17 Sept 2023

Láeo (live). Nebeshtánk, Monir Mómen

 

Láeo (live). Nebeshtánk Monir Mómen

Monir Mómen - Mobárek kázi


(Monir Mónen nebeshtánk pa namiránén Mobárek káziá)

 Man har wahdá niyat kanán ke Káziay bábtá chizzé begoshán ta áiay shayr káyant mani démá óshtant o har wahdá ke man áiay sháeriay sará chizzé goshag lóthán , Káziay jend házer bit o áiay har shayré ke maná yát ent , delá rawt. Paméshká dán róche maróchi é kár mahtal butag bale nun mizzán mizzáná man sarpad butagán ke Kázi wati sháeriá abéd pasht nakapit o áiay sháeri charáiay shaksiyatá abéd nátawám ent. Paméshká láchári ent ke hardo yakjáh chárag kapant, hór saggag lóthant.

  Gyábánéá rókén cherág chenkas rozhná ent? chenkas brahdár ent? é drossén gapp bémáná bant. Máná dárit tah gyábán o áiay bimnákén tahári, morádé mánit tah hamé cherág ke éwak ent.

 Mardom do jágahá béwas bit , yakké hamá dozhmenay kerrá ke tai tawámén láchárián wati chankán kant o nendit o domi hamá tabibay gwará ke tai nebzá dastá kant o nádráhián shóházit. Káziá pa dazmósh yak jágahé dar gétkag nun é nádráhay ázagén thappé ke á béwári kotag yá nebz ent? zánag nabit.

  Kázi é jostá cha chágerdá kant o chágerd é passawá cha Káziá lóthit paméshká doén hayrán ant ke ché kanag bebit? soroporé buwagá ent, dáwáé barjáh ent. Na jost brahnag bit o nay ke passaw shahmit. Hamá gyábán ent, hamá tahári ent o hamá thembókén cherág ent ke har paym ent bale éwak ent.

  Kázi cha bonyádá ezmkáré, agán shayri magoshtén ekthengy kotagat o cha ekthengá maná yát atk ke Kázi cha wati kerd (role)á sarbor kárá ent, báz bará áiay rawl cha kasmánkay bonokki lékahá dar kayt, á anchén káresté ke cha eskayrepthá dhann habar kant. Rithayk (retake) but nakant ke láeo (live) rawagá ent.

  Hamé háterá cha tálár (hall) á harkas ke dar kayt á cha hamé kárestay názébáén kerdá delprósh bit. o harkas ke neshtag o cháragá ent á ham tahná hamé háterá ke áháná hamé kárestay rawl dóst bit.

   Sójkár Káziay rissh o barótán espétén rang dant, espétén godi gwará dant o tallawá (stage) á kárit. Áiay surat, rawáj o tawámén soroporán hánwádagiay tanakkén sháré sará dant. Bale anágah cha tallaway domi némagá kasánén zahgé dar kayt. Kázi tachká pamáiá rawt. Chárókáni hayál ke annun dastá sará samárit o josti kant: Abbá taw kai zahg ay? bale á redánkay tahá anchén habar kant ke shayray zobáná ham saggag nabant. Kasmánkay chárók démá á némagá tarrénant o sójkáray láchári ésh ent ke á pardahá dawr dát nakant. O Kázi padá kasmánká cha bendátá bongéj kant o chárók padá béhál bant o wati delgóshá áiay dastá dayant.

  Kázi wati o degeráni gappán gón yakkén bésahá kant. Á anchó kandit, goshay lonthy wati na ant o anchó grét goshay kollén dardi mirás ant.

  Man hayrán án ke é chágerdá neshtagén mardom dróg parchá bandant. Mani hayálá har nakortagén nékié o har nabutagén gonáhé taw Káziay námá bekanay, rást bit, mardom báwar kanant. Káziay kerday shahár haminchok mazan ent ke á shapay ham hamnapas ent o cherágáni ham hamráz ent. Paméshká tahári ke waddit, thagalit o cherágán ke gwát jant dámonáy mán dárant bale har doén suratán setki póleng nabit. Zánt ke tahári chié ? o eshiá ham zánt ke cherágay asal cha ásá ent paméshká gelag nakant, najédhit, bass habar kant, bass shayr goshit.

   Kázi layn daynay pakkáén mardomé. Áiá wati shayráni dróshomá harché ke dátag, hamichó cha chágerdá lóthit bale é shap ke may hankén ent, é béwánki ke may hamráh ent, é dard ke may chágerdá ent haminkas nézgár ent ke dasti per nést,  bass talabay chammi pachant. Nakotthókén sakráté, bégwázén sáhkandané, paré háterá dát hecch nakant. Nun Kázi láchár bit ke sawdá á barábar bekant paméshká har wahdá ke mohy rasit, hóshá kayt cha chágerdá pachi gipt.

  Drossén bannámián, tawámén pólengán pach gerag lóthit. Áiá chenkas shayr dátag? hesáb nabant o chenkas pólengi pach geptag? shomárá naant.

  Kázi wati ahday mazanén gonahgáré buwag lóthit bale é mansabay ométwár haminchó báz ant ke jágah nést. Á bazzagiá kukkár kant, dege pólengé pach gipt, dega bannámié bahá zurit. Áiá wati lahtén anchén gonáh páshk kotagant ke áiay naant. Chó ke degeráni chizz ant, pahrézag lóthant. Har wahdá ke cha shayrá gisshit, hamésháni enáná ent ke wáhondáni chammesh makapant o wati wati maddhián pach magerant. 

   Kázi é zamánagay gonáháni pánag ent. Bannámiay pagárá ham zurit bale watá esháni wáhond sarpad bit. É tawámén kár cha eskereptá dhann ant bale áiá kay sarpad bekant.

  Bárén wantag o delá bortagi yá nawantagi? Dán kasmánk halás nabit chón josti bekanén? baré baré mani del goshit ke tallaway kondhéá tawári bekan, bale chárán drossén mahlukay delgósh hamé némagá ent, padá wati jágahá nendán.

  Hamá tallaw ent, mósom angat hamá paym ent, damk  angat bechkandagá ent, diwán hamá wadh abétk ent. Hamá Kázi ent ke eskayrepti delá bortag. Gám gámá radi kant. Tawámén káresti nagég kotagant.

  Kessahay zamin badal bit, kandagay jágahá ars rechant. Zemestáná hédé sar kant. Sójkár jédhit: láeoay hamé harábi ent ke ritayk ham but nakant.


Nebeshtánk nawis: Monir Mómen 
Sarshón
Sechkán Kázi ták. Jun 2007. Tákdém: 54
Látini Balóchi syáhag nawis: Bahtán Balóch


15 Sept 2023

Áiá, may, watigáni... 64 Balóchi Panámgál

64 Balóchi Panámgál

Áiá, may, watigáni o dege 64 Balóchi panámgál 


(Let's read and learn 64 Balochi pronouns and let's know how they could use and write in Balochi sentence.)


Záti panámgál = Personal pronoun
Wáhondi hálat = Genitive case
Lecchókén panámgál = Enclitic pronoun

  May shomay karn distagén máti zobán Balóchi cha panámgálán sér o hazgár ent. Panámgál hamésh ant ke námgál o kanókáni (subjects) námáni badalá kármarz bant, chósh ke:
"Sammi mani kasterén jenekk ent, é domi tabakká wánagá ent." É gálreday awali bahray bendátá "Sammi" atkag o domi bahrá "é" atkag ke padá Sammiay némagá eshárah kanagá ent o gál "Sammi"ay badalá kármarz bitag.

  Balóchi panámgál báz ant chó ke: á, áiay, áyán, taw, taigáni, man,  mani, áiay, shomá, wati, may........o dege bázéné.
  Madhádárán byá jahlá dayag butagén 64 Balóchi panámgál o gapp o gálredáni tóká áyáni kármarzá Látini Balóchi syáhagay tóká wánén o darbarén. Maróchi má o shomá panámgáláni práh o mazanén bágá wati delay maylá sayl kanén
.


Wat, watig, watigay, watigáni...

1. Wat :. Wájah Sákáay machkadag man wat distag.
2. Watá :. Taw watá pa bándátigén diwáná tayár bekan.
3. Wati :. Goli taw wati beskóthán bwar.
4. Watig :. É sajjahén beskóth mani watig ant.
5. Watigi :. Man Mallirá watigi káréá rawagá yán.
6. Watigá :. Man shotán, harkas watigá wat bezánt.
7. Watigay :. Taw wati pashkay ástunk dótkagant, man watigay tanigah dast najatagant.
8. Watigán :. Harkas wati sámánán wat sargéjagá ent taw ham watigán sargéj.
9. Watigáni :. Eh.... Shaytán mani ketábáni tákán maderr boraw watigáni tákán bederr.

Á, áiay, áyánigi....

10. Á ]• Á mani sangat (yakké) ent.
      Á mani sangat (báz) ant.
11. Áiá ]• Áiá báz Balóchi ketáb wantag.
12. Áiay ]• Áiay nákó Mshkatá ent.
13. Áiayg ]• É koláh (yakké) áiayg ent.
             É koláh (báz) áiayg ant.
14. Áiaygi ]• Pa áiaygi má hamshámá bewapsén.
15. Áiárá ]• Áiárá begwash bándá byá.
16. Áyán ]• Áyán shash róchá kár kortag.
17. Áyáni ]• Áyáni kár sakk sharr ant.
18. Áyánig ]• Lóg o jáhedád áyánig ant.
19. Áyánigi ]• Pa áyánigi márá kawr bebárt.

Man, maná, manigá....

20. Man } Man áiá pa jwáni pajjáh kárán.
21. Maná } Maná wájah Gani Parwázay ketábé pakkár ent.
22. Mani } Mani máti zobán Balóchi ent.
23. Manig } Á syáhén parpath manig ent.
24. Manigá } Manigá mazir sangat, watigá bezir.
25. Manigán} Bánok taw chokkáni godán shóday godhá manigán beshód gón.
26. Manigay } Áiay parpathay tayr nók ant bale manigay kwan ant.
27. Manigáni } Manigáni kárá kár madár.
28. Manigi } Pa manigi anni boraw, pasá helár bekan. / Wájah manigi káré hast godhá wati dapá dóst madár.


Panámgál Taw, tai, taigáni...

29. Taw ): Taw annu Torbatá ché kanay sangat?
30. Tará ): Tará sakk shábásh ent ke taw á garibén zahgárá jotké kawsh zortag o dátag.
31. Tai ): Tai gádhi hamá Korólá ent.
32. Taig ): Hamá Korólá gádhi taig ent.
33. Taigá ): Gawharay pashká angá poll per nést, taigá poll perent.
34. Taigay ): Wájuay shenekkay gósh syáh ant taigay espét ant.
35. Taigán ): Mani warag brátá áortagant, taigán kay kárit?
36. Taigáni ): Báláchay ketábáni pósh dertagant, taigáni nadertagant, shábásh.
37. Taigi ): Adhay poll byá ke maná taigi káré hast.

Ésh, eshiay, eshiaygán....

38. É :. É Goll Mahmad Wapáay shayráni ketáb ent.
39. Ésh :. Wapáay shayráni ketáb ésh/esh ent.
40. Eshiá :. Akbar mani trizatk ent, eshiá Mandá rawagi ent.
41. Eshiay :. Chokká baret kombárá, eshiay dastay haddh proshtag.
42. Eshiayg :. Á chárjar mani na ent, eshiayg ent.
43. Eshiaygán :. Sammi nadr án é kawsh Shamsolayg ant, eshiaygán mabar gár makan.
44. Eshiaygáni :. Mani ketábáni ták zard ant eshiaygáni espét ant.
45. Eshán :. É kammé zarr ant, eshán wati mátá beday.
46. Esháni :. Taw goshay, é zamin manig ant godhá esháni kabz o kágad koj ant?
47. Eshánigi :. Mir tai mardom atkah esh ant, pa eshánigi watá janjál makan.
48. Esháná :. Zahg báz ják o jaggah kanagá ant, boraw esháná bétawár kanáén.
" " " " "

Má, May, Maygán, Maygáni...

49. = We |. tai métagay nazziká én.
50. Márá |. " Háni tará Sháhay sar ent.
                      Ach má sariá jondh makan
                      Márá pa ném chammi machár."
51. May = Our |. May diwán panch o némá bendát bit.
52. Mayg = Ours |. É métagá kwahnterén ges mayg ent.
53. Maygi |. Edá ke chó mardán géshi ent godhá maygi káré na ent.
54. Maygán |. Shomay gwátá bortagant o maygán áp bárt.
55. Maygáni |. Wájahay samán atkagant bale maygáni áyagay hál nést.
56. Maygáná |. Shomá watigá káret godhá maygáná hamódá ér bekanet.
•••••••••••••••••

Shomá, shomay, shomaygáni

57. Shomá :. Shomá Wánák Balóchiá ché darbaragá et.
58. Shomárá :. May sálónk Pakir Janay surá shomárá drostán dáwat ent, allam byá et.
59. Shomay :. Shomay zarr Shahdádá gón ant.
60. Shomayg :. Zarráni tahá bist hazár shomayg ent.
61. Shomaygi :. Démi haptagá padá byá et, edá shomaygi kár báz ent.
62. Shomaygá :. Nákó wati pasá wat koshit shomaygá man koshán.
63. Shomaygán :. Nákóay pasán géshter káh wártag, shomaygán inchaw nawártag.
64. Shomaygáni :. May macchán embari sharr nayáortag, shomaygáni hósh master ant.


 Taw ay dóst ay é butant may zobánay shast o chár wadh wadhén panámgál. Gón esháni wánag o darbaragá shomá mán wati nebeshtagán pa panámgáláni kármardá hecc gatth nabaet. Zánt o zánagay bahárán bátet.


Nebeshtah o redoband : Bahtán Balóch


29 Aug 2023

Hásh, sarhásh, nésh o charóki dantánáni bárawá

 

Ensánay Dantánáni Nakshón = Dental diagram

Ensánay Dantánáni Nakshón = Dental diagram



Hásh, sarhásh, nésh o charóki dantánáni bárawá 

Byá yakk baré ensánay dapay bahr o dantánáni Balóchi - Engrézi nám o gálbandán delgósh bekanet padá godhá dantánáni chárén kesmáni bárawá gapp janén.


Borzi shágór = Upper jaw
Jahli shágór = Lower jaw 
Shágór haddh / dantángór = Jawbone 
Áruk = Gum
Bédantán = Toothless 
Jorri = Edentate 
Shiray dantán = Milk teeth 
Adároki dantán = Temporary teeth 
Dáemi Dantán = Permanent teeth 
Dantándard = Toothache 
Charóki = Incisors 
Nésh / Gorki = Canine (teeth) 
Sarhásh = Premolar
Hásh = Molar teeth
Agli = Wisdom tooth 

  Balóchi cháché: Á kojám chizz ant ke zendagiá do randá bézarrá rasant bale saymi randá pa zarr?  Taw cháchay bój / passawá báyad bezánay.

 Chónáhá dantán may Hazmi rahband (Digestive system)ay bahr ant. Zahgáni adároki yá shiray dantán 20 bant. Shiray dantán shash hapt sálay omrá kapán kanant.

  Kamm o gésh sajjahén warnáhén mardománi dapá sarjamén dáemi dantán 32 dánag bant. Dém démi dantán bezán charóki hasht ant. Chár borzá o chár mán jahli shágórá. Gassagay kárá charóki wassh kanant. Chár nésh ant. Do borzá o do mán jahli shágórá. Drostán tuskter o tézterén dantán hamésh ant ke góshtáni russénag o chillénagá kár dayant. Hasht sarhásh ant, chár borzá o chár mán jahli shágórá. 


 Hásh hasht dánag ant, chár borzá o chár jahlá. Hásh cha may dapay ádege dantánán patanter o mohrter ant. É trondén warákáni alkápá jáyag, droshag, hurt o hárt kanagay kárá kanant tán warák ásániá ér barag bebant. Drostán rand o drostán posht agli dantán darkáyant ke hesábi chár dánag ant, dapay chárén kondhán yakk yakké.


  Anchó ke cháchay bój yá passaw ent dantán márá saymi randá bézarrá narasant o wassáchén (artificial) dantán moshkolé may abrami dáemi dantánáni matth bebant paméshká márá wati dantán pahrézagi ant. É gapp ham zánagi ent ke dantán haddh naant, proshtagén haddh watá sráchant (repair), bandá káyant bale proshtagén dantán watá sráchet nakanant o dantánán hadhmajg (bone marrow) ham mán nést. Chónáhá bédantánén dap na pa warag o gappá wár dant, nay pa thahk o kandagá jalwáh dant.... 😁😬 


  Nebeshtah ::  Bahtán Balóch   

23 Jul 2023

Kánsalókay Nókén Ges

 


     Kánsalókay Nókén Ges    



Kánsalók o shahbatháni bál



  Yakk mazan o borzén getánén kóhéay sarberá hastén jangalay tahá hast at yakk charágjáhé o kasánén taláwagé. Hamé kasánén taláwagay tahá kánsalók Thayrens o áiay dóén deli dóst Sehm o Salli shahbath (swan) zend gwázénagá atant. Haw! Bit kant taw bejédhay ke é chónén ajabén kessahé ke kánsalók o shahbath dóst atant? Bale man tará báwar kanáénán, á hamé paymá atant, rástiá deli dóst atant.


   Á sayénán har róch taláwagá pawat warag shóház kort, pajjigá gardet, layb o gwázi kort, taláogay lambá nesht o kessah jat. Wahdé tahári butag godhá Sehm o Salli mán borzén drachká wati kodóá shotagatant o Thayrens hamáyáni drachkay nazziká wati hóndhá potertag.


  Yakk sálé ódá hawrá sakk kamm gwart o taláwagay áp hoshk buwán but. Sayén hamgangal deltaparkah butant o hamé bábatá gapp esh jat ke nun á ché bekanant?

  "Márá báyadén hamedá bejallén." Kánsalók Thayrensá gosht: "hawr band buwagi chizz naant o cha ke má pédák butagén hamé taláwag may ges ent."
  "Mani del najant ke é taláwag padá pésari wadhá bebit." Salliá gwasht.
 "Márá nókén gesé dargéjag lóthit." Sehmá gwasht o padá áiá pa nókén taláwagay shóházá bál kort.


  Chizzé róchá pad Sehm wátarret átk, disti ke taláwag chath hoshk buwagi ent o áiay hamgangal béwár ant. "Sehm!" Thayrensá pa mazan jawzagi kukkár kort: "má cha tai gendagá báz gal én, taláwag nun chath hoshk buwagá ent. Salli gozhnag o delwárag ent o mani poshtay hólá nun tal zortag. Bárén taw nókén gesé dargétk?"

 "Haw, dhawldárén gesé bale chedán báz dur ent. Man nazánán taw dán ódá chón sar bayay." Sehmá darráént.
Har sayénán tán dérán gapp jat, goddhiá Thayrensá gwasht: "Man hamedá jallán, wati hóndhá kalóndhán o johlter kanán bán o shomá doén mani jwánén dóst dém pa wati nókén gesá bál bekanet." "Ennán......." Salliá kukkár kort: "má droáh rawén."

  "Yakk ná yakk ráh o daré wa bit." Sehmá gwasht. Har sayén rózhnáén róchay bránzáni chérá bétawáriá neshtant. Á pa durén taláwagá sar buwagay ráh o daré dargéjagá atant.

 "Hán..... Man zánán chón kanagi ent." Thayrensá kukkár kort: "Á latthá genday." Áiá gón Sehmá gwasht: "taw o Salli éshiay é sar o á sará wati chombán begeret o man éshiay darmeyáná wati dapá sakk dayán, padá shomá doén pa may nókén gesá bál kort kanet. Man dranjalokkiá gón bán. Má koll pajjigá shot kanén." Yakk baré padá sayénán Thayrensay shawray bárawá hámóshiá nesht o jédhet. "É wadh bit kant." Salliá gwasht. "Man rázig án." Thayrensá gwasht.


  Sehmá dán kammé dérá Thayrens o Salli cháretant padá gwasht: "hán, mani delá chósh bita kant bale nabá kanet may sayénani tahá yakké ham gappé bejanet yá wati dapá pach bekanet, tóri harchi bebit. Shomá sarpad butet? Drostán kabull ent?" "Haw." Salliá darráént. "Maná ham kabull ent." Thayrensá gwasht.
 "Thayrens, é sakk báz arzesht dárit ke taw hecch wadh gapp majanay yá wati dapá pach makanay, hayál bekan, taw bál kort ham nakanay."

 "Man sarpad bután." Thayrensá darráént. Hamé damáná Salli o Sehmá mohkamiá latth wati chombán gept. Thayrensá wati dap pach kort, latth myánjiá gasset o mohr dásht. Áyán bál kort, Salli o Sehm kash mán kash latthay é sar o á sará bálá atant o myánjiá Thayrens kánsalók lónján at. É sakkén ajabén bale kandénókén nedáragé at.


  Áyán borz o boster bál janán kort o kassá gapp janagay yá wati dapay pach kanagay hammat nakort. Téz o tézter, borz o boster Salli o Sehm bálá atant, Thayrens deláp at. Anchó ke á yakk kucchagéay sarberá gwazagá atant godhá mardománi habar o kandagáni tawár áyáni góshán kaptant:
  "Ásmánay démá becháret." Yakk bachekkéá kukkár kort. "Záná chié?" Degeréá porset. Anchó ke mardomán borzá ásmáná cháret godhá é nedáragay sará kandag bená kort. Áyán kandet, sitthi o ull dát o yakk latthéay wasilahá hódhén batháni kánsalókay baragay sará wáhi o kukkár chér dát.


  Thayrensá é sajjahén kukkár o ják eshkotant bale jahlá cháreti nakort ke begendit ché buwagá ent. Sehmay dátagén pantán dhálchár kanán áiá wati dap pach kort ke begwashit che gappé záná ché butag, bale ched o pésar ke á labzé begwashit, á rahádag but dém pa zaminá o chammi borzá pa wati dóstán butant.

  Abbó mortán...... Bale hecch parwáh nést, Thayrensá hecch nabut parchá ke á wati nókén gesay sakk nazziká atant paméshká Thayrens mazanén o johlén taláwagay tahá kapt. Bale haw, haminchó but ke wati dóstay sójáni nazuragay sawabá áiay saparay halási dege wadh but.



Kessakár: Th. Albarth
Cha Engréziá Balóchi rajánk: Bahtán Balóch 

20 Jul 2023

Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá



 Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá 

(A Baluchi short story)
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Sherishay bazén sáhegá górpátay sará neshtagén janén jédhagá ent.

  Sherishay polláni wasshén bó mán gwátá átár ent. borzá sháhéay sará kolié neshtag o choli choli kanagá ent. Cha durá thektheray thaypá Balóchi sawtéay tawár bázárá tálán ent. Kochekké cha sherishay sáhegá kammé passend káparay proshtagén menokkay boná waptag o lettheká sorénagá ent. Bé kampáné lógé. Lógáni myáná chér keshké gwazit o dém pa bázáray némagá rawt.

   Nókbarótén warnáhé chamé chér keshká gwazán o cha sherishay sáhegá kammé hamá dém ent. Janénay dém gón nókbarótén bachakká ent. Bachakk sost sostá rawagá ent, janén áiá anchó rók róká cháragá ent goshay áiay gámgéján hesáb kanagá ent.

  Á jédhagá ent ke mani zendagi chó hamé bachakkay sostén gámgéján ent ná zutt menzeléá sara bit o nay poshtá wátarr kant.

  Dóshi áiá ajabén wábé distagat. Chónáhá áiá har wahdá wáb distagat ta áiay wáb némbandag butagatant , hamé ke á wábáni ásará rasagi butagat ta á cha wábá godhetag. Dóshigén wáb par áiá yakk némagé takánsar kanókén wábé at o yakk némagé par áiá porr táhir at. Hamé wábay ásar at ke par áiá jédhagáni daré botkagat. Ched o pésh áiá ná jédhag zántagat o nay áiá pa jédhag o pegr kanagá moh rasetagat. Áiay zendagi bass cha wati kalandhén báná bendát but o lógay péshgáhay chapp o chágerdá per tarráná dán padá kalandén báná shap kapt.

   Á jédhágá at ke mardomay wáb parchá némbandag bant ? Mardomay wáhesht o tamáh parchá sarjam buwagá pésar sáh dayant ? Mardom parchá wati wáhagán daste wat kall o kasárat kanant ? Mardom parchá wati rozhnáhén zendagiá taháriáni kórchátá chagal dayant ? Zendagiay tahárén kórchátá kaptagén mardom parchá pa dar áhagá sar o pád najanant ? Mardom parchá pa degeray zendagiay télánk dayagá wati jenday lóth o wáheshán zendah dargór kanant ?

    Á jédhagá at ke man parchá zendag án ? 

    Pa watá yá pa degeray rócháni gwázénagá ? Á jédhagá at ke bézobánén mardom parchá zobán naródénant ?

   Á jédhagá at ke mardom parchá gongén zobánáni andará chér tarretagén oppárán nazánant? 

  Nókbarótén warnáh geser kaptagat o áiay pádáni pad pasht kaptagatant bale áiay chamm angat hamá keshká sakk atant ke nókbarótén warnáhay pádáni pad kaptagatant. Koliá cha sherishay sháhá bál kotagat o Bégam Jangiay lotthay sará neshtagat. Kochekk cha káparay menokká pád atkagat o áiay nazziká atkagat o gón sherishay bondhá wati baddhá gwarmósh dayagá at.

Zebahri


   Cha kanwariá iránáni kothing kathángáni tawárá zánag buwagá at ke róch némróch ent. Angata áiay jédhagáni dar nabotkagat ke cha kanwariá pirén janénéay tawárá áiay jédhag némbandag kotant:

  "Byá janay taw sohbigén ent sherishay sáhegá méh jatagay, wati mardá bebar pasillá ábdasté kanáén o byá ke kanwaray wahd ent." 

  Áiá jédhet ke drégatén man nókbarótén warnáhay rand padán beshoténán.

👣

Balóchi Ázmánk Zebahri. Ázmánkár: Enám Razá.

Cha tákband "Labz 1" Káránay tákdém; 294 tá 295á. Cháp sál: 2023. Shengkár: Nasir Kobdáni labzánki diwán Kárán.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch 

  Balóchi nebeshtag mán Látini Balóchi syáhagá.  

7 Jul 2023

Man Mirán án, pa "án"ay darbaragá darwanté

  Man Mirán án  

(Pa "án" ay darbaragá darwanté)


  Man Mirán án, Dád Sháhay chokk án. Man wati métagay sarkári wánagjáhay hashtomi tabakká wánagá yán. Maná wati wánagjáhá wánag sakk wassh bit parchá ke óday droáhén ostád zántkár o mehrwán ant. Man wati sajjahén ostádáni kadr o ezzatá kanán.

  Man wati wájahén ostád Morád Bashkay báz mennatwár án ke áiá márá Engréziá abéd may máti zobán Balóchi ham gón wati hobb o kusheshá wánéntag. Maróchi hamáiay sarsawábá man Balóchi wánagá balad án o nebisag ham zánán. Man Balóchiá cha ádege zobánán sharter sarpad bán parchá ke Balóchi may wati shahdén zobán ent.

  Man chónáhigá sayl o sawádi mardomé án. Man wati abbá o nákóay hamráhiá Balóchestánay bázén damagán gardetagán. Man Kéchá ham shotagán, ódá man wati syádáni lógá butagán. 

  Man pa Kéchay surmagén kóh, kawr, sabz o ábádén bág o machkadagáni sayl o cháragá modám hodónák án.

  Garmágay chotthián ke wánagjáh band bit godhá man báz mahtal nabán o wati lógay mardománi pajjigá dém pa Kéchá sargerán. Garmágá Kéchá hámén bit. 

  Man nákó Walidáday machkadagá ke rawán godhá tázahén o washtámén kolónth o náh delay sérá warán. Nákóá wati bágá tropshén limbuay drachk ham keshtag. Hamé drachkáni wazhbó maná sakk dóst bit. Garmágá limbu sharbatay waragá man delé dayán. 

Man Mirán án

______________________________________


  Golén wánók, borzay darwant "Man Mirán án" taw pa delgósh want, nu byá mán Látini Balóchi syáhagá "án / آں" ay nebeshtah kanagay rahbandán darbarén.

  Ancósh ke taw é darwantay sarhál yá nám want o dist ke námgál (noun) "Mirán" á o pad "án" jetá nebeshtah kanag butag bale gón kárgál (verb) "kanán, gardetagán, butagán, sargerán, shotagán, dayán...." á "án" yakjáh yá hawár nebisag butag. 

  Godhá darbaragi ent ke "án" cha hamok námgálá pad gestá bezán jetá nebeshtah kanagi ent, chósh ke;

Man Kambar án.

Man bázárá án/yán

Man tai brát án.

Man Makkoránay mardom án.


O gón kárgálán hawár nebissag bit ke borzá taw bázén darwaré distag o wantag bale cha kárgáláni rawánén sheglán (bezán hamá kárgál ke áyáni godhsará kassháb "á" kayt) ham "án" cha kárgálán jetá nebisag bit, chósh ke;

 • Man Karáchiá rawagá án.

• Man Sayad Háshomiay ketábá wánagá án.

• Man Balóchi támoré cháragá án.

• Man nibag o sabzi zuragá án.

Gón "rawán, wánán, chárán, kanán........" o dege hamé paymén kárgálán o pad ham "án" jetá nebeshtah kanagi ent, chósh ke;

∆. Man dém pa Dashtay métagán rawán án.
∆. Man Sayad Háshomiay ketábán wánán án.
∆. Man kóh o kawrán chárán án.
∆. Man wati kárá kanán án.


👉 Delgósh; agán cha kárgálán pésar "na, ma, be" káyant godhá é ham gón kárgálán hawár nebisagi ant, chósh ke; 

• Man Kéchá narawán.

• Man záná náh mawarán?

• Man kai ketábá bewánán?

• Man tará begendátán.

--------------------------------------------------

Sarshón

"Man Mirán án" zurag butag cha ketáb
Balóchi nódarbari wánagi, Barká Balóch, tákdém: 45 tá 46. Domi cháp, Jun 2022.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch 


4 Jun 2023

Béhájat _ Ázmánk

Béhájat _ Ázmánk 

Béhájat


  Yakk anchén dhéhé hast at, ódá har chizzay pábandi o makan at.

  Tahná yakkéay chakká pábandi nést at o á telkángwazi layb at. Dhéhay jáhmenend chá wati halkán dhann mán pachén patth o sabzáwagán yakk jágah butagat o sajjahén róchá telkángwazi kortagatesh. 


 Charéshiá pésar hamok chizzay makan karár dayagay háterá yakk pa yakk kánud pésh kanag butagatant o anchén rásdémén dalil pésh kanag butagat ke hechkasá é pábandiáni bad helápá hecch paymén sababé pahmá nayátkagat o nay ke pa áyánán é kánudáni saggagá dege janjálé pésh atkagat.

  Bázén sálé padi but. Yakk róché dhéhay hákemán samá kort ke nun hecch kár o kerday sará pábandi janagay zalurat naent o ésh ke hamok pábandi halás kanag bebit. Áyán rabbál dém pa mahluká rahádag kortant dán á áyánán hál bedayant ke nun harché áyáni del lóthit kort kanant.

Rabbál hamá droáhén jágahán shotant hamódá ke mardomán mocchi médhi kortagat.

 "Gósh bedáret....... gósh bedáret.......... nun hech chizzay sará hecch wadhén pábandi nést." Áyán jár perrént.


Mardomán áyáni gappárá delgósh nadát o telkángwaziá géróshag butant.

Rabbálán samá kort ke begenday mardom sarpad nabutant, áyán dombará gosht: "Begenday shomá sarpad nabutet? ..... nun shomá droáh harché belóthet kort kanet, hecch kár makan namantag."

"Haw hán." Mardomán darráént, "hayr, anni má telkángwazi kanagá én."

Rabbálán á áyáni pésari droáhén kárámadén kár o kortenáni tránagán perréntant hamá ke áyán ched o sári wasshén delé kortagatant o ésh ke nun á drostán dombará kort kanant. Mahluká padá ham áyáni gapp nazortant o gwázi kanán butant, gón gwazán telkánán dhakk pa dhakk kanán butant, gwáziay tóká óspán esh ham nakort.

Rabbálán wahdé dist ke mahluk áyáni gappárá hecch kemár kanagá naent godhá wátarr esh kort o hákem esh cha jáwarálán saig kortant.

 Hákemán áyáni habar pa deljami gósh dáshtant o gapp jat; " Márá telkángwazi laybay sará pábandi janagi ent."

Gón é pábandiay janagá mahluká hákemáni helápá bagáwat kort o á jat o koshtant. Ched o pad áyán namahtali wátarr kort o dombará telkángwaziá moshkul butant.

🏃🧑‍🦯🧑‍🦯🧑‍🦯🏃


Kessahkár: Ithálo Kaylwino (Italo Calvino)
Cha Ethli zobáná Ordu rajánk: Kaysar Nazir Káwar
Balóchi rajánk: Bahtán Balóch  

1 Jun 2023

Yakkábi gáláni kerd, kár o kármarz


 Balóchi zobánay yakkábi gáláni kerd, kár o kármarz.  


(Let's learn about some one-letter words of Balochi language.)

Balóchi yakkábi gáláni kármarz


    Taw chón ay poll, 

 
  Tai hayálá Balóchi zobánay yakkábi gál chont ant?

 Mani zánagá mán nókén Balóchi Látini syáhagá, ji haw ..... haméshiá ke anni man nebisagá yán o tawy wánagá ay, may zobánay lahté anchén áb hast ke á yakkén dróshom o yakkén tawárá may zobánay gestáén kassháb (wovel) ant, gestáén yakkábi gál ant o ham panámgál (pronoun) o granchgál (conjunction) ant. Bárén taw zántant? Berán démá: 

1•  Á á  = IPA /a:/ . Yakké hamésh ent, "Á" dráj kasshábé (long wovel), annugén syáhagay ábáni ladhá Balóchiay domi áb ent. Panámgáli bestárá "Á" Engrézi zobánay panámgál "That o Those" hardoénáni hammáná ent, bezán pa yakké (singular) o báz (plural) hardoénán kármarz bit bale kojám gapp o gálreday tóká yakkéay yá bázay háterá kármard bayagá ent? É zánénagay redá panámgáli jódhig yá komakkárgál (Auxiliary verb) "ant o ent" may komakká modám sádhi ant ke ésháni kár hamésh ent. Pa darwar agán man ach tará jost bekanán:

J1🔹Á pas kaig ant? godhá tai passaw bit:

P1🔹Á pas may watig ant, yá, Á may hamsáhegánig ant...

Anchósh ke man "ant" pa do, chár yá bázén pasáni bábatá kármarz kort, hamé paym taw ham "ant" kármarz kort parchá ke man o taw bázén pasáni bábatá gappá atén. Edá "Á" pa bázá (plural) o Engrézi panámgál "Those"ay mánáyá kármarz butag. 

 Agán man ach tará beporsetén ke:

J2🔸Á páchen kaig ent? Godhá taw jawáb gardéntagat:

P2🔸Á páchen may naent. yá, Á mani nákóayg ent.......

É doén jost o passawi gálredáni godhsarán atkagén "ent" márá tachká shón dayant ke edá "Á" pa yakkéay o Engrézi panámgál "That"ay mánáyá kármard butag.

2• É é = IPA /e:/ . É may zobánay hashtomi áb ent. É Balóchiay gestá pajjár o gestá tawárén anchén kasshábé ke mán bázén zobánéá é kassháb nagwáhit chó ke: Sindi, Panjábi, Ordu, Hindi, Gojráti, nókén Pársi, Arabi o dege chandé zobánán...... 

Yakkábi gál "É" ham panámgáli jáwarán "Á"ay paymá gón "ant o ent"ay komakká pa yakké o bázá kármarz bit.

Pa darwar (for example) agán man ach tará tai hamráhay bábatá jost bekanán;

J3 🔹É wájah kay ent tai hamráh ent?  
Taw begenday passawá chósh bedayay ;
P3 🔹É mani masterén brát ent. yá, É mani nákó ent.........

Man dist tai hamráh yakké paméshká chá "ent"á komakk zort. Taw ham hamé wadh kort, edá "É" Engrézi panámgál "This"ay mánáyá dayagá ent.

Agán man tai do, panch, hapt bezán bázén hamráháni bábatá zánag belóthetén godhá porsetagat;

J4 🔸É kay zai ant tai hamráh ant

Taw begenday chó bégwashtén;

P4 🔸É mani sangat ant.

   Manig o tai jost o jawábay awalsarán atkagén "É" o godhsarán atkagén "ant"ay bárawá má wa saigén, báyád wájah (wájahé bárén bánoké?) Gugal (Google) ham bezánt ke edá may "É" ján "These/they"ay mánáyá dayagá ent.

Delgósh: may panámgál "Á" o "É" mán gálredán Engréziay panámgál "He, she, it" ay jáh o bestárá ham kármarz bant. Nun é gappá Gugal rajánkár (Google Translator)á kay gwashit o sarpad kant?........

3• O o = IPA /u/ . É gwandh kassháb (short wovel) Arabi syáhagay péshay matth o hamtawár ent ke Balóchi kasán o mazanén labzáni awalsar, myánji o godhsará wati jahgiriá wat kant, dege jahdáréay (place holder) mohtájig naent, chó ke: Ostád (teacher), korós (rooster), do (two)......

 "O" yakkábi gáléay bestárá yakk granchgálé (conjunction). Gáltahráni ladhá granchgáláni kár o kerd ésh ent ke é do yá doá géshter labz o gálán, do yá cha doá géshter gapp o gálredán wat mán wat hamgranch o bandók kanant, gál o gálredáni darmyáná syádié shóná ant, bonrahbanday redá pa gappáni rawáni, támdári o mánái sarjamiá kár kanant. Darwarán sayl bekan:

🔘 Mát o pet, brát o gwahár, zend o marg, marchig o bándát, nagan o máhig....... 
🔘 1- Jambar atk, alkápá gwarty o shot.
 2- Sangatá mani ketáb áort o wati ketáby bort.
3- Chawatthán padá bekan o koláhá sará bekan....

  Darwaráni tahá kármarz butagén gál "O" Engrézi gál "and"ay hammáná ent. Taw say dánag yakkábi gáláni kár o kerd o kármarz dist o wantant, agán taw jwánia delgósh gwar kortag godhá dán haddéá "ent" o "ant" ay kármarz ham dar bortag. Omét ent kammé báz sarkech wártag bezán sarpad butagay. 

Hodáay mayár ay.
     Bahtán Balóch    

* IPA bezán Myánostománi Tawárénki Ábénk (International Phonetic alphabet) 


 

Nókterén

Baniádamay Dáspán Sázi

  Baniádamay Dáspán Sázi  Anchosh ke námdárén nawiskár Yowál Nóh Herári goshit: É Sarzaminá ensán ádege sahdár o jánwaráni sará pameshká lág...

Delgóshkarz