag o sabzi zuragá án.

Gón "rawán, wánán, chárán, kanán........" o dege hamé paymén kárgálán o pad ham "án" jetá nebeshtah kanagi ent, chósh ke;

∆. Man dém pa Dashtay métagán rawán án.
∆. Man Sayad Háshomiay ketábán wánán án.
∆. Man kóh o kawrán chárán án.
∆. Man wati kárá kanán án.

👉 Delgósh; agán cha kárgálán pésar "na, ma, be" káyant godhá é ham gón kárgálán hawár nebisagi ant, chósh ke; 

• Man Kéchá narawán.

• Man záná náh mawarán?

• Man kai ketábá bewánán?

• Man tará begendátán.

--------------------------------------------------

Sarshón

"Man Mirán án" zurag butag cha ketáb
Balóchi nódarbari wánagi, Barká Balóch, tákdém: 45 tá 46. Domi cháp, Jun 2022.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch