30 Apr 2023

Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig | Barká Balóch

 

   Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig (Rajánk Kessah)  


  • Jarman: Márks Paisthar
  • Engrézi: J. Alisan Jaymz
  • Balóchi rajánk: Barká Balóch

  Dur johl o nillén zeray tóká yakk máhigé hast at. Á ancháén máhigé naat balkén mán sarjamén zerá cha drostán zébdárterén máhig at. Áiay kwachal chó nograhá trepnák, nill, shinz, jamu o rang pa ranggén atant.

Zahgáni Labzánk, Sanj Máhig, Barká Balóch


  Zeray ádege máhig cha áiay sharrangiá ajab hayrán atant. Áyán áiárá Sanj máhigay námá tawár kortagat. "Byá Sanj máhig. " Áyán gwánk jatagat; "Byá gón má layb o gwázi bekan." Bale wati trepókén kwachalán péshdárán Sanj máhig gón magruri o béhabariá cha áyáni nazziká shegwastagat o dur shotagat.
  Yakk róché yakk gwandhén sabzén máhigé áiay randá ózhnág kanán but: "Sanj máhig," gwandhén máhigá tawár kot: "mani háterá kammo bósht, mennat ent maná cha wati trepókén kwachalán yakké beday gón. Tai kwachal sakk shawk ant o tai gwará chóshén sakk báz ant."

 "Taw gwashay cha wati bématthén kwachalán yakké tará bedayán? Taw záná watá chié sarpad bay?" Sanj máhigá kukkár kot o gosht: "boraw hamángaw bay."

Gwandhén máhig pashal but. Á ózhnág kanán dur shot. Á haminchó jabzagi but ke áiá é bárawá wati droáhén hamgangal sai kotant.
Ched o dém kassá gón Sanj máhigá hecch paymén nazziki nakot. Á har wahdé nazziká áyagi bittag droáhén máhig charáiá dur shotagant.

Agán kass ésháni tawsip o satá makant godhá Sanj máhigay trepók o zébdárén kwachaláni ché kár o katth? Ni mán práhén zerá á cha drostán gestá o tahnáhén máhig at. 


  Yakk róché áiá wati delay gapp daryái estáray démá záher kortant; "Man rástiá báz zébdárán bale kass maná dóst nadárit parchá?"
"Man tai é jostá jawáb kot nakanán." Daryái estárá gosht; "bale agán taw reyámán hamá dém johlén gará boraway godhá ódá tará dánáén hashtpánch dochár kapit, hamá balkén tai madattá kot bekant."
  Sanj máhigá johlén gar dargétk. Garay tók sakk tahár at o áiá hecchi gendag nayáyagá at, padá yakk anágah áiá do rókén chamm dist o cha taháriay tóká hashtpánch darkapt; "maná dér ent tai wadárá butagán." Hashtpánchá sanginén tawáréá gosht; "chawlán tai hál maná sarkortag."

" Mani sój ésh ent ke hamok máhigá cha wati trepókén kwachalán yakk yakk kwachalé beday. Cha é kárá rand taw zeray drostán zébdárterén máhig wa nabay bale taw padá gal o shádán but kanay. "


"Man dátesh nakanán........" Sanj máhig gappá at bale hashtpánch masáni tahárén jambaréay tóká andém bitagat. Wati kwachalán bedayán? Wati shawkén trepókén kwachalán. Ennán, hechbar nán. Béde éshán man chón gal o shádán bit kanán?

  Yakk anágah áiá samá but ke (máhigi) góshé lahm lahmá gón áiá dhokkagá ent, gwandhén sabzén máhig padá wátarretag o áiay kerrá atkagat. "Sanj máhig mennat ent bránz mager, maná bass wati yakk trepókén kwachalé beday, yakk kasánokén kwachalé."
  Sanj máhig shash o panchá kapt. Bass yakk kasánokén trepókén kwachalé, áiá jédhet, hayál kot. Adhé pa yakk kasánokén kwachaléá man hech kamm nakanán.
  Sanj máhigá báz pa enán wati cha drostán kasterén trepókén kwachal kasht o gwandhén sabzén máhigárá dát.
"Mennatwár án, sakk báz mennatwár án." Gwandhén sabzén máhigá trepókén kwachal mán wati sabzén kwachalán mánjanáná pa gal o wasshi gwasht. Sanj máhigá ajabén máreshté máret. Á dán dérán gwandhén sabzén máhigá gón wati nókén trepókén kwachalá áp tóká ingor ángor ózhnág kanáná chárán but.


Gwandhén máhig gón wati shahmókén kwachalá zeray tóká tachán but. Dér nagwast éndegá máhig Sanj máhigay chapp o chágerdá mocch butant. Har yakké trepókén kwachaléay lóthók at. Sanj máhig sajjahén máhigán wati yakk yakk kwachalé kasshán o dayán but o haminchó géshter ke á dayán but haminchó géshter áiá wasshi but. Wahdé áiay chapp o chágerdá áp cha trepókén kwachalán porr but godhá áiá ádege máhigáni darmeyáná wat mán watié máret.
  Godhsará Sanj máhigay baddhá bass yakk trepókén kwachalé pasht kapt. Áiá wati gránbaháén maddhi babá datagatant bale padá ham á báz gal at. "Byá Sanj máhig" édege máhigán á gwánk jat; "byá gón má layb o gwázi bekan."
"Man gónán gón..." Sanj máhigá gosht o pa gal o wasshi ózhnág kanán but gón ádege máhigán hór o hawár but.

🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠


  "Sanj máhigay" kessah drostán pésar Márks Paisthará Jarman zobáná nebeshtah kotag ke 1992á cháp bitag. Márks 30 Jólái 1960á Yuropi dhéh Swizarlayndhá pédák bitag. Áiá pa zahgán bázén kessahi aksi ketáb nebeshtah kotag o áyáni naksh o aks ham wat jódh kotagant.


÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

  Barká Balóch 2 Parwari 1986á Raisáni bázár Jimmodhi (Jiwani)á wati wájahén pet Yár Mahmaday lógá pédák bitag. Á wahdé sarkári wánagjáh kóhsar bázár jiwaniá hashtomi tabakká wánagá at cha dege dege tákband o ketábáni wánagá áiay shayr o kessah nebeshtah kanagay hobb pádatk. Cha hamá wahdá dán anni á yakshalá lacchah, kessah o ázmánk nebeshtah kanán ent o rajánkári ham kanagá ent.

Sanj máhigay kessah áiá cha Engréziá mán Balóchi zobáná rajánk kotag. Dán é wahdá Barkáay panch ketáb cháp o sheng bitag o dege chár panch ketáb pa cháp o shengá érent.

Sarshón: Sanj máhig, Márks Paisthar / Barká Balóch, awali cháp: Aprél 2021. Shengkár: Kandil Ketábjáh Pisshokán
Syáhag nebis:  Bahtán Balóch 

22 Apr 2023

"S" o "Sh"ay gapp o trán Zobánmehray yakk daré

   Zobánmehray yakk daré 
  "S" o "Sh"ay gapp o trán


Yakk róché "Sh"á wati kwahnén sangat "S" dhikk dát, áyán wat mán wat chónén gapp o trán, habar o hál kort? Byá gósh dárén. "S" pésh salám but;

Zobánmehray yakk daré


  S :- Salám, salámati pa tai sanginén sará bát sangat Sh.
Sh :- Shankk bátán pa tará, shát batay sálónk S.
S :- Bechár mani hasti pa shomárá báz sitmand ent, agán man mabiténán shomá sróp, sardá, sárom o sohru, sondh o sirkay nám o tám nazántagat.
Sh :- Taw rást gwashay sangat "S" ! Bale bé mane "Sh"á shomá chósh sharbat, shagóshag, shaptálu, shuddá roddá, shir o shillánch nóshe ján nakortagat.

  S :- Chó haw bale man mabiténán kassi sáng o sir, sambahénagay wástá sargwap nabitagat o kas sálónk ham nabitagat.
Sh :- Taw nu báz dombshápi o thethgeri makan, adhé mani jend mabutén shomárá shalwár pádá nabutagat shampáluán.
S :- Ha ha ha ....... Sará sáhél sabáay sách bát tai.
Sh :- Shakar waray shapá byá....... Hi hi hi........
S :- bechár, sohbay samin, sawgend, sarosój, sardár, sál, sangár........ é sajjén pa maná sargeptag ant.
Sh :- Godhá Shári, Shadri, Shahbánok, sharri, shapcherág, shál, shahm, shépag, Shay Morid, droáh pa maná shaydá ant.

S :- Man Sokrát, Sayad Háshomi, Sabzal Sámagi o Sattáray námáni sepáh án.
Sh :- Man di Shay Shólán, Shér Mahmad Mari, Sháh Mahmad Mari, Sharap Sháday námáni shán án.
S :- Haw haw dege wa nést........ " Shátay sharrangén hayálán bass tará gónáp kotag". Adhé "Sh" taw mabiténay shakk o sherk, Shaytán, shumm o shánzdah, shotashámi, shatali o shapok zai nabitagatant o Donyá washter bitagat......
Sh :- Hán ....... taw wati sellián nagenday!? Sehr o sámedhi cha taw, sóchk o sózmán cha taw, sakki suri cha taw....... Taw mabuténay kassá kassi sar bé ápá nasátagat.

  S :- Abbodhé máti ........ Bechár shankón "Sh" cha drostán o pad sohb, salámati, sagg, srummag, sóbéni, sáheg o sabzáwag ham cha maná sar bant, man taw ke yakjáh baén selli sharri bant, sohb shap bant o shap allam sohb bant o balkén shodig sérláp bant. Mani o tai é paymén dapjákiá hech sitt o sohr mán nést.....
Sh :- Ji hán, nun taw ráhá ay. Shap pa tachag róch nabit sálónk, berán shér jánay hóthalá shircháhé warán.

( Zobánmehray dar yakk chamedán hallet.)

         Bahtán Balóch  

19 Apr 2023

Jánwaráni Balóchi-Engrézi nám, námgáláni shegl o kármarz mán gálredán

  

Jánwaráni Balóchi-Engrézi nám, námgáláni shegl kármarz mán gálredán

 Cha M á bendát bayókén lahté  jánwaráni Balóchi-Engrézi nám, mán gapp o gálredán Balóchi námgáláni shegl o kármarz 

(Balochi-English names of some animals, shapes and usage of Balóchi nouns in Balochi phrases)


  Wati é bolágay tóká man pa shomá cha M (م) á bendát bayókén lahté sahdár yá jánwaráni Balóchi o Engrézi nám redoband dátagant. Har yakk sahdáréay bábatá hasht o dah sádagén Balóchi - Engrézi gálred (Balochi-English simple phrases)  ham pa darwar nebeshtah kanag butag tán má o shomá bewánén o jwánia bezánén ke mán Látini Balóchi syáhagá yakkén námgál (noun) jotá jotáén gappáni tóká chón o che paymén sheglán (Shapes) matth (change) buwán bit, o námgáli shegl chón nebeshtah kanag bant. 

Omét kanán ke shomay háterá Balóchi námgáláni darbaragay bántátá é jwánén sabakk o darwanté bit.

Byá nun bwán o sayl bekan cha 'm' á bendát bayókén jánwaráni nám o námgáláni dahén sheglán o áyáni kármarzá mán gálredán;


 M . Mamm = Bear 🐨 🐻 

1 ]. Á mamm syáh ent. = That bear is black.
2 ]. Á shash mamm ant. = Those are six bears.
3 ]. Á yakk mammé. = That is a bear.
4 ]. Á mammá bechár. = Look at that bear. 
5 ]. Á mammán bechár. = Look at those bears.
6 ]. É mammi pad ant. = These are bear's footprints.
7 ]. É mammay pad ant. = These are footprints of bear.
8 ]. É paddhol mammayg ant. = These are babies of bear.
9 ]. É mammáni pad ant. = These are footprints of bears.
10 ]. Á paddhol mammánig ant. = Those are the babies of bears.


 M . Máhig = Fish 🐟🐠

1 ]. Máhig béápá zenddag bit nakant. = Fish cannot survive without water.
2 ]. Máhig waragá sakk wassh ant. = Fishes are so delicious to eat.
3 ]. Ali yakk máhigé geptag. = Ali has caught a fish.
4 ]. Á máhigá borragá ent. = He/she is cutting the fish.
5 ]. Máhigir wati máhigán bahá kanagá at. = The Fisherman was selling his fishes.
6 ]. Mazanén mahigay domb. = Tail of big fish.
7 ]. Máhigi jagar. = Fish's liver.
8 ]. É sarag hamé mahigayg ent. = This is head of the same fish.
9 ]. Máhigáni kwachal. = Scales of fishes.
10 ]. É hón Máhigánig ant. = It is the blood of fishes.


 M . Moshk = Rat 🐀🐁

1). É Moshk tachit. = This rat runs.
2). É chár moshk ant. = These are four rats.
3). É yakk moshké. = This is a rat.
4). Beger moshká. = catch the rat.
5). Moshkay paddhol. = Babies of rat.
6). É kár moshkayg ent. = This is done by rat.
7). É moshkán beger. = catch these rats.
8). Pákitthé moshki zahr dém beday. = Send a packet of rat poison.
9). É Naksén Moshkáni tawár ent. = This is the sound of evil rats.
10). É hóndh moshkánig ent. = This is the hole of rats.


 M . Már = Snake 🐍

1). É már sak dráj ent. = This snake is too long. 
2). Yakk máré góniay tóká ent. = A snake is in the sack.
3). É márá mani chippok pelekketag. = This snake has swallowed my chick.
4). Márán lagat maday. = Do not step on snakes.
5). Máray sará dast majan. = Don't touch the snake's head.
6). É drájén Mári pósté. = This is a long snake skin.
7). Kay máráni hóndhá wati dastá mán kant? = Who will put his hand into the hole of snakes?

 M . Mitthu = Parrot 🦜

1}- Mitthu dhawldárén morgé. = Parrot is a beautiful bird.
2}- Mittu shór kanant. = Parrots make a noise.
3}- Mani sangatay gesá mittué hast at. = There was a parrot in my friend's house.
4}- Mittuá habar kort. = The parrot spoke.
5}- Mittuán mathar wassh bit. = Parrots like green pees.
6}- Mittuay sarag. = Parrot's head.
7}- Mittui sonth. = Parrot's beak.
8}- Mittuáni warák. = Feed of parrots.
9}- É mani mittuayg ent. = This is for my parrot.
10}- É kabas mani mittuánig ent. = This cage is for my parrots.

Jánwaráni Balóchi-Engrézi nám, námgáláni shegl


M . Méshmorg = Pelican 

1). Méshmorg may damagay cha drostán masterén báli morg ent. = Pelican is the biggest flying bird of our region.
2). Méshmorg wazandár ant. = Pelicans are heavy.
3). Méshmogá bál kort. = Pelican flew away.
4). Bárén taw espétén méshmorgé gendag lóthay? = Do you want to see a white pelican?).
5). Náhodá méshmorgán báz máhig waragá naylit =  The Captain don't let pelicans to eat much more fishes.
6). Méshmorgay bánzol  = A Pelican's wing.
7). Méshmorgi gósht = Pelican meat.
8). Méshmogáni chomb báz dráj ant = Pelicans have very long beaks.
9). É proshtagén bánzol méshmorgánig ant = These are the broken wings of pelicans.


M . Mas = Cuttlefish

1). Mas daryái sahdáré = Cuttlefish is a sea creature.
2). Mas bézihármán ant. = Cuttlefishes are invertebrates.
3). Man yakk masé dist = I saw one cuttlefish.
4). Masá be pach = Fry the cuttlefish. 
5). Masán kókort mán ent = Cuttlefish have cuttlebones.
6). Masay pánchol = Tentacle of cuttlefish.
7). Masi hayk = Eggs of cuttlefish.
8). Masáni mas = Inks of cuttlefishes.


  Cha 'M' á bendát bayókén lahté dege jánwaráni námán ham jahlá dayagá án. Pa shomay Gálambáray (Vocabulary) waddénagá kár dayant.

M . Mór = Ant 🐜
M . Madag = Grasshopper 🦗
M . Madag = Shrimp 🦐
M . Mórmorg = Peacock 🦚
M . Móku = Spider 🕷️
M . Mésh = Ewe 🐑
M . Magesk = Fly 
M. Mangodh = Bedbug 
M . Mézók = Darkling/ground beetle 
M . Morránth = Needlefish 
M . Ming = Mullet 
M . Moshku = Silver Croaker fish.


16 Apr 2023

Dah (10) Balóchi Kassháb o Dokassháb

Dah Balóchi Kassháb, Dokassháb


  Byá má o shomá darbarén dah Balóchi kassháb o dokassháb  

(Let's learn ten Balochi vowels and diphthongs)


  Balóchi zobánay sarjamén kassháb (vowels) o dokassháb (diphthongs) dah ant. Hashtén kasshábáni gestá gestáén shegl bezán paráyán gisshénag butagén áb (letters) o áyáni tawáráni sharriá zánag o darbaragay háterá jahlá dayag butagén áb o hamésháni kelitgál (keywords) o gálán bewánet. Balóchi gáláni dém pa démá áyáni hammánáén Engrézi (English) gál ham dayag butagant. Har kassháb gáláni awalsará, tóká o godhsará atkag. Balóchi kasshábáni démá Myánostománi Tawárénki Ábénk (International Phonetic alphabet IPA) ham dayag butagant.

(Learn eight Balochi wovels and two diphthongs and there keywords in Latin Balochi script given bellow.)


1} A a = IPA /a/ : (اے زَبر ءِ توار ءَ دنت): aps (horse) , angur (grapes) , anár (pomegranate), tapar (axe) , bagal (armpit) , cha (from) , pa (for, to)

2} Á á = IPA /a:/ : (اے آ ءِ توار ءَ دنت): árt (flour) , ápó (jellyfish) , ásen (iron metal), dán (grain) , kár (work) , págás (shark 🦈) , kájá (peanut), byá (come)....

3} E e = IPA /i/ : (اے زیٗر ءِ توار ءَ دنت): estár (star 🌠) , enjir (fig) , ketáb (book), Chell (Forty), bale (but), ke ...

4} É é = IPA /e:/ : (ایٗشی توار 'اے' اِنت کہ ماں عربی سیاھگ ءَ ایٗشی ھاتر ءَ یک ءُ ٹِکیں آب نیست): 

É (this) , héd (Sweat) , éraht (post harvest season), mésh (Ewe) , nekénk (hen), mardomé (a human) , shéré (a lion), estáré (a star).....

5} I i = IPA /i:/ : ( اے 'اِی' ءِ توار ءَ دنت ): Imán (Faith) , irt/hirt (tiny), estinn (cumulus cloud ☁️), sirk (garlic 🧄), Háni (Hani n.), sári (before) .....

6} O o = IPA /u/ : (پیٗش اُ ءِ توار ءَ دنت): oshter (camel), ord (luggage, small) , ostád (teacher), pogol (frog ) , mokk (elbow) , do (two) .......

7} Ó ó = IPA /o:/ : (اے بلوٗچی کشّاب ءِ توار ' اوٗ' اِنت، ایٗشی ءِ ھاتر ءَ ھم یک ءُ ٹِکیں آب ماں عربی سیاھگ ءَ نیٗست): 

ópár (patience), ólák (conveyance), pónz (nose), móz (banana), róch (Sun) , ástós (fire extinguisher) báló (moth), shádó (Monkey 🐒)...

8} U u = IPA /u:/ ; (ایٗشی توار دراجکَشّیٗں 'اوُ' اِنت): 

Ubábi (OMG), ull (siren) , kutthag (watermelon 🍉), sur (wedding), butth (boot 👢) , shu (husband) , gallu (catfish)...

Dah Balóchi Kassháb, Dokassháb 2


Balóchi zobánay dokassháb (diphthong) hesábi do dánag ant, 1. aw 2. ay 

1. AW aw : Awzár (tool) , kawr (river), nawk (rain-spout), dawr (Era), sawgend (promise), haw (yes), taw (you), Jaw (Barley) .........

2. Ay ay : ayb (flaw), sayl (tour), wayrán (desolate). shomay (your) , Taw kay ay? (Who are you?). Taw ché kanay? (What do you do?). Taw Balóchi ketábé wánagá ay = you are reading a Balochi book.

  É sabakk cha hamedá halás but, omét ent shomárá Balóchi kassháb o dokasshábáni bárawá bendáti sarpadi rasetag o é bolágay do say barán wánagá pad shomárá é sharriá pa del yát bant.

Wasshál bátet. 


15 Apr 2023

Mani bendáti bolág, Balóchi Látini syáhag parchá?

 Mani bendáti bolág, pa Balóchi nebisagá Látini syáhag parchá?

(My first blog, why Latin script for writing Balochi?)

Balóchi Látini syáhag parchá?


  Droáhbátay golén wánók,

Man tará wánák balóchi bolágá wasshátk kanán.

  É mani bendáti bolág ent. Chósh ke é bolágay thuhterén maksad pa Balóchi zobánay nebisagá Látini syáhagay kármarzi o démbari ent o edá démterá sheng bayókén droáhén nebeshtagén nekán (contents) mán Látini Balóchi syáhagá bant paméshká man pa wati awali bolágá wati bongapp (subject) gechén kortag: 

  Pa Balóchi nebisagá Látini syáhag parchá allami o azhdari ent yá parchá arzesht dárit? 

Chónáhá é kasánén bongappé naent bale man annun bass kammé gapp janán.

 

 Hamok hamá dirchárén zobánzántá ke may zobán Balóchiay bonrahband (grammar) o nebeshta rahbanday (orthography) sará pa sanggini pólkári (research) kortag goddhiá é rásti pa jwáni samá kortag o mannetag ke Balóchi zobánay hazárán gáláni alkáp o yakk o thekk wánák (readable) nebisagá Arabi syáhag (script) báz kárámad naent. Parchá ke mán Arabi syáhagá kasshábán (wovels) zabrén arzesht nést o may zobánay hamokk gál bé kasshábá thekk nakanant.

   Hamé rangá Arabi syáhag pa Balóchi zobánay dahén (10) zreng o salámatén kassháb o dokasshábán yakk o thekkén gestá gestáén ábénk nadárit. Padá may zobán cha chóshén labz o gálán porr o chakár ent ke áyáni tahá bass yakk kasshábé matth kanag bebit gáltawáray pajjigá gáláni máná o bezánt ham chath badal bant bale mán Arabi syáhagá ésháni gisshénag o wánák kanagá wadh wadhén neshánokáni janagá abéd ham nók o kwahnén wánók báz barán jall o majall bant, adhant, wati jenday zobánay wánagá pa wat gránén báré sarpad bant, bázéné pahk delprósh ham bit ke mayárig kanag nabant: 

  Chónáigá hamé neshánok zabar, zér, pésh, dhakk o degerán géshterén nebeshtakár cha wati eshtápkári yá nazántkáriá delgósh nadayant o áyán gáláni tóká allami jáhán kármarz nakanant o najanant). Eshtápkárén kwahnén nebeshtakár hamé pahmant, anchósh ke é gál mane nebeshtakárá wánágá naadhénant hamé paym nókbáhand o dur darén wánókán ham hecch janjál nakanant, bale edá á é habará béyál ent ke áiyá kamm o gésh bist si sál ent gón Balóchi gálband (term) o gálán ger o chill yá saroléndh ent o mán wánókán bázénéá balkén jomá jomá haptagé nabit ke Balóchi wánag bendát kortag.

  Masterén jédhah o nezóri ésh ent ke hamé neshán zabar, zér, pésh o dege Yunikodh (Unicode) á mán naant, bezán Yunikodh cha éshán nazántkár ent paméshká Kampyutar (Computer), Gugal (Google) o dege bázén Dámagi paryám (application) nay éshán rást want kanant, nay sarpad but kanant o nay goshtesh kanant. Parchá ke bé zabar zér pésh o dege neshánokán may sakk báz gál yakk paym gendagá káyant, paméshká Gugal o éndege Dámagi paryám yá wa hoshk o hayrán bant yá ach wati némagá Balóchi labzán áyáni granch o poténkán mawjutén dege hamé sheglay gáláni komakká wati wadhá wánant, sarpad bant o gáltawárán esh kasshant ke géshter rad bant. Byá má shomá gwandhén darwaréay madattá pahmagay johdé kanén, chósh ke; 

کشگ ، دور ، ڈک ، میل ، مک ، کر ، در ........ 

  Agán má yakkén "دور" ay gálá bezurén godhá man, taw, Kampyutar o Gugal droáh pa jwáni o ásáni dist, want o sarpad but kanén ke mán yakkén dróshomá é chenkas gál ent parchá ke Látini Balóchi syáhag (Latin Baluchi script) hamokk gálá gestá o sarjamén shegl (Shape), gáltawár (pronunciation) o pajjár (identity) dant. Jahlay gálán delgósh bekan: 

1- Dur (Distance) 2- Dawr (Era) 3- Dauwar (Capstan) 4- Dór (hurt)

 Gapp sad o bon yakk bezán Arabi syáhag Balóchiay gál o gappáni békecchah nebeshtah kanagá pahk bésób ent. 

 Dege yakk jédhahé ésh ent ke mán Balóchiay annugén Arabi syáhagay mángisshénag o rang pa rang kanagá may wati dast ham mán ent, é wadhá ke pa Balóchiá rawájgeptagén yakkén Arabi syáhagá cha ném darzená gésh nebeshtarahband kármarz bayagá ent. Eshiay matlab ésh ent ke yakk yakk gálé say o chár dáb o sheglá nebissag butag o bayagá ent. 

Yakk darwaré delgósh bekan; 

بیگ ، بَیگ ، بَیَگ ، بئیگ

É hamé "bayag" ent ke paré hálá ent.

  Márá nókén Balóchi Látini syáhag pa sharri o sarjamiá darbaragi ent, sarjamiá balad bayagá pad nun pa nebisagá mayl kanagi ent dán Arabi syáhagay paymá é syáhag ham cha may eshtápkári o nábaladiá gadh o manj o lagándhó mabit.

  É bolágá shomárá Balóchi zobánay mán é syáhagá pa jwáni nebeshtah kanag o darbaragá bázén gál o gálband, sabakk, sarosój, kessah o nebeshtánk dast kapit. Man shomay gón é bolágá hamgranchiay lóthók án. Shomay mennatwár án.

  Wassh o wasshdel bátét.

  É bolágay gehteriá shomay ráhshóni o delbaddhiyáni wázmandag o ráhchár shomay kaster: Bahtán Balóch 


Nókterén

Baniádamay Dáspán Sázi

  Baniádamay Dáspán Sázi  Anchosh ke námdárén nawiskár Yowál Nóh Herári goshit: É Sarzaminá ensán ádege sahdár o jánwaráni sará pameshká lág...

Delgóshkarz