Béhájat _ Ázmánk

Béhájat _ Ázmánk 

  Yakk anchén dhéhé hast at, ódá har chizzay pábandi o makan at.

  Tahná yakkéay chakká pábandi nést at o á telkángwazi layb at. Dhéhay jáhmenend chá wati halkán dhann mán pachén patth o sabzáwagán yakk jágah butagat o sajjahén róchá telkángwazi kortagatesh. 

 Charéshiá pésar hamok chizzay makan karár dayagay háterá yakk pa yakk kánud pésh kanag butagatant o anchén rásdémén dalil pésh kanag butagat ke hechkasá é pábandiáni bad helápá hecch paymén sababé pahmá nayátkagat o nay ke pa áyánán é kánudáni saggagá dege janjálé pésh atkagat.

  Bázén sálé padi but. Yakk róché dhéhay hákemán samá kort ke nun hecch kár o kerday sará pábandi janagay zalurat naent o ésh ke hamok pábandi halás kanag bebit. Áyán rabbál dém pa mahluká rahádag kortant dán á áyánán hál bedayant ke nun harché áyáni del lóthit kort kanant.

Rabbál hamá droáhén jágahán shotant hamódá ke mardomán mocchi médhi kortagat.

 "Gósh bedáret....... gósh bedáret.......... nun hech chizzay sará hecch wadhén pábandi nést." Áyán jár perrént.

Mardomán áyáni gappárá delgósh nadát o telkángwaziá géróshag butant.

Rabbálán samá kort ke begenday mardom sarpad nabutant, áyán dombará gosht: "Begenday shomá sarpad nabutet? ..... nun shomá droáh harché belóthet kort kanet, hecch kár makan namantag."

"Haw hán." Mardomán darráént, "hayr, anni má telkángwazi kanagá én."

Rabbálán á áyáni pésari droáhén kárámadén kár o kortenáni tránagán perréntant hamá ke áyán ched o sári wasshén delé kortagatant o ésh ke nun á drostán dombará kort kanant. Mahluká padá ham áyáni gapp nazortant o gwázi kanán butant, gón gwazán telkánán dhakk pa dhakk kanán butant, gwáziay tóká óspán esh ham nakort.

Rabbálán wahdé dist ke mahluk áyáni gappárá hecch kemár kanagá naent godhá wátarr esh kort o hákem esh cha jáwarálán saig kortant.

 Hákemán áyáni habar pa deljami gósh dáshtant o gapp jat; " Márá telkángwazi laybay sará pábandi janagi ent."

Gón é pábandiay janagá mahluká hákemáni helápá bagáwat kort o á jat o koshtant. Ched o pad áyán namahtali wátarr kort o dombará telkángwaziá moshkul butant.

🏃🧑‍🦯🧑‍🦯🧑‍🦯🏃

Kessahkár: Ithálo Kaylwino (Italo Calvino)
Cha Ethli zobáná Ordu rajánk: Kaysar Nazir Káwar
Balóchi rajánk: Bahtán Balóch  

Yakkábi gáláni kerd, kár o kármarz

 Balóchi zobánay yakkábi gáláni kerd, kár o kármarz.  

(Let's learn about some one-letter words of Balochi language.)

    Taw chón ay poll, 

 

  Tai hayálá Balóchi zobánay yakkábi gál chont ant?

 Mani zánagá mán nókén Balóchi Látini syáhagá, ji haw ..... haméshiá ke anni man nebisagá yán o tawy wánagá ay, may zobánay lahté anchén áb hast ke á yakkén dróshom o yakkén tawárá may zobánay gestáén kassháb (wovel) ant, gestáén yakkábi gál ant o ham panámgál (pronoun) o granchgál (conjunction) ant. Bárén taw zántant? Berán démá: 

1•  Á á  = IPA /a:/ . Yakké hamésh ent, "Á" dráj kasshábé (long wovel), annugén syáhagay ábáni ladhá Balóchiay domi áb ent. Panámgáli bestárá "Á" Engrézi zobánay panámgál "That o Those" hardoénáni hammáná ent, bezán pa yakké (singular) o báz (plural) hardoénán kármarz bit bale kojám gapp o gálreday tóká yakkéay yá bázay háterá kármard bayagá ent? É zánénagay redá panámgáli jódhig yá komakkárgál (Auxiliary verb) "ant o ent" may komakká modám sádhi ant ke ésháni kár hamésh ent. Pa darwar agán man ach tará jost bekanán:

J1🔹Á pas kaig ant? godhá tai passaw bit:

P1🔹Á pas may watig ant, yá, Á may hamsáhegánig ant...

Anchósh ke man "ant" pa do, chár yá bázén pasáni bábatá kármarz kort, hamé paym taw ham "ant" kármarz kort parchá ke man o taw bázén pasáni bábatá gappá atén. Edá "Á" pa bázá (plural) o Engrézi panámgál "Those"ay mánáyá kármarz butag. 

 Agán man ach tará beporsetén ke:

J2🔸Á páchen kaig ent? Godhá taw jawáb gardéntagat:

P2🔸Á páchen may naent. yá, Á mani nákóayg ent.......

É doén jost o passawi gálredáni godhsarán atkagén "ent" márá tachká shón dayant ke edá "Á" pa yakkéay o Engrézi panámgál "That"ay mánáyá kármard butag.

2• É é = IPA /e:/ . É may zobánay hashtomi áb ent. É Balóchiay gestá pajjár o gestá tawárén anchén kasshábé ke mán bázén zobánéá é kassháb nagwáhit chó ke: Sindi, Panjábi, Ordu, Hindi, Gojráti, nókén Pársi, Arabi o dege chandé zobánán...... 

Yakkábi gál "É" ham panámgáli jáwarán "Á"ay paymá gón "ant o ent"ay komakká pa yakké o bázá kármarz bit.

Pa darwar (for example) agán man ach tará tai hamráhay bábatá jost bekanán;

J3 🔹É wájah kay ent tai hamráh ent?  
Taw begenday passawá chósh bedayay ;
P3 🔹É mani masterén brát ent. yá, É mani nákó ent.........

Man dist tai hamráh yakké paméshká chá "ent"á komakk zort. Taw ham hamé wadh kort, edá "É" Engrézi panámgál "This"ay mánáyá dayagá ent.

Agán man tai do, panch, hapt bezán bázén hamráháni bábatá zánag belóthetén godhá porsetagat;

J4 🔸É kay zai ant tai hamráh ant? 

Taw begenday chó bégwashtén;

P4 🔸É mani sangat ant.

   Manig o tai jost o jawábay awalsarán atkagén "É" o godhsarán atkagén "ant"ay bárawá má wa saigén, báyád wájah (wájahé bárén bánoké?) Gugal (Google) ham bezánt ke edá may "É" ján "These/they"ay mánáyá dayagá ent.

Delgósh: may panámgál "Á" o "É" mán gálredán Engréziay panámgál "He, she, it" ay jáh o bestárá ham kármarz bant. Nun é gappá Gugal rajánkár (Google Translator)á kay gwashit o sarpad kant?........

3• O o = IPA /u/ . É gwandh kassháb (short wovel) Arabi syáhagay péshay matth o hamtawár ent ke Balóchi kasán o mazanén labzáni awalsar, myánji o godhsará wati jahgiriá wat kant, dege jahdáréay (place holder) mohtájig naent, chó ke: Ostád (teacher), korós (rooster), do (two)......

 "O" yakkábi gáléay bestárá yakk granchgálé (conjunction). Gáltahráni ladhá granchgáláni kár o kerd ésh ent ke é do yá doá géshter labz o gálán, do yá cha doá géshter gapp o gálredán wat mán wat hamgranch o bandók kanant, gál o gálredáni darmyáná syádié shóná ant, bonrahbanday redá pa gappáni rawáni, támdári o mánái sarjamiá kár kanant. Darwarán sayl bekan:

🔘 Mát o pet, brát o gwahár, zend o marg, marchig o bándát, nagan o máhig....... 
🔘 1- Jambar atk, alkápá gwarty o shot.
 2- Sangatá mani ketáb áort o wati ketáby bort.
3- Chawatthán padá bekan o koláhá sará bekan....

  Darwaráni tahá kármarz butagén gál "O" Engrézi gál "and"ay hammáná ent. Taw say dánag yakkábi gáláni kár o kerd o kármarz dist o wantant, agán taw jwánia delgósh gwar kortag godhá dán haddéá "ent" o "ant" ay kármarz ham dar bortag. Omét ent kammé báz sarkech wártag bezán sarpad butagay. 

Hodáay mayár ay.

     Bahtán Balóch    

* IPA bezán Myánostománi Tawárénki Ábénk (International Phonetic alphabet) 

 

Balóchi Shomárgál, Hesáb o Hesábzáni gálband

 Balóchi Hesáb o Hesábzáni gálband, Shomár o Lambar

Golén wánókán byá má shomá cha hesáb o hesábzáni chandé gálbandáni máná (meaning) o bezántán (definitions) ázhnág o zántkár baén.

🔣  Hesáb  = (Mathematics): Hesábay elmay jendá gwashant ke éshiay wati báz didánk (theory), lékah (concept) o sháh (branch) ant.

🔣 Hesábzáni = (Mathematical): Hamá kármán (affairs), lékah, didánk, jédháh, jost, záneshi sarpadi o pármulá (formula) ke áyáni syádi gón Hesábá bebit.

🔣 Hesábzánt = (Mathematician): Mardomé kassé Hesábay elmá jwán zántkár o balad bebit hamáiárá hesábzánt gwashant. 

🔣 Shomár = Count: Shomár hamé anchonáén abrami (natural) hesáb ent ke má shomár bayókén sahdár o bésáhén chizz o sámánáni kacchay zánagay wahdá kármarz esh kanén, shomár chá 1á bendát bit 2, 3, 4, 5 .......... o démá rawán kant, beh ásar nabit.

🔣 Lambar = Number: 0, 1, 2, 3, 4....... É koll lambar ant.

🔣  Shomárgál = Number words: 

zobánay bonrahbanday redá gál yakk, do, say, dah, bist, panjáh, shast, sad, hazár o édege Shomárgál ant. 
1, 2, 5, 7, 9 é shomárgáláni chédag (symbols) ant.

🔣 Kakk = 0 = Zero: Hesábzáni didánkay redá har chizz cha kakká bendát bit, harkojá ke 1 yá 10 yá 100 bezán hecchi nést ódá kakk chónáiá hast o sádhi ent. Néstiay jáhá kakk wat yakk hastié.

✅❎✒  Balóchi Shomár 

1 = Yakk = One. 1mi = 1st. Yakkomi/Awali = the first. 
2 = Do = Two. 2mi = 2nd. Domi = Second.
3 = Say = Three. 3mi = 3rd. Saymi = Third.
4 = Chár = Four. 4mi = 4th. Cháromi = Fourth.
5 = Panch = Five. 5mi = 5th. Panchomi = fifth.
10 = Dah = Ten. 10mi = 10th. Dahomi = Tenth.
11 = Yázdah = Eleven. 11mi = 11th. Yázdahomi = Eleventh. 
16 = Shánzdah = Sixteen. 16mi = 16th. Shánzdahomi = Sixteenth. 
20 = Bist = Twenty. 20mi = 20th. Bistomi = Twentieth.
26 = Bist o shash = Twenty six. 26mi = 26th. Bistoshashomi = Twenty sixth.
100 = Sad = Hundred. 100mi = 100th. Sadomi = Hundredth.
1000 = Hazár = Thousand. 1000mi = 1000th. Hazáromi = Thousandth.

Chónáén shomáréay kacch o kesásay zánagay Hesábzáni rahband:

Yakkig = Ones
Dahig = Tens
Sadig = Hundreds
Hazárig = Thousands
Dahazárig = Ten thousands
Lakkig = Hundreds thousands
Dahlakkig/melunni = Millions
Koródhig = Crores/ten millions
Dakoródhig = Hundred millions
Arabi/Belunni = Billions

  Lambar mán kollén sáensi zobánán cha chappá dém pa rástá nebisag bant bale chónáén shomáréay tóká hastén yakkig, dahig, sadig, hazárig o édegeráni kesásay zánagay rahband cha rástá gerag bit o dém pa chappá rawag bit. Byá gón yakk kasánén darwaréá jwánter sarpad bayagay johdá kanén.

2475 = (do hazár chár sad o haptád o panch)
Borzay shomáray yakkig kesásá 5 ant, dahig 7, sadig 4 ant o hazárig 2 ant. Jahlá dátagén aksá ham negáhé bechár gón.

✍️ Kár: 65318642 é shomáray yakkig, dahig, sadig o ádegerán shomá wat begoshét.

⭕👉 Man wati zántay kesásá ésháni gisshénagay o shomárá sarpad kanagay johd kortag. Ésháni bábatá shomá wánók ché gwashét ???

  Delgósh; wat mán watiá man wati rázé pa shomá páshk kanán ke dahomi (10th) tabakk (Class)ay sálinah (annual) chakkásán (examinations) man yak randé bésób (fail) butagán....  😃

Hesábred mán Balóchi = (Mathematical Tables in Balochi)

Doay hesábred 

Balóchiá hesábred (pádhah) géshter hamé dáb o rahbandá wánag o nebisag bant, jahlá do o sayay hesábred dayag butagant. Ched o démteri hesábredán shomá wat ham jódh kort kanét.

Yakk × Doay = Do 

(2 × 1 = 2)

Do × Doáni = Chár 

(2 × 2 = 4)

Say × Doáni = Shash

( 2 × 3 = 6)

Chár × Doáni = Hasht 

(2 × 4 = 8)

Panch × Doáni = Dah 

(2 × 5 = 10)

Shash × Doáni = Dwázdah

(2 × 6 = 12)

Hapt × Doáni = Chárdah 

(2 × 7 = 14)

Hasht × Doáni = Sházndah 

(2 × 8 = 16)

Noh × Doáni = Hazhdah 

(2 × 9 = 18)

Dah × Doáni = Bist 

(2 × 10 = 20)

×××=×××=×××=×××

Sayay hesábred

Yakk × sayay = say 

Do × sayáni = shash

Say × sayáni = noh

Chár × sayáni = dwázdah 

Panch × sayáni = pánzdah

Shash × sayáni = hazhdah 

Hapt × sayáni = bist o yakk 

Hasht × sayáni = bist o chár 

Noh × sayáni = bist o hapt 

Dah × sayáni = si 

×××=×××=×××=×××

Labzánki Gólu, Redánkár Mobárek Kázi

 

Labzánki Gólu, Redánkár Mobárek Kázi

 

  

  Tazhn o bechkandi nebeshtánk 

 Balóchiay yakk bataléá sakk nám kasshetag ke: "Pidárká gólu nanendit". Chónáiá man nazánán ke góluá gón Pidárká ché adáwaté hast bale yakk chizzé man allam zánán, é góluán pa zánt Pidárká nanendagay marágesh jódh kortag.

  Yakk randé man ketábé wánagá atán, áiay tahá nebisetagat ke gólu harám ent bale ápeshki helár ant. Man nazánán é harámén morgay sharri chi ent ke jendi harám o ápeshki helár. Bázén sar sóchi o majg sóchiá rand mani majgá é habar átk ke góluáni Pidárká nanendagay yakk sawabé allamá but kant. Awali habar wa ésh ent ke góluán é tross ent ke chó mabit yakk róché may jend helár bebant o ápeshk harám bebant. Domi é ke góluánán allamá kassé na kasséá trás dátag. Góluán kayá trás dátag o kadi? O parchiá trás dátag? É rázá éwaká do mardom zánant. 

  Yakké wa Háji Pidárki o domi mani sawgátén sangat Mossá Nasim Pidárki bale eshkonagá góluáni Pidárká nanendagay masterén sawab ésh ent ke hamá zamánagá Pidárkay sará mazanén wájahkáráni hokumat butag godhá áhán shekáray háterá gólu dar chetagant o bécháragáni ápeshk jódh kortagant, paméshká góluán wati yakk galé jódh kortag............. Ke áiay nám gólu áshubi diwán kotag. É áshubi diwáná awali majles Mawlá Bakshay kampánay tahá barjáh dárag butag.

    Hamá diwánay tahá ke á wati manná góluáni awali Myánostománi diwán at, yakk karárdádé mannag but, áiay redá lahté chizzáni patwá dayag bebit márá Pidárkay nendag harám ent. Karárdáday domi noktah ésh ent ke wahdé may jend harám ent godhá báyad ent ke helárén mardom may wádápán wati razánay tahá trit makanant bale yakk róché man gón wájah Mossá Nasimá dochár kaptun o cha áiá jost gept: Mossá Ján Pidárká góluáni nanendagay sawab chi ent? Pidárkay zéd o nedárag sakk wassh ant. Maccháni bazén sáheg, tachókén juáni shirkenén áp, kabg rawájén máhwasháni kandag o thahk, é parchá góluán mán nayatkant?

  Ta áiá passah dát; Bazzagén Kázi taw habaréá sai naay. Asalá góluáni Pidárká nanendagay sawab é naent ke áháni jend harám o ápeshk helár ant balkén é yakk drájén kessahé. Áiá maná gwasht; taw wat bechár, wahdé Passaniay jangaláni apsar kángáshká shekár kant o wárt, á báhand nakant godhá Pidárkay gólu chón báhand kanant.
  Mani del cha é gappá chortéá kapt, é wa rástén habaré parchá ke man wat ham Passaniay jangaláni apsar kángáshk o gólu hardokáni shekárá distag. Cha éshiá paddar bit, gólu tahná Pidárká harám ent o áháni Pidárká nanendagay masterén sawab ham hamésh ent. Hamé háterá man cha Mossá Nasimá dege jost nagept o droáhén jáwarán sarpad bután.

  Yakk róché Passaniay tháun kalabá man dist ke Akram Sáheb Káná gólué dastá ent. Man bahmantán ke Akram Sáheb Kánay góluay ródénagay sawab hamé but kant. Man jost kort; Akram ján, é gólu tai dastá che kessahé? Gwashti; Mobárek Kázi ján, wahdé man "Zamánah"á tai labzánki bozay bábatá want ta man cháret ke man ham anchén mazanén káré bekanán, hamé háterá man é gólu geptag o éshiá labzánkay ráh o rahbandán sój dayagá án. Dán dérá mani o Akramay myánjiá yakk bétawáriéá mánshánt.......

 Padá anágah mani majgá gappé átk. Man gwasht; Akram tará shágerd hast? Gwashti chónén shágerd? Man gwasht ke á nán ke taw mán eskólá wánénay esh balkén hamá ke chó góluá tai labzánki shágerd ant. Gwashti; haw bale chiá? Man passaw dát; godhá gehter hamésh ent taw góluay badalá kángáshké wati shágerd bekotén. Gólu bazzag wa bétawárén morgé, kángáshk agán dege zahmé najant bale Balóchi zobánay tahá jwánén nadkáré jódh but kant. Áiay sohb o bégáhay káng káng mani paymén bázén wassáchén lacchakárán har wahd sekén dant ke labzánk bénagdkáriá eshkand ent.

Redánkár Mobárek Kázi
Syáhag nebis: Bahtán Balóch

Sarshón
Mani bárig kojám ent, shóház o redoband, Seráj Ságar, awali cháp: Márch 2019, tákdém; 127 tá 128, Shengkár: Estin Shengkár Kéch.

 

Goshtánk: Záneshay sát o Sapar

 

  Balóchi goshtánk
Bongapp: Záneshay sát o sapar

(A Balochi speech on the Journey of knowledge)

  ★★★★★★★★★★  

 Diwánay sarkamásh o bánokén sar ostád,
mani grán mahzabén báji o hammaktabén nódarbarán salám, drót o droáhbát!

  Gón shomay drostáni delgóshá mane Mahnáz lóthán ke mán wati máti zobán Balóchiá Elm o Záneshay sapar o sátay bárawá wati kasánén goshtánk (speech)á shomay démá pésh bekanán.

  Chónáhá sarzaminá chóshén bázén sahdár o jánwar hast ke á cha dhill o báládá, cha zór o wáká, cha raptár o rawájá cha márá shomárá bezán ensánán master o jwánter ant bale ensánay lahté Hodáay dátagén budesht o karzesht anchén ant ke á édege sahdáráni kerrá nést ant. Ensánay saray majg cha pill yá lidhay majgán kaster ent bale áiay neyoráni rahband, áiay panchén máragi wák o tawán, áiay hamok chizzánán chárag o samá kanag, áyáni bárawá jédhag, peger janag o áyáni bábatá géshán gésh patth o pól kanag o zánagay johd, lahté anchén budesht ant ke dege jánwaráni tahá nést ant.

  Ensánay chokk dar kasániá chér o záherén chizz o shayáni bábatá jédhag o zánag shoru kant. Ensánay tahá cha bendátá ke á alkápá dódá (civilized) nabutag, har chizzay ráz o esráráni dargéjag o páshk kanagay bétáhiri o patth o handhay mayl butag o dán Jahán hast zánagay é shóház o bétáhiri halás nabit.

  Shahzánti (Philosophy) bebit yá rásband (Logic), dódmán (Civilization) o rabédag (culture) bebant yá din o nékráh (religions) yá ke édege nók o nókterén elm o sáens, é droáhén ensánay hamé zánagi bétáhiri o patth o handhay barwardén dargéj (discovery) o sázén (invention) ant. 

 Madháhdárén diwán, baniádamá wahdé zánt o zánagi repk o rahband ke zortant godhá áiá cha wati hél o ádatán bázén káré gept. Chó wa ensáná bázén ádaté cha pédáeshá gón, hamésháni ladhá yakké gestá gestáén o wadh wadhén paddaráesht (phenomena) o chizzánán wati dastá árag yá áyán rámag kang o cha áyán wati kárán ásán o gatthán goshád kanag ent. Paddaráeshtáni wati dastá árag o áyán rámag kanagá sári ensáná drostán pésar hamáyáni bárawá pólkári kortag. Áiá wahdé é pahmetag ke kárchá haddh dárit o ápá band, godhá áiá pa kawráni ápay dáragá thuhén band bastag o pa haddh o dáráni goddhagá dhakki o tapar jódh kortag.

  Baniádamá zántag kochekk o pisshi pa haddh o charpén pigé mardomay golám o hamráh bant bale káiger o lédhah pa hoshkén káh o kadim mojjati hamráhi nakanant, ésháni pónzá geray nun láhu bant o bázén káré sharr kanant paméshká ensáná báragén sádé ésháni pónzá bast godhá é hamá ent mardomay thahl, náz o esháraháni golám ant. 

  Dóstén nódabar o zántdarbarán! Ensáná lahté káráni kanag sakk tawretag parchá ke é kár grán butag o hast ant. Ensánay yádásht wa cha édege jánwaránigá báz master ent bale shamóshagay nádroáhi ham molli modámi áiay hamráh ent. Padá wahd o omr ensánay masterén dóst o thuhterén dozhmen ant o má shomá zánén ke ensáná wati dozhmen beh nabakshetag, charáiá wati béri wadhé ná wadhé geptag. 

  Hamé gránén, tawrénókén kárán yakké hesáb kasshag yá hesáb dárag ent. Gédi o kázmásay hastén chizz sakk báz balkén béshomár ant bale ádamay óbádagá kay dárit ke á har chizzá, á tóri ásmánay estár bebant, sarzaminay kóh, kawr, sahdár o janáwar bebant yá daryáay máhig o págás o édege ápi sahdáráni zát o zoryát kollán paymé ná paymé hesáb kanag lóthit. Chónáigá goshant: Hesáb bezán "Mathematics" sáensay mát ent. Bé hesáb o ketábá hecch elm o zánesht sáens gwashag bit nakant. 

 Mani dazgwahár o gwahárén hammaktabán! Kwahnén zamánagán daryá á wahdé médáni máhórán bázén mazanén máhig o págás geptag godhá áyáni hesáb dáragay háterá náhodáyá sádi thokkoré dastá kotag, máhigé granché o págásé granché gésh kanán kotag. Náwánendahén shepánká wati ramagay pas o mésháni hesáb dáragá aminchó ke á butagant haminchó seng wati chádaray lambá bastag. Yakkén sádá sadáni granch dayag o yakkén chádaray lambá sadáni seng bandag, baddhá kanag o gardag ásánén káré nabutag o naent.

  É Hesáb námá ensánárá cha zamánagán tinne Mussá delá dáta butag, godhá ensáná lóthetag ke anchén wadh o paymé, sámán o azbábé bebit ke á hamé hesáb námay kárá ásán bekant. É drachá donyáay bázén johdkár o zántkárén ensánán bázén hesáb kasshagi sádagén, kasánén sámán jódh kortag. Wahdé nókterén watkárén (Automatic) meshináni bárig atkag godhá anchén meshinéay lóth o zalurat pésh atkag ke hamé hesáb o ketábay janjálá cha may sar o bahtán dir bekant o wati sar o bahtán bekant.

  Dóstén zántdarbarán! Ensán hamá sahdár ent ke á nókén chizz o azbáb o meshin sázet kant bezán dargéj o sázén ensáni káré. Pa ensáná hesábkassh bezán "Calculator" o "Computer"ay sázagay masterén sekénkár hamé hesáb butag, o "Computer"ay sari labz "Comput"ay máná ham hesáb kasshag yá hesáb janag ent. Kampyuthar nókén zamánag yá bistomi karnay thuhterén sázén zánag o pahmag bit.

  Maróchán syándháén ensáná hesábay kárán abéd dege bázén grán o moshkelén kár hamé Kampyutharay chánchá dátagant. Ázmánay abéli o estáráni soresht o jombesht, mósom, hawr o gwát, jang o émeni, bázén dard o darmán, nádroáhi o eláj, dege bázén chest o ér, ger o dáré hamé Kampyutharay zemmawá dátag. Wat neshtag Kampyuthar kár kant, wat wáb jant, Kampyuthar ágáh ent o donyáay hál o ehwálán kárit o dant. 

  Dóstén zántdarbarán! Zánag o zánt, elm o zánesht báz mazanén bongappé (a big subject), man bass kammé gapp shomay démá jat. Omét ent shomá ham Donyáay éndega ráj o molkáni záneshay sát o sapará samá kanán, Sarzamin o Ázmáná tálánén hazár dábén paddaráesht o chizzáni zánagay johd kanet, Sáens o záneshtán dóst dáret, gón kalam o ketábán mehr o dósti kanet o é goshtánkay tóká agán radié butag godhá maná pahel kanet.

     Shomay mennatwár án.

      Bahtán Balóch

Sestagén Dastunk gón péshgál, Sayad Háshomi

 

   Péshgál Sestagén Dastunk   

Washneyátkáni radén kárán sarón rahn ent angat

Tán namókáni myári chóthawán ranrán chetawr

  

    1952á Karáchiá man adabi diwáné "Balóchi zobánay sarchammag" jódh kort Balóchi nadkárán é diwán pa jwáni wsshátk gosht. Nadkári diwán har wahd barjam etant, bale tahná pa eshiá kár sharr nabant paméshká man gón báskán dazbandi kort ke chizzé zarr jam bekanén o "Cháp sheng"ay edárahé jódh bekanén bale kassá hodónáki pésh nadásht.
  Dán ke 1954á "Sarchammag"ay ambárá lacchah (nókén o kwahnén) o ram (nebeshtag o ázmánk) báz jam but. "Sarchammagay sar o bon"ay yakk gwandhén ketáboké ham nebesht o cháp kort. Abéd cha éshiá "Sarchammagay" rahband ham man nebesht ant bale chápág nabutant.

  Balóchiay nebeshtagay rahbandáni bárahá ham man kóshest kort o bázén gáléay nebeshtagay rahband jódh kort ke "Sarchammag"ay básk o dege nadkárán watig kortant. (1955á Magsi Háus Karáchi)á Ágá Abdolkarimay págwájhiá Karáchi, Shálkóth o Kalátay nadkáráni awali diwáné nesht. É diwáná Mir Gol Kán Nasir o wájah Mahmad Hosayn Hanká á pa jwáni bahr zort. É diwánay bongéji róchá mani jódh kortagén gál " á , ay , o , én ( ءَ ، ءِ ، ءُ ، یں )" mannag butant. Domi diwánay róchá Magsi Háusá rasagá rand é wájaháni Shálkóthá rawagay sój márá raset.

  Godhsará man yakk randé padá básk delgósh kortant ke pa mannag yá namannag yakk ráhé pa "Chápshengg"á borrag lóthit. Man nun á dháh dátant ke harch rangá man kamm cha kamm dah kaldár cha har báskéá lóthán tán ke é kár dastá gerag bebit. Éshiay ásar chósh but ke abéde shash báská dege drostán anchósh posht kort ke dege randé dém kang esh nazánt godhsará say o chár báská abéd edárahi majlesán kas pamé trossá nayatk ke balkén pa zarray nawasshén jost démá kayt (chónáigá Sarchammagay nadkári diwán har wahd barjam butag ant) "Sarchammag"ay wáriay jáwar cha edá zánag bit ke 1952ay godhsarán beger dán ke 1954 Jun máhá Sarchammagay poténkán cha si o chár (34) kaldáray zarrá géshter nakaptagat. Ésh ham sóji gappé ke harjay bándátá cha Sarchammagay zarrán yakk kalandhén paysahé ham zurag nabutag. Diwán o majlesáni harj har wahd man cha wati kissagá kasshetag.

    1954ay awalsarán man yakk randé padá pa "Chápsheng"ay námá gón Sarchammagay báskán dazbandi kort bale kassé démá nakenzet. Paméshká Mai 1954á man erádah kort ke cha wati jenday zarrán Balóchestánay dawrah bejanán o harch Balóch bráté ke maná zarri komak kant, zurán esh o padá Karáchiá pa "Chápsheng"ay káray dastgeragá káyán.
  Man Shálkóth, Mastang, Kalát, Panjgur, Torbat, Tomp, Mand, Dasht, Jiwani o Passeniay mardománi báz mennatwárán ke áyán gón man har rangén dazmadatti kort. Dah máhay sátá rand wahdé ke man Karáchiá sar bután. Man Sarchammagay diwáné lóthet. Nókén gechénkári but o mansabdár matt o badal butant. Yakk ajekkahi gappé man ésh dist ke pésará ke Sarchammagá zarr nést at Kassá dapi josté nakort. Annu man chárán ke har kas mán trittán kapit. Man zánt ke ésh hamé chárén paysaháni kár ent (drégatén mazanén zarré butén ant !).
  Nun man Sarchammagá gosht ke man Chápshengá jotáén edárahé jódh kanán. Áyán adh kort ke har do yakjáh bebant. Godhsará man cha ésháni janjálán syáhdel bután o pasht kaptagén zarr ke hazár kaldár etant, man Sarchammagay págwájah Mir Abdolwáhed Ázát Jamáldiniay dastá dátant.

  Pa hamé zarráni dast geragay háterá dege nókén Sarchammagé jódh kanag but. Éshiay jódh kanók lahté pésarigén mansabdár o básk etant ke éshán Sarchammagay lahté dege básk ham répént o gón wat zort. Man cha é wájaháni chóshén násarpadén kárá bahmantán. Nun man zánt ke éshán gón mani jendá kénag bastag o é jédhah Sarchammagá ham gwarmósh dant paméshká man é gapp jwánter zánt ke é wahdi cha Karáchiá darbyáyán tán ke Sarchammag mán é hell o geshán makapit o bégwáh mabit. É rangá man cha Karáchiá darátkán. (Chónáigá é báz wasshén dástáné ke dege wahdé pa sarjami shomárá péshi kanán).

  Cha mani Karáchiá daráyagá rand Sarchammagay yakk majles o diwáné ham lóthag nabut. Nókén chammag cha darbokkagá pésar kór but. Parchá ke áiay jódh buwagay morád gón man jédhah kanagat. Man ke ódá nabán á gón kayá band o goláésh bit?

  Nun sarátkant hazárén kaldár. É zarr gón Mir Abdolwáhed Ázát Jamáldiniá pasht kaptant ke Sarchammagay págwájah at, é wájahá cha sálé rand kóshest kort o cha hamé zarrán mahták "Balóchi" cha Karáchiá sheng kort. Má drost, sarjamén Balóchestán o wájah Ázát Jamáldiniay mennatwár én ke cha á wájaháni dátagén dádán o é wájahay kóshestá chóshén jwánén mahtáké may dastán kapt. Bale man dist ke Ázát Jamáldini é mahtáká jendi rangá sheng kanagá ent o é ham zánt ke cha éshiá abéd dege Cháp shengay kár dast gept nakant parchá ke Sarchammag o Cháp shengay nám nun pahká bégwáh etant.

  Wahdé man dist ke mahták "Balóchi" abéd cha wati jendá dege bár wati baddhá bast nakant o dege chóshén diwán o majlesé nést ke pa Balóchiá Cháp shengay gránén ogdahá bozurit. Ésháni myánjiá mani morád gár but paméshká man wat yakk baré padá talárén erádahé bast ke á labz o kawlé ke man gón sarjamén Balóchestánay mardomán kortag pa éshiay sarjam kanagá tán wati wasá zóré janán.

   

Mani nádroáhiay badwáhán drógén hál sar kortag

 Galá mortán wati dastunkán Hánol sendagá butag

  Cha dastunkáni sendagay wazhdelén bégáhay nedáragá, dán man zendag án, mani tránag maná dróhet nakant o é chárén gáláni redoband kanag o padá cháp kanagay sekéná shomá zántkár butét. Har dhawl é gwandhén ketáb 17 Márch 1956á sarjam but. Bahrená Balóchiay cháp buwagay béométiá rand man wati báz jwánén sangat wájah Bashir Ahmad Balóch (Karáchi)á nebesht. Áiá gón man dazmadatt buwagay wazhdelén drót dém dátant. Man é gwandhén ketábá "Sestagén Dastunk"ay nám per kort o pa á wájahá dém dát.

   Wájah Bashir Ahmadá éshiay chápagay kár nóki dastá geptagat ke á mán "LLB" ay chakkásay janjálán dazgatth but o yakk baré é kár máthó but.  Cha chakkásá rand é wájah gón dege sangatéá ke cháp kanagay kárán zántkár at hamshawr but o é kári padá bongéj kort.

  27 Aktubar 1956á Ranjay trossnákén nádráhiá chó gozhnagén mazáraygá pa man zráb kort. Man nádrohjáhá barag bután. Yakk Nóambar 1956á maná trahjáh (Senetorium)á áortesh. Dáktará bránzbot cháret o goshti; "Taw borrbén lóthay." 29 Janwari 1957á maná borrbén kortesh. Danigá haméshiay dard o dórán béwas etán ke 3 Márch 1957á domi randá borrbén esh kort. Man dán say máhá wazhdelén margay mazári panjag o jawrén zendmániay gahgirén bóray sarkóndh o malandroháni myánjiá ámách bután. É béwárén dawrá Sestagén Dastunkay jáwará nazántkár bután.

  25 Agast (August) 1957á man Senetoriumay 3 lambaray nádroáhdóstén tahtay sará dráj, gón pordardén delá jédhagá etán ke wájah Bashir Ahmaday zarrén nemdi pa man sarbut. É nemdiá Sestagén Dastunk cháp buwagay wasshén kolaw mán at. Bale é wasshiá yakk zaptié gón at ke éshiay chápagay róchán wájah Bashir Ahmad wat Shálkóthá butag paméshká cha áiay sangatay Balóchi nazánagá lahté gál rad chápag butagat.

"Sestagén Dastunk" wahdé ke pa man sar but, man chárán dán ke rad cháp butagén gál sak báz ant, cha chápay hurtiá wánák ham na ent o chó na ent ke éshiá sheng bekanán. Paméshká éshiay bérán kanag o dombará nók chápagay bár baddhá bast.

  Pa é domi chápá man lahté gál géshén nebesht ke ketáb kammén master bebit o é péshgálay béredobanén chárén gapp ham nebesht ant. Agán pésarigén chápá kasséay chamm kaptag godhá é doénáni myánjiá keshké rast kant.
     Cha gwandhén sásáréá rand dém pa menzelá domi gámá zutt janán.

 
     Balóchi sabz bát.

   Sayad Háshomi

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Ketáb Sestagén Dastunkay awali bahr "Dastunk"

Nazánán cha kojá,
Do gál chó wazhbálén morgá,
Pammani zerdá ér nendit, Ke báz bará
Man wat esh ham nazánán ke ché ant,
Bale é ham ganjé ke taw esh sarpad bay.
🔺 🔺 🔺 🔺
Har sabáhé gón wati nograhén rózhnái o har shapé gón wati jadhakkókén estárán kayt.
Bale, do ganók é doénáni ráhá cháragá ent.
Yakké pa róchá bé táhir ent o róch nabit.
Domi pa shapá zarit o shap nayt.

🔺 🔺 🔺 🔺

Grán bárén goráb shap o róch daryáay narm o názorkén sénagá derrán ant
Dariyá delá nayárit 
Bale, agán damáné ham daryá wati péshániá krechk bekant
Gorábé pa gwaré talwasit.
🔺 🔺 🔺 🔺
Goshant ke kóndháni jágah delaysar ent
Bale é gappá nán kóndh mannit o nán del.
🔺 🔺 🔺 🔺
Lahté maná goshit ganók,
Lahté goshit shéptál,
Mani mayár ésh ent, ke
Man wati zobáná gapp janán !
🌹🌹🌹
Shap agán chó máneshá tahár bebit,
Dast dapá gendit
Bale ! Chósh báz bará butag _________ ke
Dapá dast gassetag ___________________ o
Nimmóni amésh butag ke man pajjáh nayáortag.
🔺 🔺 🔺 🔺
Nádroáh ke cha dardán nárit,
" Ji o ján " o dadr o marg,
Har do áiay passaw ant.
🔺 🔺 🔺 🔺
Á ganók but, éshiá galé Chet
Ke áiay zarr maná dast kapant.
Á sár but o wár but,
Bale éshiá óstó nayáort,
Á zarrá padá jódh but o é wája padá lódh but.
💵 💴 💷
Dán chell sálá mardéá wati jawhardárén zahm chó brátá timmáret.
Padá gón hamé zahmá áiay sar esh borret.
O zahmá nazánt ke man ché kortag.

🗡️ ⚔️ 🗡️

Sochit watth o josh ant tél,
Nám cherágay nók ent.
🕯️ 🪔 🕯️

Baré zahm ant _________ baré zaymig,
Baré dard ant __________ baré darmán,
Baré jawr ant __________ baré bénag,
O mardom chamman gelagdár ant.
Chó nazánant ke
é áyáni wati goshtagén gál ant.

💥 🌻 💧

Dardá jost esh kort;
" Parchá watá paddará nakanay? "
Bechkandet o goshti "pa Hodáay háterá"
🕍 🪟 ⛪

Maná ma gerrénét,
Ke shomay wati pad gár bant.
👣 🛤️ 👣

Yakk wájaéá wasshátkay badalá maná pa tazhn gosht:
" Má porsig én o taw pa shayrgoshiay diwáná átkagay "
Man gosht:
" Man mótkay árag ham zánán ! "
Dege róché é wája man nadist.

👉 💛 👈

Man nadistagat,
Maná pésh esh dásht,
Man ke zánt,
Goshant __________________ "ganóké !"
👁️👁️

Wati sawgátá gón wat bedár
Ke bésawgát bay.

💝 🎀 💝
 

Yakké bétáhir ent ke gappé bejant,
bale gongg ent
Yakké gapp janag zánt,
bale trossá gár ent,
Har do bazzag ant __________ yakkéá áp gón nést, domiá tóshag.

🌑 🌓 🌑

Kalligé mani kópagsárán dratkag bale
Anchósh mohr granch ent ke beh bójag nabit 
Man tonná haláhósh án.
Nokkón chó kalandhá hoshk ent.
Baré baré lonthán cha kalligay nambán tarr kanán o gálé goshán
O gendán ke kassá dóst nabit delprósh bán.

🌑 🌓 🌑

Ched o bélajj terén mardom kay but kant
ke tará pézhdahé dant o goshit,
" Boraw wati brátá bejan"
O agán taw namannay _______ á toshé mayárig ham nabit.

🌑 🌓 🌑

Cha watá delprósh bán _______ gam nakanán,
Cha degerán delprósh bán ______ delgir bán
bale padá,
Cha watá delprósh bán _______ delgir bán
O cha degerán delprósh bán _____ gam nakanán 
É yakk bégranchén lacchahé.

🌑 🌓 🌑

Har yakk redobandén tawáré góshán wassh ent
Bale abéd cha rástén gappá.
🌑 🌓 🌑
Har yakk Waluéá Jangiay bacché hamráh ent o kayt,
Ke ásará
Yá ke é chátá kapit yá ke á.

🌑 🌓 🌑

Darmán ke gón dardá goláésh nabut,
Darmáni magosh.
Dardé ke darmánay mennatwár but,
Dardé naent,
Nun gapp gón tará ent.
🌑 🌓 🌑
Shomá mani rahdarbariá kojá kort kanét,
Ke wat mani padán gerán ét o pédák ét.
🌑 🌓 🌑
Á budnáki ke maná cha wati jendá bétránag kant
Magendánón bát.

🌑 🌓 🌑

Tai wati dast chó dummén dháchigay dombbá
Har kasi démá thál ent
Pamman ché shahárt kanay.
🌑 🌓 🌑

Dér ent ke yakk jrátdóstén wájahéá gón man goshtagat " Peláni kam jráté "
Man bahmantagán ke annun 
áiay bacch hamé wájahay zámát ent
"Zámát wájah ent brátáni".
🌑 🌓 🌑

Yakkéá goshtag:
"Dasté ke konthagáni tájé jódh kant cha békárén dastá sharter ent."
Bale á wájah zánán cha réshén delá mán átkagén konthagáni sóchk o sózmáná
zántkár naent.
🌑 🌓 🌑

Hamá kárán ke kort nakanay 
degerán esh bogosh.
Hamá gappán ke jat nakanay 
bekanesh.
🌑 🌓 🌑

Sará ma sorén
"haw" bekan yá "ennán"
🌑 🌓 🌑

Man zhappán taw zhappay,
Agán besedit ke masedit,
Cha má yakké kapit
Har dhawl
Táwán pa sayán ent.
🌑 🌓 🌑

É trepók,Sóchók o rózhnáén róch syáh ent
agán bezanay.
🌑 🌓 🌑

Marchigén róchá pa jwáni bechár
Ke balkén bándátigén róch
Tará magendit.

Wati dozhmenay morwáredán lás
O wati dóstay lásán morwáred magosh
Ke marchigén góshdárók,
Zikkén pahwál naent.

🌴⛰️🌴
Sabáhay sáheg kassi pádár nabit,
Némróchay zagrén garm ham delá tápént nakant.
Bégáhay galagá shapé démá ent,
O shap ham mullén mayárjallé naent.
🌴⛰️🌴
Byá tará wasshén hálé dayán !
Bale chó hodónák mabay 
Ke wasshiá ásaré hast.
🌴⛰️🌴

Tahári mardomay bondarén hamráh ent,
Éshiay bégwáhi mardomay bégwáhi ent,
Rózhnái ?
Rózhnái wa nést !
Agán hast, godhá tahári parchá yakpárigi gár nabit?

🌴⛰️🌴
Rózhnái zendmániay arwáh ent,
Éshiay nésti zendmániay gári ent,
Tahári?
Tahári wa nést!
Agán hast, godhá parchá rózhnái bégwáh nabit.
🌴⛰️🌴
Agán sochay, por bebay!
Sarsóch mabay.

🌴⛰️🌴

Gwastagén wahd o distagén dawr ______ har rangé ke butag
Wassh o zahrtámén trángé mán delá pashtgéjit
Ke chó wáb hayáléá mánshánáná démá paddará bit,
Hamé dhawlá nadistagén dawr o narasetagén sóbay wáhag,
Har wahd chó konthagá mán delá jekk jant.
Pésarigénay tránagá wasshié mán.
Bale domiay nedáragá dege zédé mán bagalá ent,
Parchá ke éshiá mardom wati delay maylá jódh kant.

🌴⛰️🌴

Goshant:
Pádá ke chest kanay,
Ér kanagi ham bezán.
🌴⛰️🌴
Sarkapay kojá raway?
Padá érkapay.
🌴⛰️🌴
Mapatt _______ shóház bekan
Machár _______ begend
Dast majan _______ beger
Matarr ________ boraw
Góshmadár _______ sarpad bebay 
Parchá ke sar degeré o sarag degeré!
🌴⛰️🌴

  Man cha áyáni drostén jáwarán zántkáret án
Yakk róché maná hóthalá borti
Polawh o beryáni tálán but
Cha éshiá rand wadgadhén sar o boné korti
Man delá báz paddard bután ke áiay brát béwas at.
💎 💎 💎
Dur mán ázmáná jadhakkókén estáré sedit
Har kass pa watái kasshit
Pa kassé sharr o pa kassé gandag.
💎 💎 💎

Man wati lahdhjanén delay zagrén hónán
Béwasén hamráháni háterá
Áyáni bénambén dhagárá réchán án
Pamé ométá
Ke róché é kacchaén killag ábád bit
Á wahdi é mittápá sohrangén poll rodit
Tómán esh begerét ke mani delay hón ant.

💎 💎 💎

Gón wati nákózatká goshti:
"Óday mardom pahkén pahwál ant"
Á wahdá bétránag ent ke dán moddatéá
Mani sarkóndháni démá béwas at.
💎 💎 💎
Aminchó borz bál makan
ke róchet besóchit.
💎 💎 💎
Say har cha wati banjáhán sarsestag o
samáti dhempagéay chérá dap kaptant,
Yakk mazan sarrag o patan poshtén lágé at,
Domiay pashpádé langg at
Saymi thunthmoshén réshbaddhé at,
Har saynán diwán kort
O yakk ánágah sarragesh bongéj kort
O mán wati labzá goshtesh:
  " Proshtag har, dág kotag kombár."

💎 💎 💎

Démá shotán _______ watá dist
Poshtá chakk jat _______ chárán ke man án
Rástá delgósh bután ___________ ham man atán 
Chappá ham mani wati jend at
O angat ham man pa wati gendagá zarán.
💎 💎 💎

Man gosht gón man hamdast bebay pa gonggán zobáné jódh kanén,
Áiá dast mán kamakkán kortant,
dém borz pa Shálkóthay mojén ázmáná kort
Kahkólé jat o goshti:
  "Wáb gendd ay".
Bale nun kamm kammá á wat ágáh buwán ent.

∆∆∆∆∆

Sohrmóré mani dastay poshtá rawagá at
Man dast chanddhet, yakk kerrá kapt.
Yakk anágah rost o kadde pillé but,
Démi gón man kort o pa tazhn goshti:
  "Bárén trossá deláp ay!"
Man gosht passawá dayáni,
Dán ke padá wati bondarén kaddá tarret
Man bazhnig án o
neshtag o chárán ke kadi padá mazan bit.
🔺 🔺 🔺 🔺
Har yakk granché poténkéay páspán ent.
Granch aminchó géshter bant
poténk aminchó gránbahá,
bale rad nawaray ke
bázén granché bépoténk ent.

🔺 🔺 🔺 🔺

Jahlterén jágah zamin ent o borztetén ázmán
ná é yalah dayag bit o ná á rasag,
myánjiay jágah cha drostán sharter ent
bale wáay béwasi.
🔺 🔺 🔺 🔺
Mardom na bádsháhay chokk ent na golámay
wati jendday chokk ent, é gappá
kassé pa wat shát bekant yá makant.
🔺 🔺 🔺 🔺
 
  Danigá mani arwáhá gón man yakk randdé gapp jatag, goshtagi:
  "Tahná boraw, tahná nabay !"
bale man do randá áiay gapp nazortag o póleng butagán 
nun neshtag o chárán ke
áiay domi gapp ché ent.

🔺 🔺 🔺 🔺

  Yakkashá hamé yakkén ráhá maraw,
bale wati rahbandá yalah maday,
ke áiay dárag o éshiay yalah dayag
har do táwánay bon ant.
🔺 🔺 🔺 🔺

  Man shomárá pésh dásht o
padá kallón kort
bale shomárá nagoshán ke kojá?
Nun wat dari géjét.
🔺 🔺 🔺 🔺

  Man watá nazzáort o cháret,
Dánke gendag nabán 
padá watá passhánt,
ham chárán ke genddag nabán,
Nun man kay án o á kay.
🔺 🔺 🔺 🔺

Agán tará gwánk jant yakk baré karr bebay,
ke áiay karri borawt.
🔺 🔺 🔺 🔺

Róchay har doén sarán yát kan
Shap cha myánjiá darkayt.
••••••••••••••••••••••••••

  Pádán chó trond makassh
ke pádkassha bay.
🥦 🥦 🥦
  Tará mátá satar dóst ent
bale nay ke chó Kambará.
🥦 🥦 🥦
  Saray dard mán sará ent o delay dard mán delá,
Nazántkár har doénán dard goshant.
🥦 🥦 🥦
Har sohrén chizzéay ásar syáh o tahár ent.
🥦 🥦 🥦
Man lóthet ke delay gappán mán daptarán bekanán
Mani mayárá maná makan kort.

🥦 🥦 🥦

Ázmán nill ent o zer nillbóm
Pa éshán pahr maband
ke har dokáni del syáh ant.
🥦 🥦 🥦
Brahnag at
Hamokká áiay chárag tab nabut.
Godé mán sará esh dawr dát
Nun mardomán chó morgá churr bastag.
🥦 🥦 🥦
  Delgóléá maná gosht; man tará pajjáh kárán.
Man jost kort ke man kayán?
Goshti: "Taw ? Taw taw ay !"
Man cháret ke haw,
Dán zenddag án áiay mennatwár án.

🥦 🥦 🥦

Agán yakké tará do sad randá ji o ján bekant
Angat ham áiay yakk nawasshén gappé
sagget nakanay 
o é sharrén gappé naent.
🥦 🥦 🥦
  Maná pa neherr jost korti; "Taw zánán kay ay?"
Man gosht; "Éshiay passaway ráhá bechár."
Man do gál nebesht o dém dát ke dán róche maróchi áiay démá érant o
wati sohrén póstá pa kénag gassit.
🥦 🥦 🥦

  Danigá áiá chammagay sar distag
chó bésardar butag
agán bonzehá begendit 
bébon bit.
🥦 🥦 🥦
  Nazánán chónén zerdé ?
ke degerán pa táhirá kaddhan kant
o wat bétáhir ent.

🥦 🥦 🥦

Pammani bégwáh kanagá lánká maband
ke man tai lánkband án.
🥦 🥦 🥦
Sar sar ent,
o pád pád,
jágahán esh matth makan.
🥦 🥦 🥦
  Róch bellé darkayt
o shap bellé kayt
tará parchá napayt.

🔺 🔺 🔺 🔺

Har do brát kasán etant
Har do yakk háligén kombéá chó oshterá jammáz butagatant,
É kash o á kashá léth esh dátagat o é gál esh dapá etant;
Wád, wád, wattari ______ wád, wád, wattari,
Á wahdi éshán nazántagat ke ché goshant,
Annun ke zánant bale tará nagoshant.
🔺 🔺 🔺 🔺
Pashómáni tai kárá sharr kort nakant
Bale démterá pa taw lágarén omété.
🔺 🔺 🔺 🔺
Watá chó madón ke belombay.
🔺 🔺 🔺 🔺
Agán taw mani o wati myánjiá keshké rast kanay 
godhá bezán taw gár naay.
🔺 🔺 🔺 🔺
Mollá á molláay chokk rad bedant o tará tai.
🔺 🔺 🔺 🔺
Mani budnáki agán tai bégwáhi ent
godhá tai budnáki kojám ent?

🔺 🔺 🔺 🔺

Mani dóstéá gosht: "Man pelániá sáng kanán."
Man gosht: "Áiay gwastagén zendmáni póleng ent". Goshti: " záná mani?". Man bétawár bután.
🔺 🔺 🔺 🔺
Chár wánendahén wájah yakk jághé neshtagatant,
Chá watgoshá jwánén sáz o áwázé sheng buwagá at,
Yakkéá gosht: béwánendahén mardomán har wahd ke gapp janant mardomá karr kanant.
Á dege sayénán gosht: "Sorná ant"
Damánéá rand éshán gappé bongéj kort, man chárán watgosh karr ent.
🔺 🔺 🔺 🔺

  Bellé bál kant, wat kapit, agán nazánt. 

🔺 🔺 🔺 🔺
   Zánag pa ázmánáni cháragá bétáhir ent o
wat mán ázmánéá ózhnágá ent.
🔺 🔺 🔺 🔺
Tránagá kapag o trángá géjag wat mán wat syádi bellé kanant, hamzán naant,
Ke har yakké jotáén killag o mittápán sarkashi kant.
🔺 🔺 🔺 🔺
Degeray táwáná har kas pa dém wassh naent bale degeray suttá agán tará zahr nayt
bale béchádh baay.
🔺 🔺 🔺 🔺
Man wazhwáb atán 
Ke maná náwalletesh 
Man chamm pach kortant,
Chárán donyá tahár ent.
🔺 🔺 🔺 🔺
Man sój dátant ke mádenén ráh ésh ent
har kaséá pa kashé neherr dát:
"Taw wat gár ay!"
Annu man gendán ke kamm kammá keshká kapán ant,
Mani del chó kalátá wassh ent ke haláki bérán naent.
🔺 🔺 🔺 🔺
  Yakkéá maná gosht:
"Pelániá har do démá ás rók kortag."
Man gosht: " wati jendá sóchit."

🔺 🔺 🔺 🔺

 

Rózard o bám
Chó mátkóhá cha wati jáhá najombant 
dán ke áyán watá yát bit
Tahári o rózhnáiay myánjiá béwár ant.
°°°°°°°°°°
Man watá dur dárán ke shomá póleng mabaét,
Bale chón kanán,
Watá dur dásht nakanán ke del nazzik ent
Shomá watá dur bedárét o bass.
°°°°°°°°°°
Mardom cha yakk janjáléá hamá wahdi dastkazá bit ke degeréá kapit.
°°°°°°°°°°
Gwar o sárti syád naant,
bale garm é gappá hejbar namannit.

°°°°°°°°°°

Gwát satar bekasshit
bale páhárén delá sárt nakant.
°°°°°°°°°°
  Agán tai wati lógay paddhal ás geptag
Gón kojám dap o ápá 
degeráni wazhdeliay wazhgappián janay?

 
°°°°°°°°°°
  Har chizzé ke thómbit, pád kayt,
o harché ke chandit, á kapit.
°°°°°°°°°°
 Chizzay sharri o gandagi cha dastá rawagá rand zánag bit,
Paméshká wati dastay chizzá sharr pajjáh byár.

°°°°°°°°°°

Oshter pa lagám jallag nabit, zórá majan.
°°°°°°°°°°
  Yakk sangaté: "taw risshán parchá nadáray?"
Domi sangat: "man watá ésháni poshtá chér dat nakanán." 
(Bist sálá rand)
Pésari sangat: "taw marchán rissh dáshtag!"
Domi sangat: "pa myárjalli."
°°°°°°°°°°
Marg o zendamáni har do pashómán ant,
O saymi chizzay shóházá goláésh ant
bale nazánant ke á chié? 

°°°°°°°°°°

Bolm dege chizzé o lóp dege 
bale cha hardokán watá pahréz 
°°°°°°°°°°
Har chizzéá ke hurt cháray á hurdag bit
Nazán, myár chammayg ent ke chizzay.
°°°°°°°°°°
Maná goshti: byá, man nashotán 
Á ke shot
nun man zarán.
°°°°°°°°°°
Yakk sangatéá maná sójé dátag,
goshtagi: "agán taw sakk kandagá bay ádénká bechár"
°°°°°°°°°°
Taw émeni lóthay?
Émeniay námay jend pasht kaptag, hamé ham ganjé.

°°°°°°°°°°

Ráhay sará sohray thokkoré kaptagat
Taw bahmánay ke man goshán:
"Zangán geptagat" 
Parchá ke mardománi chamm tahár atant 
Annun chamm rózhná bayán ant o tangahay zang boján ant.
°°°°°°°°°°
Pa watá dóstet nabit
Pa degerán sháti kanay?
°°°°°°°°°°
Béwasiay daryá bégwáz ent.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

  Sarshón  
Sestagén Dastunk, Sayad Háshomi, saymi cháp, 2015, tákdém: 6 tá 50. Shengkár: Sayad Háshomi Akaydhemi Gwadar.
Látini Balóchi syáhag nebis: Bahtán Balóch 

Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig | Barká Balóch

 

   Zahgáni Labzánk | Sanj Máhig (Rajánk Kessah)  

  • Jarman: Márks Paisthar
  • Engrézi: J. Alisan Jaymz
  • Balóchi rajánk: Barká Balóch

  Dur johl o nillén zeray tóká yakk máhigé hast at. Á ancháén máhigé naat balkén mán sarjamén zerá cha drostán zébdárterén máhig at. Áiay kwachal chó nograhá trepnák, nill, shinz, jamu o rang pa ranggén atant.

  Zeray ádege máhig cha áiay sharrangiá ajab hayrán atant. Áyán áiárá Sanj máhigay námá tawár kortagat. "Byá Sanj máhig. " Áyán gwánk jatagat; "Byá gón má layb o gwázi bekan." Bale wati trepókén kwachalán péshdárán Sanj máhig gón magruri o béhabariá cha áyáni nazziká shegwastagat o dur shotagat.
  Yakk róché yakk gwandhén sabzén máhigé áiay randá ózhnág kanán but: "Sanj máhig," gwandhén máhigá tawár kot: "mani háterá kammo bósht, mennat ent maná cha wati trepókén kwachalán yakké beday gón. Tai kwachal sakk shawk ant o tai gwará chóshén sakk báz ant."

 "Taw gwashay cha wati bématthén kwachalán yakké tará bedayán? Taw záná watá chié sarpad bay?" Sanj máhigá kukkár kot o gosht: "boraw hamángaw bay."

Gwandhén máhig pashal but. Á ózhnág kanán dur shot. Á haminchó jabzagi but ke áiá é bárawá wati droáhén hamgangal sai kotant.
Ched o dém kassá gón Sanj máhigá hecch paymén nazziki nakot. Á har wahdé nazziká áyagi bittag droáhén máhig charáiá dur shotagant.

Agán kass ésháni tawsip o satá makant godhá Sanj máhigay trepók o zébdárén kwachaláni ché kár o katth? Ni mán práhén zerá á cha drostán gestá o tahnáhén máhig at. 

  Yakk róché áiá wati delay gapp daryái estáray démá záher kortant; "Man rástiá báz zébdárán bale kass maná dóst nadárit parchá?"
"Man tai é jostá jawáb kot nakanán." Daryái estárá gosht; "bale agán taw reyámán hamá dém johlén gará boraway godhá ódá tará dánáén hashtpánch dochár kapit, hamá balkén tai madattá kot bekant."
  Sanj máhigá johlén gar dargétk. Garay tók sakk tahár at o áiá hecchi gendag nayáyagá at, padá yakk anágah áiá do rókén chamm dist o cha taháriay tóká hashtpánch darkapt; "maná dér ent tai wadárá butagán." Hashtpánchá sanginén tawáréá gosht; "chawlán tai hál maná sarkortag."

" Mani sój ésh ent ke hamok máhigá cha wati trepókén kwachalán yakk yakk kwachalé beday. Cha é kárá rand taw zeray drostán zébdárterén máhig wa nabay bale taw padá gal o shádán but kanay. "

"Man dátesh nakanán........" Sanj máhig gappá at bale hashtpánch masáni tahárén jambaréay tóká andém bitagat. Wati kwachalán bedayán? Wati shawkén trepókén kwachalán. Ennán, hechbar nán. Béde éshán man chón gal o shádán bit kanán?

  Yakk anágah áiá samá but ke (máhigi) góshé lahm lahmá gón áiá dhokkagá ent, gwandhén sabzén máhig padá wátarretag o áiay kerrá atkagat. "Sanj máhig mennat ent bránz mager, maná bass wati yakk trepókén kwachalé beday, yakk kasánokén kwachalé."
  Sanj máhig shash o panchá kapt. Bass yakk kasánokén trepókén kwachalé, áiá jédhet, hayál kot. Adhé pa yakk kasánokén kwachaléá man hech kamm nakanán.
  Sanj máhigá báz pa enán wati cha drostán kasterén trepókén kwachal kasht o gwandhén sabzén máhigárá dát.
"Mennatwár án, sakk báz mennatwár án." Gwandhén sabzén máhigá trepókén kwachal mán wati sabzén kwachalán mánjanáná pa gal o wasshi gwasht. Sanj máhigá ajabén máreshté máret. Á dán dérán gwandhén sabzén máhigá gón wati nókén trepókén kwachalá áp tóká ingor ángor ózhnág kanáná chárán but.

Gwandhén máhig gón wati shahmókén kwachalá zeray tóká tachán but. Dér nagwast éndegá máhig Sanj máhigay chapp o chágerdá mocch butant. Har yakké trepókén kwachaléay lóthók at. Sanj máhig sajjahén máhigán wati yakk yakk kwachalé kasshán o dayán but o haminchó géshter ke á dayán but haminchó géshter áiá wasshi but. Wahdé áiay chapp o chágerdá áp cha trepókén kwachalán porr but godhá áiá ádege máhigáni darmeyáná wat mán watié máret.
  Godhsará Sanj máhigay baddhá bass yakk trepókén kwachalé pasht kapt. Áiá wati gránbaháén maddhi babá datagatant bale padá ham á báz gal at. "Byá Sanj máhig" édege máhigán á gwánk jat; "byá gón má layb o gwázi bekan."
"Man gónán gón..." Sanj máhigá gosht o pa gal o wasshi ózhnág kanán but gón ádege máhigán hór o hawár but.

🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠🐠

  "Sanj máhigay" kessah drostán pésar Márks Paisthará Jarman zobáná nebeshtah kotag ke 1992á cháp bitag. Márks 30 Jólái 1960á Yuropi dhéh Swizarlayndhá pédák bitag. Áiá pa zahgán bázén kessahi aksi ketáb nebeshtah kotag o áyáni naksh o aks ham wat jódh kotagant.

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

  Barká Balóch 2 Parwari 1986á Raisáni bázár Jimmodhi (Jiwani)á wati wájahén pet Yár Mahmaday lógá pédák bitag. Á wahdé sarkári wánagjáh kóhsar bázár jiwaniá hashtomi tabakká wánagá at cha dege dege tákband o ketábáni wánagá áiay shayr o kessah nebeshtah kanagay hobb pádatk. Cha hamá wahdá dán anni á yakshalá lacchah, kessah o ázmánk nebeshtah kanán ent o rajánkári ham kanagá ent.

Sanj máhigay kessah áiá cha Engréziá mán Balóchi zobáná rajánk kotag. Dán é wahdá Barkáay panch ketáb cháp o sheng bitag o dege chár panch ketáb pa cháp o shengá érent.

Sarshón: Sanj máhig, Márks Paisthar / Barká Balóch, awali cháp: Aprél 2021. Shengkár: Kandil Ketábjáh Pisshokán
Syáhag nebis:  Bahtán Balóch 

"S" o "Sh"ay gapp o trán Zobánmehray yakk daré

   Zobánmehray yakk daré 
  "S" o "Sh"ay gapp o trán

Yakk róché "Sh"á wati kwahnén sangat "S" dhikk dát, áyán wat mán wat chónén gapp o trán, habar o hál kort? Byá gósh dárén. "S" pésh salám but;

  S :- Salám, salámati pa tai sanginén sará bát sangat Sh.
Sh :- Shankk bátán pa tará, shát batay sálónk S.
S :- Bechár mani hasti pa shomárá báz sitmand ent, agán man mabiténán shomá sróp, sardá, sárom o sohru, sondh o sirkay nám o tám nazántagat.
Sh :- Taw rást gwashay sangat "S" ! Bale bé mane "Sh"á shomá chósh sharbat, shagóshag, shaptálu, shuddá roddá, shir o shillánch nóshe ján nakortagat.

  S :- Chó haw bale man mabiténán kassi sáng o sir, sambahénagay wástá sargwap nabitagat o kas sálónk ham nabitagat.
Sh :- Taw nu báz dombshápi o thethgeri makan, adhé mani jend mabutén shomárá shalwár pádá nabutagat shampáluán.
S :- Ha ha ha ....... Sará sáhél sabáay sách bát tai.
Sh :- Shakar waray shapá byá....... Hi hi hi........
S :- bechár, sohbay samin, sawgend, sarosój, sardár, sál, sangár........ é sajjén pa maná sargeptag ant.
Sh :- Godhá Shári, Shadri, Shahbánok, sharri, shapcherág, shál, shahm, shépag, Shay Morid, droáh pa maná shaydá ant.

S :- Man Sokrát, Sayad Háshomi, Sabzal Sámagi o Sattáray námáni sepáh án.
Sh :- Man di Shay Shólán, Shér Mahmad Mari, Sháh Mahmad Mari, Sharap Sháday námáni shán án.
S :- Haw haw dege wa nést........ " Shátay sharrangén hayálán bass tará gónáp kotag". Adhé "Sh" taw mabiténay shakk o sherk, Shaytán, shumm o shánzdah, shotashámi, shatali o shapok zai nabitagatant o Donyá washter bitagat......
Sh :- Hán ....... taw wati sellián nagenday!? Sehr o sámedhi cha taw, sóchk o sózmán cha taw, sakki suri cha taw....... Taw mabuténay kassá kassi sar bé ápá nasátagat.

  S :- Abbodhé máti ........ Bechár shankón "Sh" cha drostán o pad sohb, salámati, sagg, srummag, sóbéni, sáheg o sabzáwag ham cha maná sar bant, man taw ke yakjáh baén selli sharri bant, sohb shap bant o shap allam sohb bant o balkén shodig sérláp bant. Mani o tai é paymén dapjákiá hech sitt o sohr mán nést.....
Sh :- Ji hán, nun taw ráhá ay. Shap pa tachag róch nabit sálónk, berán shér jánay hóthalá shircháhé warán.

( Zobánmehray dar yakk chamedán hallet.)

         Bahtán Balóch