Dhong, Wáelani, Kóth, Kabrestánay o Kalisáay syádi

 Kóth, Dhong, Wáelani, Kabrestánay o Kalisáay syádi

  Shahzánt!

  Man tará tai hamá nemdiay passawá nebisagá yán pa hameshiay nebisagá ke taw wati nemdiay tahá zór dátag o goshtag, hamá nemdi ke taw mani nemdiay passawá nebeshtag. 

 Yakk Wáelan (Violin) janókéá pa watá chakmaké bahá zortagat o lógá wátarretagat ke yakk dhongéá áiay sará orosh kort o koláhy kasshet. Áiay koláh (hat) mán gwátá bál bayán damkay tóká tán dur shot. Wáelan janóká chakmak jahlá ér kort o koláhay randá botk. Áiay koláh gandápi taláwagá kapt. Mán é taláwagá Náaythrek tézáp hawár at. Áiay koláh tézápán sadhént. 

 Hamé myánjiá dhong (robber) á chakmak zort o tatk.

 Wáelani (violinist) békoláhá o kóthá lógá wátarret... parchá ke koláh (hat) tezápán sadhéntagat o wáelani cha wati koláhay táwáná sakk paréshán but o thrámay tahá wati kóthy shamosht. Thrámay keléndhará (conductor) kóth (coat) chér kasshet, bort kwahnagáni (kwahnén chizzáni) dokkáná o eshiay hawazzá átán, kammé jaw o chamáthá zort.

 Keléndharay nákóá chamáthá wati jáná máletant o bérán but. Áiay nákóay maiyat mordagjáhá árag o ér kanag but bale cha chizzáni matth bayagá gadh o manjié but. Keléndharay nákóay jáhá áyán dege pirzálé kabr kort. Pirzálay kabray saruná yakk espétén tátagi shaké mekkesh kort ke áiay sará "Antoni Sargiwech Kawndránip" naksh at.

 Yázdah sálá pad á tátagi shak prosht, kapt. Parchá ke á warókán wartagat. Kabrestánay (of graveyard) chawkidárá tátagi shak chár kappá kort o chollay ásá kort. 

  Kabrestánay chawkidáray zálá hamé ásay sará góbiay ápeshk jódh kanag bendát kort. Bale hamé wahdá ke ápeshk jádhi bayagi at, cha diwálay démá gadhiyál rahádag but o ápeshká porrén manjalay tóká kapt. Godhá áyán é ápeshk Thimawpi pendhógerá dátant.

 Pendhógerén Thimawpiá ápeshk wártant, sakk gal but o kabrestánay chawkidáray daryá deliay bárawá wati hambalén pendhók Nikawlay saig korty.

 Domi róchá pendhógerén Nikawlay kabrestánay chawkidáray lóg dapá shot o pendhagy lóthet bale chawkidárá pendhógerá hecchi nadát o gallént.

  Charéshi pendhók Nikawlayá sakk zár átk o áiá kabrestánay chawkidáray lóg mán dásht. É ás jombalás but. Ás cha lógá tán kalisáyá sar but o kalisá (church) sotk o por but. Mazanén wadh o dábéá tappáskári bendát but bale kalisáay ás geragay páshk pád kanag nabut. 

 Hamé jágahá ke kalisá at, ódá yakk kalabé bandag but. Kalabay démdarái róchá ódá sáz o zémeli marágeshé barjaménag but. Marágeshá hamá wáelani (violinist) mardekáyá wati ezm pésh dáragi at, hamáiá ke kóthy chárdah sál sári gár butagat o góshdárókáni mocchiá hamá dhongay bacch ón nendók at, hamá dhongá chárdah sál pésar wáelaniay koláh mán borretagat.

  Maypalá rand á mán yakkén thrámá sapar kanán dém pa lógán wátarretant. Á hamá thrámay tahá sapar kanagá atant, áiay deléwar hamá keléndhar at ke áiá hamá wahdá wáelaniay kóth (coat) kwahnén chizzáni dokkáná bahá kortagat.

 Á sarshapá thrámay wasilahá shahrá sapar kanagá atant. Áyáni démá wáelani neshtagat o áiay démá dhongay bacch o esháni poshtá hamá kwahnén keléndhar. Á sapar kanán atant bale zánagá naatant ke esháni myánjiá chónén syádi hastat. Eshán é syádi bárawá dán wati marká zánt kot nakotagat. 

🚋 🎻 🎩 ⛪ 🧥

Rusi nebeshtakár: Dhayneyal Karmas
Ordu rajánk: Manauwar Ákásh

Balóchi rajánk: Bahtán Balóch

Madag Kaptag Kalákótá || Mahmad Bayg Bégol

 

  Madag Kaptag Kalákótá. 
Mahmad Bayg Bégol

 Chiná báli madagáni kárzawáliáni dáragay háterá hapt lakk hél dátagén batháni changézi lashkaré sájó kotag bittag ke gón sitthiay tawárá báli madagáni sará orosh kanant o áyán warant. É anchén delyalah o shagálén bath ant ke charéshán har yakké chár chár sad madag yakkén shullá chath kanáná rawt. 

 Englestánay hálták "Thayligráp"á hál dátag: gwastagén shast o panch sáláni nyámá Chinay dah subaháni tahá báli madagay é cha drostán badter o masterén orosh ent. Eshiay ásará madagán yakk koródh habdah lakk ékadhay sará ámádahén keshár o édege káh o butthag ádróh o tabáh kotagant. Sáensdánáni goshag ent ke é wahdi Chinay lahté jáhán yakk chárkondhi wáléay tahá kesás panjáh hazár báli madag o áyáni sosondh mawjut ant.

 Ched o pésh Chini kesháwarzán báli madagáni koshagay kár gón lógi morgán geptag, bale ni sábet bittag ke lógi morgáni wahd halletag. Parchá ke bath cha lógi morgán gésh saksar o wash warákter ant paméshká áyáni madag waragay kodrat o goshád géshter ent.

  É hálay wánagá rand man teláh dróshom, washbál, harrag pád o chezzhek bóhén madagáni tránagá kaptán. Maná hamá wasshén dawr o bárig yád átkant. Wahdé Lyáriay damkáni tahá yá chárráháni sará mardomán madag bretk beryán kot o bahá kot, Balóchán delay sérá madag wárt o watá lullokwáráni sardár léket.

  Yádáni hamé zerá ózhnág kanáná man tán dérá Chinay madagwárén batháni wassháli o washbahtiay sará bash bash wárt o delá goshtón ke drégatén man ham bathé butténán o Chini mangirán gón butténán.

  Báli madag chó Balóchá béwatan ent paméshká Balóchá dóst ent. Bale esháni dósti ham ajabén dóstiay. Bezán é cha dóstia yak domiay delá kasshant. Harjáhé ke madagá moh rasit á Balóchay cherágjáhán chath kant. Hamé paym harjáhé ke Balóchay wár wassh bit, á madagá jant o wárt.

 Man molkay hálá sahig nayán ke ódá madag kadi kayt, chetawr kayt o Balóch áiá ché rangá wasshátk kant? bale Karáchiá hamá dawr o bárigá ke molk émen o mardom wati hálá mast atant. Madag hamok sál chó basshámi jodhán allam átk. Ni albat kesás bist o panch sál ent ke madag may némagá inchok áyagá naent. Chó ke Makkorán o Taray hoshkáwagén sardhagárán hawr naayt, hamé sawab ent ke baré baré hamé teláh dróshom o washtám márá sakk gir kayt. Anchén wahdán godhá má delá tasallá dayagay háterá madag jánay sháná per bastagén yakk kwahnén sawté alhán kanén:

Madag kaptag Kalákóthá

Anchó wassh ent chó ákróthá

Madag kaptag geseriá

Anchó wassh ent chó mesriá

Bale wahdé zahiry cha eshiá ham géshter bant godhá madag may wábá kayt. Gwastagén róchán yakk shapé anchén tránag o tahtáláni tahá yakk madagé mani wábá átk. Salám alayk o dast dróhiá pad mani o madag jánay nyámá é gapp o trán but:

Man: chón ay, jódh ay, dhaddh ay, tayár ay?
Madag: Shogr ent Allaháay, sáhé kasshagá án.
Man: Tai sosondh o mahluk chón ant?

Madag: Man sosondh wati Allaháay hawálah kotag o Kólwáhay patthá wayl kotagant. Mahlukay hálán tará nadayán ke é sarkári rázé. Chónáhá ham may mahluk gón Balóchán kahr ent. 

Man: parchiá bébaláhé?

Madag: Paré háterá ke shomá wati zeminá Éthami trákay ejázat parchiá dátag ke eshiay ásará may téwagén naslé tahr tahrén nádráhiáni o mázuriáni ámách bittag. Má wa cha shomay hamé zahr áludagén damagá laddh o lóg kanagá láchár bittagén.

Man: maná báz apsóz ent madag ján.

Madag: Apsóz waragay wahd gwastag. Má wati zawál bittagén yakk nasléay badalá dege dah nasl pédá kotag. Márá parwáh nést, shomá wati poshpadáni hayrá belóthet ke shomay kesás anchó ham kamm ent.

Man : sharr maná begwash ke maróchi éwak o tahná ingó chetawr tai sar kaptag?

(Sarjam naent...)