Kánsalókay Nókén Ges

 

     Kánsalókay Nókén Ges    

  Yakk mazan o borzén getánén kóhéay sarberá hastén jangalay tahá hast at yakk charágjáhé o kasánén taláwagé. Hamé kasánén taláwagay tahá kánsalók Thayrens o áiay dóén deli dóst Sehm o Salli shahbath (swan) zend gwázénagá atant. Haw! Bit kant taw bejédhay ke é chónén ajabén kessahé ke kánsalók o shahbath dóst atant? Bale man tará báwar kanáénán, á hamé paymá atant, rástiá deli dóst atant.

   Á sayénán har róch taláwagá pawat warag shóház kort, pajjigá gardet, layb o gwázi kort, taláogay lambá nesht o kessah jat. Wahdé tahári butag godhá Sehm o Salli mán borzén drachká wati kodóá shotagatant o Thayrens hamáyáni drachkay nazziká wati hóndhá potertag.

  Yakk sálé ódá hawrá sakk kamm gwart o taláwagay áp hoshk buwán but. Sayén hamgangal deltaparkah butant o hamé bábatá gapp esh jat ke nun á ché bekanant?

  "Márá báyadén hamedá bejallén." Kánsalók Thayrensá gosht: "hawr band buwagi chizz naant o cha ke má pédák butagén hamé taláwag may ges ent."
  "Mani del najant ke é taláwag padá pésari wadhá bebit." Salliá gwasht.
 "Márá nókén gesé dargéjag lóthit." Sehmá gwasht o padá áiá pa nókén taláwagay shóházá bál kort.

  Chizzé róchá pad Sehm wátarret átk, disti ke taláwag chath hoshk buwagi ent o áiay hamgangal béwár ant. "Sehm!" Thayrensá pa mazan jawzagi kukkár kort: "má cha tai gendagá báz gal én, taláwag nun chath hoshk buwagá ent. Salli gozhnag o delwárag ent o mani poshtay hólá nun tal zortag. Bárén taw nókén gesé dargétk?"

 "Haw, dhawldárén gesé bale chedán báz dur ent. Man nazánán taw dán ódá chón sar bayay." Sehmá darráént.
Har sayénán tán dérán gapp jat, goddhiá Thayrensá gwasht: "Man hamedá jallán, wati hóndhá kalóndhán o johlter kanán bán o shomá doén mani jwánén dóst dém pa wati nókén gesá bál bekanet." "Ennán......." Salliá kukkár kort: "má droáh rawén."

  "Yakk ná yakk ráh o daré wa bit." Sehmá gwasht. Har sayén rózhnáén róchay bránzáni chérá bétawáriá neshtant. Á pa durén taláwagá sar buwagay ráh o daré dargéjagá atant.

 "Hán..... Man zánán chón kanagi ent." Thayrensá kukkár kort: "Á latthá genday." Áiá gón Sehmá gwasht: "taw o Salli éshiay é sar o á sará wati chombán begeret o man éshiay darmeyáná wati dapá sakk dayán, padá shomá doén pa may nókén gesá bál kort kanet. Man dranjalokkiá gón bán. Má koll pajjigá shot kanén." Yakk baré padá sayénán Thayrensay shawray bárawá hámóshiá nesht o jédhet. "É wadh bit kant." Salliá gwasht. "Man rázig án." Thayrensá gwasht.

  Sehmá dán kammé dérá Thayrens o Salli cháretant padá gwasht: "hán, mani delá chósh bita kant bale nabá kanet may sayénani tahá yakké ham gappé bejanet yá wati dapá pach bekanet, tóri harchi bebit. Shomá sarpad butet? Drostán kabull ent?" "Haw." Salliá darráént. "Maná ham kabull ent." Thayrensá gwasht.
 "Thayrens, é sakk báz arzesht dárit ke taw hecch wadh gapp majanay yá wati dapá pach makanay, hayál bekan, taw bál kort ham nakanay."

 "Man sarpad bután." Thayrensá darráént. Hamé damáná Salli o Sehmá mohkamiá latth wati chombán gept. Thayrensá wati dap pach kort, latth myánjiá gasset o mohr dásht. Áyán bál kort, Salli o Sehm kash mán kash latthay é sar o á sará bálá atant o myánjiá Thayrens kánsalók lónján at. É sakkén ajabén bale kandénókén nedáragé at.

  Áyán borz o boster bál janán kort o kassá gapp janagay yá wati dapay pach kanagay hammat nakort. Téz o tézter, borz o boster Salli o Sehm bálá atant, Thayrens deláp at. Anchó ke á yakk kucchagéay sarberá gwazagá atant godhá mardománi habar o kandagáni tawár áyáni góshán kaptant:
  "Ásmánay démá becháret." Yakk bachekkéá kukkár kort. "Záná chié?" Degeréá porset. Anchó ke mardomán borzá ásmáná cháret godhá é nedáragay sará kandag bená kort. Áyán kandet, sitthi o ull dát o yakk latthéay wasilahá hódhén batháni kánsalókay baragay sará wáhi o kukkár chér dát.

  Thayrensá é sajjahén kukkár o ják eshkotant bale jahlá cháreti nakort ke begendit ché buwagá ent. Sehmay dátagén pantán dhálchár kanán áiá wati dap pach kort ke begwashit che gappé záná ché butag, bale ched o pésar ke á labzé begwashit, á rahádag but dém pa zaminá o chammi borzá pa wati dóstán butant.

  Abbó mortán...... Bale hecch parwáh nést, Thayrensá hecch nabut parchá ke á wati nókén gesay sakk nazziká atant paméshká Thayrens mazanén o johlén taláwagay tahá kapt. Bale haw, haminchó but ke wati dóstay sójáni nazuragay sawabá áiay saparay halási dege wadh but.

Kessakár: Th. Albarth

Cha Engréziá Balóchi rajánk: Bahtán Balóch 

Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá

 Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá 

(A Baluchi short story)

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Sherishay bazén sáhegá górpátay sará neshtagén janén jédhagá ent.

  Sherishay polláni wasshén bó mán gwátá átár ent. borzá sháhéay sará kolié neshtag o choli choli kanagá ent. Cha durá thektheray thaypá Balóchi sawtéay tawár bázárá tálán ent. Kochekké cha sherishay sáhegá kammé passend káparay proshtagén menokkay boná waptag o lettheká sorénagá ent. Bé kampáné lógé. Lógáni myáná chér keshké gwazit o dém pa bázáray némagá rawt.

   Nókbarótén warnáhé chamé chér keshká gwazán o cha sherishay sáhegá kammé hamá dém ent. Janénay dém gón nókbarótén bachakká ent. Bachakk sost sostá rawagá ent, janén áiá anchó rók róká cháragá ent goshay áiay gámgéján hesáb kanagá ent.

  Á jédhagá ent ke mani zendagi chó hamé bachakkay sostén gámgéján ent ná zutt menzeléá sara bit o nay poshtá wátarr kant.

  Dóshi áiá ajabén wábé distagat. Chónáhá áiá har wahdá wáb distagat ta áiay wáb némbandag butagatant , hamé ke á wábáni ásará rasagi butagat ta á cha wábá godhetag. Dóshigén wáb par áiá yakk némagé takánsar kanókén wábé at o yakk némagé par áiá porr táhir at. Hamé wábay ásar at ke par áiá jédhagáni daré botkagat. Ched o pésh áiá ná jédhag zántagat o nay áiá pa jédhag o pegr kanagá moh rasetagat. Áiay zendagi bass cha wati kalandhén báná bendát but o lógay péshgáhay chapp o chágerdá per tarráná dán padá kalandén báná shap kapt.

   Á jédhágá at ke mardomay wáb parchá némbandag bant ? Mardomay wáhesht o tamáh parchá sarjam buwagá pésar sáh dayant ? Mardom parchá wati wáhagán daste wat kall o kasárat kanant ? Mardom parchá wati rozhnáhén zendagiá taháriáni kórchátá chagal dayant ? Zendagiay tahárén kórchátá kaptagén mardom parchá pa dar áhagá sar o pád najanant ? Mardom parchá pa degeray zendagiay télánk dayagá wati jenday lóth o wáheshán zendah dargór kanant ?

    Á jédhagá at ke man parchá zendag án ? 

    Pa watá yá pa degeray rócháni gwázénagá ? Á jédhagá at ke bézobánén mardom parchá zobán naródénant ?

   Á jédhagá at ke mardom parchá gongén zobánáni andará chér tarretagén oppárán nazánant? 

  Nókbarótén warnáh geser kaptagat o áiay pádáni pad pasht kaptagatant bale áiay chamm angat hamá keshká sakk atant ke nókbarótén warnáhay pádáni pad kaptagatant. Koliá cha sherishay sháhá bál kotagat o Bégam Jangiay lotthay sará neshtagat. Kochekk cha káparay menokká pád atkagat o áiay nazziká atkagat o gón sherishay bondhá wati baddhá gwarmósh dayagá at.

   Cha kanwariá iránáni kothing kathángáni tawárá zánag buwagá at ke róch némróch ent. Angata áiay jédhagáni dar nabotkagat ke cha kanwariá pirén janénéay tawárá áiay jédhag némbandag kotant:

  "Byá janay taw sohbigén ent sherishay sáhegá méh jatagay, wati mardá bebar pasillá ábdasté kanáén o byá ke kanwaray wahd ent." 

  Áiá jédhet ke drégatén man nókbarótén warnáhay rand padán beshoténán.

👣

Balóchi Ázmánk Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá.

Cha tákband "Labz 1" Káránay tákdém; 294 tá 295á. Cháp sál: 2023. Shengkár: Nasir Kobdáni labzánki diwán Kárán.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch 

  Balóchi nebeshtag mán Látini Balóchi syáhagá.  

Man Mirán án, pa "án"ay darbaragá darwanté

  Man Mirán án  

(Pa "án" ay darbaragá darwanté)

  Man Mirán án, Dád Sháhay chokk án. Man wati métagay sarkári wánagjáhay hashtomi tabakká wánagá yán. Maná wati wánagjáhá wánag sakk wassh bit parchá ke óday droáhén ostád zántkár o mehrwán ant. Man wati sajjahén ostádáni kadr o ezzatá kanán.

  Man wati wájahén ostád Morád Bashkay báz mennatwár án ke áiá márá Engréziá abéd may máti zobán Balóchi ham gón wati hobb o kusheshá wánéntag. Maróchi hamáiay sarsawábá man Balóchi wánagá balad án o nebisag ham zánán. Man Balóchiá cha ádege zobánán sharter sarpad bán parchá ke Balóchi may wati shahdén zobán ent.

  Man chónáhigá sayl o sawádi mardomé án. Man wati abbá o nákóay hamráhiá Balóchestánay bázén damagán gardetagán. Man Kéchá ham shotagán, ódá man wati syádáni lógá butagán. 

  Man pa Kéchay surmagén kóh, kawr, sabz o ábádén bág o machkadagáni sayl o cháragá modám hodónák án.

  Garmágay chotthián ke wánagjáh band bit godhá man báz mahtal nabán o wati lógay mardománi pajjigá dém pa Kéchá sargerán. Garmágá Kéchá hámén bit. 

  Man nákó Walidáday machkadagá ke rawán godhá tázahén o washtámén kolónth o náh delay sérá warán. Nákóá wati bágá tropshén limbuay drachk ham keshtag. Hamé drachkáni wazhbó maná sakk dóst bit. Garmágá limbu sharbatay waragá man delé dayán. 

______________________________________

  Golén wánók, borzay darwant "Man Mirán án" taw pa delgósh want, nu byá mán Látini Balóchi syáhagá "án / آں" ay nebeshtah kanagay rahbandán darbarén.

  Ancósh ke taw é darwantay sarhál yá nám want o dist ke námgál (noun) "Mirán" á o pad "án" jetá nebeshtah kanag butag bale gón kárgál (verb) "kanán, gardetagán, butagán, sargerán, shotagán, dayán...." á "án" yakjáh yá hawár nebisag butag. 

  Godhá darbaragi ent ke "án" cha hamok námgálá pad gestá bezán jetá nebeshtah kanagi ent, chósh ke;

• Man Kambar án.

• Man bázárá án/yán. 

• Man tai brát án.

• Man Makkoránay mardom án.

O gón kárgálán hawár nebissag bit ke borzá taw bázén darwaré distag o wantag bale cha kárgáláni rawánén sheglán (bezán hamá kárgál ke áyáni godhsará kassháb "á" kayt) ham "án" cha kárgálán jetá nebisag bit, chósh ke;

 • Man Karáchiá rawagá án.

• Man Sayad Háshomiay ketábá wánagá án.

• Man Balóchi támoré cháragá án.

• Man nibag o sabzi zuragá án.

Gón "rawán, wánán, chárán, kanán........" o dege hamé paymén kárgálán o pad ham "án" jetá nebeshtah kanagi ent, chósh ke;

∆. Man dém pa Dashtay métagán rawán án.
∆. Man Sayad Háshomiay ketábán wánán án.
∆. Man kóh o kawrán chárán án.
∆. Man wati kárá kanán án.

👉 Delgósh; agán cha kárgálán pésar "na, ma, be" káyant godhá é ham gón kárgálán hawár nebisagi ant, chósh ke; 

• Man Kéchá narawán.

• Man záná náh mawarán?

• Man kai ketábá bewánán?

• Man tará begendátán.

--------------------------------------------------

Sarshón

"Man Mirán án" zurag butag cha ketáb
Balóchi nódarbari wánagi, Barká Balóch, tákdém: 45 tá 46. Domi cháp, Jun 2022.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch 

Béhájat _ Ázmánk

Béhájat _ Ázmánk 

  Yakk anchén dhéhé hast at, ódá har chizzay pábandi o makan at.

  Tahná yakkéay chakká pábandi nést at o á telkángwazi layb at. Dhéhay jáhmenend chá wati halkán dhann mán pachén patth o sabzáwagán yakk jágah butagat o sajjahén róchá telkángwazi kortagatesh. 

 Charéshiá pésar hamok chizzay makan karár dayagay háterá yakk pa yakk kánud pésh kanag butagatant o anchén rásdémén dalil pésh kanag butagat ke hechkasá é pábandiáni bad helápá hecch paymén sababé pahmá nayátkagat o nay ke pa áyánán é kánudáni saggagá dege janjálé pésh atkagat.

  Bázén sálé padi but. Yakk róché dhéhay hákemán samá kort ke nun hecch kár o kerday sará pábandi janagay zalurat naent o ésh ke hamok pábandi halás kanag bebit. Áyán rabbál dém pa mahluká rahádag kortant dán á áyánán hál bedayant ke nun harché áyáni del lóthit kort kanant.

Rabbál hamá droáhén jágahán shotant hamódá ke mardomán mocchi médhi kortagat.

 "Gósh bedáret....... gósh bedáret.......... nun hech chizzay sará hecch wadhén pábandi nést." Áyán jár perrént.

Mardomán áyáni gappárá delgósh nadát o telkángwaziá géróshag butant.

Rabbálán samá kort ke begenday mardom sarpad nabutant, áyán dombará gosht: "Begenday shomá sarpad nabutet? ..... nun shomá droáh harché belóthet kort kanet, hecch kár makan namantag."

"Haw hán." Mardomán darráént, "hayr, anni má telkángwazi kanagá én."

Rabbálán á áyáni pésari droáhén kárámadén kár o kortenáni tránagán perréntant hamá ke áyán ched o sári wasshén delé kortagatant o ésh ke nun á drostán dombará kort kanant. Mahluká padá ham áyáni gapp nazortant o gwázi kanán butant, gón gwazán telkánán dhakk pa dhakk kanán butant, gwáziay tóká óspán esh ham nakort.

Rabbálán wahdé dist ke mahluk áyáni gappárá hecch kemár kanagá naent godhá wátarr esh kort o hákem esh cha jáwarálán saig kortant.

 Hákemán áyáni habar pa deljami gósh dáshtant o gapp jat; " Márá telkángwazi laybay sará pábandi janagi ent."

Gón é pábandiay janagá mahluká hákemáni helápá bagáwat kort o á jat o koshtant. Ched o pad áyán namahtali wátarr kort o dombará telkángwaziá moshkul butant.

🏃🧑‍🦯🧑‍🦯🧑‍🦯🏃

Kessahkár: Ithálo Kaylwino (Italo Calvino)
Cha Ethli zobáná Ordu rajánk: Kaysar Nazir Káwar
Balóchi rajánk: Bahtán Balóch  

Yakkábi gáláni kerd, kár o kármarz

 Balóchi zobánay yakkábi gáláni kerd, kár o kármarz.  

(Let's learn about some one-letter words of Balochi language.)

    Taw chón ay poll, 

 

  Tai hayálá Balóchi zobánay yakkábi gál chont ant?

 Mani zánagá mán nókén Balóchi Látini syáhagá, ji haw ..... haméshiá ke anni man nebisagá yán o tawy wánagá ay, may zobánay lahté anchén áb hast ke á yakkén dróshom o yakkén tawárá may zobánay gestáén kassháb (wovel) ant, gestáén yakkábi gál ant o ham panámgál (pronoun) o granchgál (conjunction) ant. Bárén taw zántant? Berán démá: 

1•  Á á  = IPA /a:/ . Yakké hamésh ent, "Á" dráj kasshábé (long wovel), annugén syáhagay ábáni ladhá Balóchiay domi áb ent. Panámgáli bestárá "Á" Engrézi zobánay panámgál "That o Those" hardoénáni hammáná ent, bezán pa yakké (singular) o báz (plural) hardoénán kármarz bit bale kojám gapp o gálreday tóká yakkéay yá bázay háterá kármard bayagá ent? É zánénagay redá panámgáli jódhig yá komakkárgál (Auxiliary verb) "ant o ent" may komakká modám sádhi ant ke ésháni kár hamésh ent. Pa darwar agán man ach tará jost bekanán:

J1🔹Á pas kaig ant? godhá tai passaw bit:

P1🔹Á pas may watig ant, yá, Á may hamsáhegánig ant...

Anchósh ke man "ant" pa do, chár yá bázén pasáni bábatá kármarz kort, hamé paym taw ham "ant" kármarz kort parchá ke man o taw bázén pasáni bábatá gappá atén. Edá "Á" pa bázá (plural) o Engrézi panámgál "Those"ay mánáyá kármarz butag. 

 Agán man ach tará beporsetén ke:

J2🔸Á páchen kaig ent? Godhá taw jawáb gardéntagat:

P2🔸Á páchen may naent. yá, Á mani nákóayg ent.......

É doén jost o passawi gálredáni godhsarán atkagén "ent" márá tachká shón dayant ke edá "Á" pa yakkéay o Engrézi panámgál "That"ay mánáyá kármard butag.

2• É é = IPA /e:/ . É may zobánay hashtomi áb ent. É Balóchiay gestá pajjár o gestá tawárén anchén kasshábé ke mán bázén zobánéá é kassháb nagwáhit chó ke: Sindi, Panjábi, Ordu, Hindi, Gojráti, nókén Pársi, Arabi o dege chandé zobánán...... 

Yakkábi gál "É" ham panámgáli jáwarán "Á"ay paymá gón "ant o ent"ay komakká pa yakké o bázá kármarz bit.

Pa darwar (for example) agán man ach tará tai hamráhay bábatá jost bekanán;

J3 🔹É wájah kay ent tai hamráh ent?  
Taw begenday passawá chósh bedayay ;
P3 🔹É mani masterén brát ent. yá, É mani nákó ent.........

Man dist tai hamráh yakké paméshká chá "ent"á komakk zort. Taw ham hamé wadh kort, edá "É" Engrézi panámgál "This"ay mánáyá dayagá ent.

Agán man tai do, panch, hapt bezán bázén hamráháni bábatá zánag belóthetén godhá porsetagat;

J4 🔸É kay zai ant tai hamráh ant? 

Taw begenday chó bégwashtén;

P4 🔸É mani sangat ant.

   Manig o tai jost o jawábay awalsarán atkagén "É" o godhsarán atkagén "ant"ay bárawá má wa saigén, báyád wájah (wájahé bárén bánoké?) Gugal (Google) ham bezánt ke edá may "É" ján "These/they"ay mánáyá dayagá ent.

Delgósh: may panámgál "Á" o "É" mán gálredán Engréziay panámgál "He, she, it" ay jáh o bestárá ham kármarz bant. Nun é gappá Gugal rajánkár (Google Translator)á kay gwashit o sarpad kant?........

3• O o = IPA /u/ . É gwandh kassháb (short wovel) Arabi syáhagay péshay matth o hamtawár ent ke Balóchi kasán o mazanén labzáni awalsar, myánji o godhsará wati jahgiriá wat kant, dege jahdáréay (place holder) mohtájig naent, chó ke: Ostád (teacher), korós (rooster), do (two)......

 "O" yakkábi gáléay bestárá yakk granchgálé (conjunction). Gáltahráni ladhá granchgáláni kár o kerd ésh ent ke é do yá doá géshter labz o gálán, do yá cha doá géshter gapp o gálredán wat mán wat hamgranch o bandók kanant, gál o gálredáni darmyáná syádié shóná ant, bonrahbanday redá pa gappáni rawáni, támdári o mánái sarjamiá kár kanant. Darwarán sayl bekan:

🔘 Mát o pet, brát o gwahár, zend o marg, marchig o bándát, nagan o máhig....... 
🔘 1- Jambar atk, alkápá gwarty o shot.
 2- Sangatá mani ketáb áort o wati ketáby bort.
3- Chawatthán padá bekan o koláhá sará bekan....

  Darwaráni tahá kármarz butagén gál "O" Engrézi gál "and"ay hammáná ent. Taw say dánag yakkábi gáláni kár o kerd o kármarz dist o wantant, agán taw jwánia delgósh gwar kortag godhá dán haddéá "ent" o "ant" ay kármarz ham dar bortag. Omét ent kammé báz sarkech wártag bezán sarpad butagay. 

Hodáay mayár ay.

     Bahtán Balóch    

* IPA bezán Myánostománi Tawárénki Ábénk (International Phonetic alphabet) 

 

Balóchi Shomárgál, Hesáb o Hesábzáni gálband

 Balóchi Hesáb o Hesábzáni gálband, Shomár o Lambar

Golén wánókán byá má shomá cha hesáb o hesábzáni chandé gálbandáni máná (meaning) o bezántán (definitions) ázhnág o zántkár baén.

🔣  Hesáb  = (Mathematics): Hesábay elmay jendá gwashant ke éshiay wati báz didánk (theory), lékah (concept) o sháh (branch) ant.

🔣 Hesábzáni = (Mathematical): Hamá kármán (affairs), lékah, didánk, jédháh, jost, záneshi sarpadi o pármulá (formula) ke áyáni syádi gón Hesábá bebit.

🔣 Hesábzánt = (Mathematician): Mardomé kassé Hesábay elmá jwán zántkár o balad bebit hamáiárá hesábzánt gwashant. 

🔣 Shomár = Count: Shomár hamé anchonáén abrami (natural) hesáb ent ke má shomár bayókén sahdár o bésáhén chizz o sámánáni kacchay zánagay wahdá kármarz esh kanén, shomár chá 1á bendát bit 2, 3, 4, 5 .......... o démá rawán kant, beh ásar nabit.

🔣 Lambar = Number: 0, 1, 2, 3, 4....... É koll lambar ant.

🔣  Shomárgál = Number words: 

zobánay bonrahbanday redá gál yakk, do, say, dah, bist, panjáh, shast, sad, hazár o édege Shomárgál ant. 
1, 2, 5, 7, 9 é shomárgáláni chédag (symbols) ant.

🔣 Kakk = 0 = Zero: Hesábzáni didánkay redá har chizz cha kakká bendát bit, harkojá ke 1 yá 10 yá 100 bezán hecchi nést ódá kakk chónáiá hast o sádhi ent. Néstiay jáhá kakk wat yakk hastié.

✅❎✒  Balóchi Shomár 

1 = Yakk = One. 1mi = 1st. Yakkomi/Awali = the first. 
2 = Do = Two. 2mi = 2nd. Domi = Second.
3 = Say = Three. 3mi = 3rd. Saymi = Third.
4 = Chár = Four. 4mi = 4th. Cháromi = Fourth.
5 = Panch = Five. 5mi = 5th. Panchomi = fifth.
10 = Dah = Ten. 10mi = 10th. Dahomi = Tenth.
11 = Yázdah = Eleven. 11mi = 11th. Yázdahomi = Eleventh. 
16 = Shánzdah = Sixteen. 16mi = 16th. Shánzdahomi = Sixteenth. 
20 = Bist = Twenty. 20mi = 20th. Bistomi = Twentieth.
26 = Bist o shash = Twenty six. 26mi = 26th. Bistoshashomi = Twenty sixth.
100 = Sad = Hundred. 100mi = 100th. Sadomi = Hundredth.
1000 = Hazár = Thousand. 1000mi = 1000th. Hazáromi = Thousandth.

Chónáén shomáréay kacch o kesásay zánagay Hesábzáni rahband:

Yakkig = Ones
Dahig = Tens
Sadig = Hundreds
Hazárig = Thousands
Dahazárig = Ten thousands
Lakkig = Hundreds thousands
Dahlakkig/melunni = Millions
Koródhig = Crores/ten millions
Dakoródhig = Hundred millions
Arabi/Belunni = Billions

  Lambar mán kollén sáensi zobánán cha chappá dém pa rástá nebisag bant bale chónáén shomáréay tóká hastén yakkig, dahig, sadig, hazárig o édegeráni kesásay zánagay rahband cha rástá gerag bit o dém pa chappá rawag bit. Byá gón yakk kasánén darwaréá jwánter sarpad bayagay johdá kanén.

2475 = (do hazár chár sad o haptád o panch)
Borzay shomáray yakkig kesásá 5 ant, dahig 7, sadig 4 ant o hazárig 2 ant. Jahlá dátagén aksá ham negáhé bechár gón.

✍️ Kár: 65318642 é shomáray yakkig, dahig, sadig o ádegerán shomá wat begoshét.

⭕👉 Man wati zántay kesásá ésháni gisshénagay o shomárá sarpad kanagay johd kortag. Ésháni bábatá shomá wánók ché gwashét ???

  Delgósh; wat mán watiá man wati rázé pa shomá páshk kanán ke dahomi (10th) tabakk (Class)ay sálinah (annual) chakkásán (examinations) man yak randé bésób (fail) butagán....  😃

Hesábred mán Balóchi = (Mathematical Tables in Balochi)

Doay hesábred 

Balóchiá hesábred (pádhah) géshter hamé dáb o rahbandá wánag o nebisag bant, jahlá do o sayay hesábred dayag butagant. Ched o démteri hesábredán shomá wat ham jódh kort kanét.

Yakk × Doay = Do 

(2 × 1 = 2)

Do × Doáni = Chár 

(2 × 2 = 4)

Say × Doáni = Shash

( 2 × 3 = 6)

Chár × Doáni = Hasht 

(2 × 4 = 8)

Panch × Doáni = Dah 

(2 × 5 = 10)

Shash × Doáni = Dwázdah

(2 × 6 = 12)

Hapt × Doáni = Chárdah 

(2 × 7 = 14)

Hasht × Doáni = Sházndah 

(2 × 8 = 16)

Noh × Doáni = Hazhdah 

(2 × 9 = 18)

Dah × Doáni = Bist 

(2 × 10 = 20)

×××=×××=×××=×××

Sayay hesábred

Yakk × sayay = say 

Do × sayáni = shash

Say × sayáni = noh

Chár × sayáni = dwázdah 

Panch × sayáni = pánzdah

Shash × sayáni = hazhdah 

Hapt × sayáni = bist o yakk 

Hasht × sayáni = bist o chár 

Noh × sayáni = bist o hapt 

Dah × sayáni = si 

×××=×××=×××=×××

Labzánki Gólu, Redánkár Mobárek Kázi

 

Labzánki Gólu, Redánkár Mobárek Kázi

 

  

  Tazhn o bechkandi nebeshtánk 

 Balóchiay yakk bataléá sakk nám kasshetag ke: "Pidárká gólu nanendit". Chónáiá man nazánán ke góluá gón Pidárká ché adáwaté hast bale yakk chizzé man allam zánán, é góluán pa zánt Pidárká nanendagay marágesh jódh kortag.

  Yakk randé man ketábé wánagá atán, áiay tahá nebisetagat ke gólu harám ent bale ápeshki helár ant. Man nazánán é harámén morgay sharri chi ent ke jendi harám o ápeshki helár. Bázén sar sóchi o majg sóchiá rand mani majgá é habar átk ke góluáni Pidárká nanendagay yakk sawabé allamá but kant. Awali habar wa ésh ent ke góluán é tross ent ke chó mabit yakk róché may jend helár bebant o ápeshk harám bebant. Domi é ke góluánán allamá kassé na kasséá trás dátag. Góluán kayá trás dátag o kadi? O parchiá trás dátag? É rázá éwaká do mardom zánant. 

  Yakké wa Háji Pidárki o domi mani sawgátén sangat Mossá Nasim Pidárki bale eshkonagá góluáni Pidárká nanendagay masterén sawab ésh ent ke hamá zamánagá Pidárkay sará mazanén wájahkáráni hokumat butag godhá áhán shekáray háterá gólu dar chetagant o bécháragáni ápeshk jódh kortagant, paméshká góluán wati yakk galé jódh kortag............. Ke áiay nám gólu áshubi diwán kotag. É áshubi diwáná awali majles Mawlá Bakshay kampánay tahá barjáh dárag butag.

    Hamá diwánay tahá ke á wati manná góluáni awali Myánostománi diwán at, yakk karárdádé mannag but, áiay redá lahté chizzáni patwá dayag bebit márá Pidárkay nendag harám ent. Karárdáday domi noktah ésh ent ke wahdé may jend harám ent godhá báyad ent ke helárén mardom may wádápán wati razánay tahá trit makanant bale yakk róché man gón wájah Mossá Nasimá dochár kaptun o cha áiá jost gept: Mossá Ján Pidárká góluáni nanendagay sawab chi ent? Pidárkay zéd o nedárag sakk wassh ant. Maccháni bazén sáheg, tachókén juáni shirkenén áp, kabg rawájén máhwasháni kandag o thahk, é parchá góluán mán nayatkant?

  Ta áiá passah dát; Bazzagén Kázi taw habaréá sai naay. Asalá góluáni Pidárká nanendagay sawab é naent ke áháni jend harám o ápeshk helár ant balkén é yakk drájén kessahé. Áiá maná gwasht; taw wat bechár, wahdé Passaniay jangaláni apsar kángáshká shekár kant o wárt, á báhand nakant godhá Pidárkay gólu chón báhand kanant.
  Mani del cha é gappá chortéá kapt, é wa rástén habaré parchá ke man wat ham Passaniay jangaláni apsar kángáshk o gólu hardokáni shekárá distag. Cha éshiá paddar bit, gólu tahná Pidárká harám ent o áháni Pidárká nanendagay masterén sawab ham hamésh ent. Hamé háterá man cha Mossá Nasimá dege jost nagept o droáhén jáwarán sarpad bután.

  Yakk róché Passaniay tháun kalabá man dist ke Akram Sáheb Káná gólué dastá ent. Man bahmantán ke Akram Sáheb Kánay góluay ródénagay sawab hamé but kant. Man jost kort; Akram ján, é gólu tai dastá che kessahé? Gwashti; Mobárek Kázi ján, wahdé man "Zamánah"á tai labzánki bozay bábatá want ta man cháret ke man ham anchén mazanén káré bekanán, hamé háterá man é gólu geptag o éshiá labzánkay ráh o rahbandán sój dayagá án. Dán dérá mani o Akramay myánjiá yakk bétawáriéá mánshánt.......

 Padá anágah mani majgá gappé átk. Man gwasht; Akram tará shágerd hast? Gwashti chónén shágerd? Man gwasht ke á nán ke taw mán eskólá wánénay esh balkén hamá ke chó góluá tai labzánki shágerd ant. Gwashti; haw bale chiá? Man passaw dát; godhá gehter hamésh ent taw góluay badalá kángáshké wati shágerd bekotén. Gólu bazzag wa bétawárén morgé, kángáshk agán dege zahmé najant bale Balóchi zobánay tahá jwánén nadkáré jódh but kant. Áiay sohb o bégáhay káng káng mani paymén bázén wassáchén lacchakárán har wahd sekén dant ke labzánk bénagdkáriá eshkand ent.

Redánkár Mobárek Kázi
Syáhag nebis: Bahtán Balóch

Sarshón
Mani bárig kojám ent, shóház o redoband, Seráj Ságar, awali cháp: Márch 2019, tákdém; 127 tá 128, Shengkár: Estin Shengkár Kéch.

 

Goshtánk: Záneshay sát o Sapar

 

  Balóchi goshtánk
Bongapp: Záneshay sát o sapar

(A Balochi speech on the Journey of knowledge)

  ★★★★★★★★★★  

 Diwánay sarkamásh o bánokén sar ostád,
mani grán mahzabén báji o hammaktabén nódarbarán salám, drót o droáhbát!

  Gón shomay drostáni delgóshá mane Mahnáz lóthán ke mán wati máti zobán Balóchiá Elm o Záneshay sapar o sátay bárawá wati kasánén goshtánk (speech)á shomay démá pésh bekanán.

  Chónáhá sarzaminá chóshén bázén sahdár o jánwar hast ke á cha dhill o báládá, cha zór o wáká, cha raptár o rawájá cha márá shomárá bezán ensánán master o jwánter ant bale ensánay lahté Hodáay dátagén budesht o karzesht anchén ant ke á édege sahdáráni kerrá nést ant. Ensánay saray majg cha pill yá lidhay majgán kaster ent bale áiay neyoráni rahband, áiay panchén máragi wák o tawán, áiay hamok chizzánán chárag o samá kanag, áyáni bárawá jédhag, peger janag o áyáni bábatá géshán gésh patth o pól kanag o zánagay johd, lahté anchén budesht ant ke dege jánwaráni tahá nést ant.

  Ensánay chokk dar kasániá chér o záherén chizz o shayáni bábatá jédhag o zánag shoru kant. Ensánay tahá cha bendátá ke á alkápá dódá (civilized) nabutag, har chizzay ráz o esráráni dargéjag o páshk kanagay bétáhiri o patth o handhay mayl butag o dán Jahán hast zánagay é shóház o bétáhiri halás nabit.

  Shahzánti (Philosophy) bebit yá rásband (Logic), dódmán (Civilization) o rabédag (culture) bebant yá din o nékráh (religions) yá ke édege nók o nókterén elm o sáens, é droáhén ensánay hamé zánagi bétáhiri o patth o handhay barwardén dargéj (discovery) o sázén (invention) ant. 

 Madháhdárén diwán, baniádamá wahdé zánt o zánagi repk o rahband ke zortant godhá áiá cha wati hél o ádatán bázén káré gept. Chó wa ensáná bázén ádaté cha pédáeshá gón, hamésháni ladhá yakké gestá gestáén o wadh wadhén paddaráesht (phenomena) o chizzánán wati dastá árag yá áyán rámag kang o cha áyán wati kárán ásán o gatthán goshád kanag ent. Paddaráeshtáni wati dastá árag o áyán rámag kanagá sári ensáná drostán pésar hamáyáni bárawá pólkári kortag. Áiá wahdé é pahmetag ke kárchá haddh dárit o ápá band, godhá áiá pa kawráni ápay dáragá thuhén band bastag o pa haddh o dáráni goddhagá dhakki o tapar jódh kortag.

  Baniádamá zántag kochekk o pisshi pa haddh o charpén pigé mardomay golám o hamráh bant bale káiger o lédhah pa hoshkén káh o kadim mojjati hamráhi nakanant, ésháni pónzá geray nun láhu bant o bázén káré sharr kanant paméshká ensáná báragén sádé ésháni pónzá bast godhá é hamá ent mardomay thahl, náz o esháraháni golám ant. 

  Dóstén nódabar o zántdarbarán! Ensáná lahté káráni kanag sakk tawretag parchá ke é kár grán butag o hast ant. Ensánay yádásht wa cha édege jánwaránigá báz master ent bale shamóshagay nádroáhi ham molli modámi áiay hamráh ent. Padá wahd o omr ensánay masterén dóst o thuhterén dozhmen ant o má shomá zánén ke ensáná wati dozhmen beh nabakshetag, charáiá wati béri wadhé ná wadhé geptag. 

  Hamé gránén, tawrénókén kárán yakké hesáb kasshag yá hesáb dárag ent. Gédi o kázmásay hastén chizz sakk báz balkén béshomár ant bale ádamay óbádagá kay dárit ke á har chizzá, á tóri ásmánay estár bebant, sarzaminay kóh, kawr, sahdár o janáwar bebant yá daryáay máhig o págás o édege ápi sahdáráni zát o zoryát kollán paymé ná paymé hesáb kanag lóthit. Chónáigá goshant: Hesáb bezán "Mathematics" sáensay mát ent. Bé hesáb o ketábá hecch elm o zánesht sáens gwashag bit nakant. 

 Mani dazgwahár o gwahárén hammaktabán! Kwahnén zamánagán daryá á wahdé médáni máhórán bázén mazanén máhig o págás geptag godhá áyáni hesáb dáragay háterá náhodáyá sádi thokkoré dastá kotag, máhigé granché o págásé granché gésh kanán kotag. Náwánendahén shepánká wati ramagay pas o mésháni hesáb dáragá aminchó ke á butagant haminchó seng wati chádaray lambá bastag. Yakkén sádá sadáni granch dayag o yakkén chádaray lambá sadáni seng bandag, baddhá kanag o gardag ásánén káré nabutag o naent.

  É Hesáb námá ensánárá cha zamánagán tinne Mussá delá dáta butag, godhá ensáná lóthetag ke anchén wadh o paymé, sámán o azbábé bebit ke á hamé hesáb námay kárá ásán bekant. É drachá donyáay bázén johdkár o zántkárén ensánán bázén hesáb kasshagi sádagén, kasánén sámán jódh kortag. Wahdé nókterén watkárén (Automatic) meshináni bárig atkag godhá anchén meshinéay lóth o zalurat pésh atkag ke hamé hesáb o ketábay janjálá cha may sar o bahtán dir bekant o wati sar o bahtán bekant.

  Dóstén zántdarbarán! Ensán hamá sahdár ent ke á nókén chizz o azbáb o meshin sázet kant bezán dargéj o sázén ensáni káré. Pa ensáná hesábkassh bezán "Calculator" o "Computer"ay sázagay masterén sekénkár hamé hesáb butag, o "Computer"ay sari labz "Comput"ay máná ham hesáb kasshag yá hesáb janag ent. Kampyuthar nókén zamánag yá bistomi karnay thuhterén sázén zánag o pahmag bit.

  Maróchán syándháén ensáná hesábay kárán abéd dege bázén grán o moshkelén kár hamé Kampyutharay chánchá dátagant. Ázmánay abéli o estáráni soresht o jombesht, mósom, hawr o gwát, jang o émeni, bázén dard o darmán, nádroáhi o eláj, dege bázén chest o ér, ger o dáré hamé Kampyutharay zemmawá dátag. Wat neshtag Kampyuthar kár kant, wat wáb jant, Kampyuthar ágáh ent o donyáay hál o ehwálán kárit o dant. 

  Dóstén zántdarbarán! Zánag o zánt, elm o zánesht báz mazanén bongappé (a big subject), man bass kammé gapp shomay démá jat. Omét ent shomá ham Donyáay éndega ráj o molkáni záneshay sát o sapará samá kanán, Sarzamin o Ázmáná tálánén hazár dábén paddaráesht o chizzáni zánagay johd kanet, Sáens o záneshtán dóst dáret, gón kalam o ketábán mehr o dósti kanet o é goshtánkay tóká agán radié butag godhá maná pahel kanet.

     Shomay mennatwár án.

      Bahtán Balóch