Balóchi zobánay yakkábi gáláni kerd, kár o kármarz.
Taw chón ay poll,
Mani zánagá mán nókén Balóchi Látini syáhagá, ji haw ..... haméshiá ke anni man nebisagá yán o tawy wánagá ay, may zobánay lahté anchén áb hast ke á yakkén dróshom o yakkén tawárá may zobánay gestáén kassháb (wovel) ant, gestáén yakkábi gál ant o ham panámgál (pronoun) o granchgál (conjunction) ant. Bárén taw zántant? Berán démá:
1• Á á = IPA /a:/ . Yakké hamésh ent, "Á" dráj kasshábé (long wovel), annugén syáhagay ábáni ladhá Balóchiay domi áb ent. Panámgáli bestárá "Á" Engrézi zobánay panámgál "That o Those" hardoénáni hammáná ent, bezán pa yakké (singular) o báz (plural) hardoénán kármarz bit bale kojám gapp o gálreday tóká yakkéay yá bázay háterá kármard bayagá ent? É zánénagay redá panámgáli jódhig yá komakkárgál (Auxiliary verb) "ant o ent" may komakká modám sádhi ant ke ésháni kár hamésh ent. Pa darwar agán man ach tará jost bekanán:
J1🔹Á pas kaig ant? godhá tai passaw bit:
P1🔹Á pas may watig ant, yá, Á may hamsáhegánig ant...
Anchósh ke man "ant" pa do, chár yá bázén pasáni bábatá kármarz kort, hamé paym taw ham "ant" kármarz kort parchá ke man o taw bázén pasáni bábatá gappá atén. Edá "Á" pa bázá (plural) o Engrézi panámgál "Those"ay mánáyá kármarz butag.
Agán man ach tará beporsetén ke:
J2🔸Á páchen kaig ent? Godhá taw jawáb gardéntagat:
P2🔸Á páchen may naent. yá, Á mani nákóayg ent.......
2• É é = IPA /e:/ . É may zobánay hashtomi áb ent. É Balóchiay gestá pajjár o gestá tawárén anchén kasshábé ke mán bázén zobánéá é kassháb nagwáhit chó ke: Sindi, Panjábi, Ordu, Hindi, Gojráti, nókén Pársi, Arabi o dege chandé zobánán......
Yakkábi gál "É" ham panámgáli jáwarán "Á"ay paymá gón "ant o ent"ay komakká pa yakké o bázá kármarz bit.
J3 🔹É wájah kay ent tai hamráh ent?
Taw begenday passawá chósh bedayay ;
P3 🔹É mani masterén brát ent. yá, É mani nákó ent.........
Man dist tai hamráh yakké paméshká chá "ent"á komakk zort. Taw ham hamé wadh kort, edá "É" Engrézi panámgál "This"ay mánáyá dayagá ent.
Agán man tai do, panch, hapt bezán bázén hamráháni bábatá zánag belóthetén godhá porsetagat;
J4 🔸É kay zai ant tai hamráh ant?
Taw begenday chó bégwashtén;
P4 🔸É mani sangat ant.
Manig o tai jost o jawábay awalsarán atkagén "É" o godhsarán atkagén "ant"ay bárawá má wa saigén, báyád wájah (wájahé bárén bánoké?) Gugal (Google) ham bezánt ke edá may "É" ján "These/they"ay mánáyá dayagá ent.
Delgósh: may panámgál "Á" o "É" mán gálredán Engréziay panámgál "He, she, it" ay jáh o bestárá ham kármarz bant. Nun é gappá Gugal rajánkár (Google Translator)á kay gwashit o sarpad kant?........
3• O o = IPA /u/ . É gwandh kassháb (short wovel) Arabi syáhagay péshay matth o hamtawár ent ke Balóchi kasán o mazanén labzáni awalsar, myánji o godhsará wati jahgiriá wat kant, dege jahdáréay (place holder) mohtájig naent, chó ke: Ostád (teacher), korós (rooster), do (two)......
"O" yakkábi gáléay bestárá yakk granchgálé (conjunction). Gáltahráni ladhá granchgáláni kár o kerd ésh ent ke é do yá doá géshter labz o gálán, do yá cha doá géshter gapp o gálredán wat mán wat hamgranch o bandók kanant, gál o gálredáni darmyáná syádié shóná ant, bonrahbanday redá pa gappáni rawáni, támdári o mánái sarjamiá kár kanant. Darwarán sayl bekan:
🔘 Mát o pet, brát o gwahár, zend o marg, marchig o bándát, nagan o máhig.......
🔘 1- Jambar atk, alkápá gwarty o shot.
2- Sangatá mani ketáb áort o wati ketáby bort.
3- Chawatthán padá bekan o koláhá sará bekan....
Darwaráni tahá kármarz butagén gál "O" Engrézi gál "and"ay hammáná ent. Taw say dánag yakkábi gáláni kár o kerd o kármarz dist o wantant, agán taw jwánia delgósh gwar kortag godhá dán haddéá "ent" o "ant" ay kármarz ham dar bortag. Omét ent kammé báz sarkech wártag bezán sarpad butagay.
Balóchi zobánay chandé anchén áb o gál yakkén sheglá báz kár dayant o báz kár kanant. Wassh bahtiá Látini Balóchi syáhag o nebeshtaraband hamok áb o gálán á turi harkojá ke nebisag bebant, áyánán gestáén, yakk o thekkén shegl, pajjár o bestár dant. Paméshká man gwashán pa Balóchiá Látini syáhag bématth o sakk báz azhdari ent.
ReplyDelete