Kessah wadárá neshtag | Dád

 

 Kessah wadárá neshtag | Dád  

Ay Ár Dád 

  Kessah Pekshanay arwáh ent. Gedár bit ke ázmánk, béde kessahá toshé ham démá shot nakant. Kessah yakk morgéay ham bit, estáléay ham. Agán esháni tahá ensáni tab o sách, rang o dáb mán bebit. Nók o kwahnén kessahi labzánkay tahá kessah yakkén rang o dábá rawán nakant. Pésarigén kessaháni (fiction) tahá kessah yakshalá béde posht o démá kanagá rawán buttag. Nu bale kessahá wati dáb matth kortag. Nókén kessahi labzánkay tahá kessah tachká rawán nakant. Wánóká kammé rad dant o posht o dém bit, baré andém bit, baré sahrá.

 Parchá ke nókén kessaháni teknik badal buttagant. Baré kessah éwak zehnay tahá sapar kant o démá jonzit, wati wahd o pásá yakshalá démá nabárt. Chó ke: mardomé neshtag o wati elbamay aksán cháragá ent ke yakk aksé áiá nágatá gwastay tahá bárt, kessah hamángaw sapar kant. Yá kasé pirmardé gendit o jédhit: Agán man pir bebán godhá chón bán? Cha hamedá á watá áókén rócháni tahá gendit. Zikkén (pésarigén) ázmánk bégah yá shapéay yá némróchéay perémay (frame) tahá sapar kanán buttag dán ásaréá atkag o óspán kortagy. Nu kessah na éwak wati sapar o jonzagay tekniká matth kant balkén wati kárestay andará ham dege mardoméay rangá nakshán kárit.

 Balóchiay zikk o marchigén ázmánká belly ke wati teknik matth kortag bale áiay kárest badal nabant. Agán kárestay dóstigén jan mortag ham kárest badal nabit, yá ke áiay chokk ápá kaptag o boddhetag ón badal nabit. Agán badal nabit é háterá ke áiá badal bayagi naent angat sharr ent parchá ke é rangén badal nabayagay kessahay tahá yakk pegr o lékahé hast ke á matth buwagá naent. Bale chó mabit kasséay brát janag o koshag buttag, á éwak apsóz kant o padá bétawáriá wati róchán gwázénit. É rangén kárestay badaliá godhá báyad éwak wákiátay sará zór dayag bebit.

 Mazanén pekshanay tahay kárest gón badén jáwaréá dochár buwagá na éwak cha andará matth o badal bit balkén sarboray áiay rang o dáb ham dege wadhén bant. Kessah báz ent. Har damk o bázár kessahé, har rang o dém kessahé bale kessakár eshiá namirán hamá wahdi kort kant ke haméshiay tahá wati honarkáriay rang o dábán mán bekant. Hayál o gomán gwáchená kessahé kot kanant. Wat gwáchen yakk wákiáté. Wákiát paméshká wákiáté ke áiá gésh o per kanag nabuttag. Wahdé áiá gésh o per kanag bit godhá kessah démá kayt.

  Bale kessah éwak gozhn o bazzagiay drángázi naent. Chósh kanagá kessah rézmánké bit, nebeshtánké bit bale kessahé nabit. Chó ke may ázmánkár hamé ke bendát kanant, cha wati némagá gappán janán kanant. Chó ke: 

"Bazzagi dárá magipt, bazzagi o chamdári kocheká saggetag, Aslam bazzagén mardomé at."

 É nu kessahay bendát naent balkén nebeshtánké marzánk (tamhid) ent. Chandé anchén mardom hast ant: har kojá ke jang bit yá kassé koshag bit, á lóthant ke esháni sará hamá wadhá tachká tachk nawisag bebit hamé paym ke wákiátay jend buttag, chó nabit. 

 Ázmánk sácheshti tahré, sáchesht béde hayál o gomániá ezmá cha tákáriá démá bort nakant. Yakk shahidéay janózám lázom naent éwak wati konnat o bagirá begoshit, má gwashén ázmánké nebeshtagy, ennán pekshanay rabyat chó naent. Balkén nadkár áiay zehni o badani, pegr o hayál, gománay bill o áládhán wati sench o samáyá gón dege chizzé kant o démá kárit. 

 Pekshan éwak rástiay rástén darshán naent balkén áiay drógén (hayáli) darshán ent. Hamé drógén darshán wat jetá nókén gwáchenéay bonheshtá ér kant. Kessah modám rahsaréá dochár kapit bale man éwak hamá wadhá chest kanán o lógá kárán ke chokk o mardom kass habakkah o hayrán nabit. Á dráh kandant o gwashant: haw, má eshkotag, eshiá distag. Hamedá nebeshtakárá samá kapit ke man gésh kanag o per kanagay kár nakortag. Bass dhanná óshtátagén róták o rájmáni rasánkdaray wákiáté zortag o áiá ázmánkay nám dátag, andará na ázmánk hast, na wáb o hayál, na ke donyáá dege rangéá sácheshti rangá jédhagay aksé. Byá bendát kanén, wákehá kessah buwagay wadárá neshtag. 

Cha tákband Kessah Gwádar, Márch 2020.

É galluá man chón kanán?

 

É galluá man chón kanán?

Balóchi Thazhn o bechkandi lacchah
Sháer: Anwar Sáheb Hán

  Namiránén Anwar Sáheb Hán Balóch rájmán, Balóchi labzánk o támorsázi pedhá báz námdár o pormehrén káresté. Delpahk o washtabén Anwar Sáheb Hán Passeniá rams 11 Aprél 1944á Pédák buttag. Mán diwán o majlesán á wassh habar o washkand sázén káresté at. Sarzáherá bellé ke kandók o kandénóké dará but bale andará sangin o gamjatén mardomé at. Áiá tazhn o bechkandi nebestánk ham nawisetag o chandé anchén shayr o lacchah ham chó áiay námá báz mahshur ant ke cha haméshán yakké pa shomá nadr kanag bayagá ent. Anwar Sáhebá sanginén mehri o áshóbi shayr báz per bastag. Cháp buttagén shaer o sháeri doén ketábáni nám ésh ant:

1. Chawtár
2. Sarichk

 

 Balóchi zobánay chandé sóbmandén támoráni tóká Anwar Sáheb Háná báz jwánén kerd pésh dáshtag ke támor chárókán á pasond kotagant, mahluká pa Anwará wati mehr, nékén wáhag o tawsip o satá darshán kotagant.
Balóchi támoráni ladh ke áyáni tahá Anwará kár kortag jahlá dayag buttag:
1. Menzel. Sójkár: Hanip Sharip
2. Bálách.
3. Balóchestán Hóthal
4. Sáwadh. Sójkár: Monir Mónen
5. Zráb. Sójkár: Ján Balóch
Hodámorziay béráni rams: 03 Agast 2018 ent.

 Pet o chokké rawant zerá pa ker o góray shekárá bale shekár ché kanant yakk gallué. É shayr wasshén dábéá kessahi réchá rawán kant. Nu sarjamén támdárén shayrá delgósh kanet ke Mámá Anwar Sáheb Háná ché goshtag o watárá washnud bekanet:

Charni kotag, shot pa zerá
Marchi gerán gór o kerá
Ráchen Shamálá jaggetag
Tuppánay gwargend saggetag
Ráchen dayán ent chákiá
Nillén zeray johlánkiá
Tuppán o gwarm dap mán dapá
Kot ásará dráhén shapá
Róch chó teláhá drapshetag
Máhór ezábi kasshetag
Góré, keré ná pallué
Máhórá gept yakk gallué.

É galluá man chón kanán?
Nároshtá pa kay gón kanán?
É thélag o arwáh bit
Zánán do panchá bahá bit
Delmánag ent yaddáray séth
Enjen ham lóthit gásaléth
Bórján páday champalá
Bánok gosháne malmalá
Kahr kaptag Wápadháay sará
Ke hazár lóthit embará
Dháldhá o pimmáz o shakar
Kamter nabant lápay makar
Mardá maná zi gatth kotag
Wámá maná delpath kotag
Bárén kadi bán dón bit
Zend pa hazár nimmón bit
É galluá man chón kanán?

Goshtag jawánén possagá
Abbá taw yal day gorsagá
Abbá delá hecchi mayár
Taw enshapi pelemé bechár
Hast náhodáyá thiwié
Brahdár o zátá Sónié
Pirénay dantán kaptagant
Démay bathan dráh proshtagant
Náshádén del wati shád kot
Náhodáyá thiwi yád kot

Wahdé rasán man bandená
Chárán Amitáb Bacchená
Belláh kant harch kárá adhi
Shakti gón shash mardá medhi
Wahdé ke Rayká nách kant
Bandán delaygán sách kant
Názorkén sréná kant kamán
Chandhit watá saht o damán
Abbó pa Seri Déwiá
Bárén sorénit ché chéá
Bimárén del ham dráh bit
Pirén dobar warnáh bit

Banden doénán hál kot
Chó morgay paymá bál koth
Gallu lachay tóká kotag
Bakkárá bortag bahá kotag
Háligén lach mán kópagá
Dahi Wájahá jat kissagá
Bacchig maná cháray chiá
Boraw Séthá che byár Wi Si Piá

Wájah shotag kollá wati
Gol neshtagat chollá wati
"Chón gwastag é tuppánén shap
Ché bittag bárén katth o nap?"
Jost bánoká darshán kotag
Hál wájahá alhán kotag
Nu bánoká dap pach kotag
Dráhén jahány mocch kotag
"Márá chetawr ópár kayayt
Edá hamshámá Wi Si Ár kayayt
É márá dapárán tayl kant
Wat pelemi janekkán sayl kant"

Bacch atkag gón Wi Si Piá
Goshty: shomá jang et chiá
Parchá chó Balwanday wadhá
Ér kaptaget jangay pedhá
Abbá taw yal day kethpethá
Boraw byár nókén késathá

Wájah shotag pa káréá
Kaptag bale bigáréá
Séthá hesáb o dád kot
Zi chinchó pisshek wád kot?
Wi Si Piá késath sajet
Gadhayálá ham yázdah bajet
Yal dátag syáh cháhay warag
Jaldi jatant lidh o palag
Wahdé ke kár eshtáp bit
Peleá janay estháp bit
Abbá majan taw riwasá
Wi Si Pi kasshit késathá

Kóshesh dráh nákám bitagant
Dráhén bathan jám bitagant
Nu biyag ent dwázdah bajá
Zut kan ke rawtent Wápadhá
Laynán goshay zhappag jatag
Wájahay delá thappag jatag.

Mozz. Bádsháh, Moshk, Arzon, Tázi, Pisshi

 Mozz
Bádsháh, Arzon, Moshk, Pisshi, Tázi

(An interesting Balochi folktale)

Mardé shot bádsháhéay nawkar bit dán chizzé wahdá bádsháhay diwáná cholópakári korty. Mard dastán sobakk at paméshká bádsháhá dóst at. Yakk róché bádsháhá gwasht ke maná cha shahrá dhann bágé hast. Taw chó kan mani bágá boraw, hamé bág o bágay dehkán, drachk o nibag, dalwat o dáragáni delgóshá bedár, wahd wahday sará mani diwáná  byá saré bejan o maná bágay sharr o gandag dráhén hálán beday. Édege róchá bádsháhay parmáná mard shot bágá.

 Mardá dist dán haw, bádsháhay bág sabz o ábád ent, tahr tahrén drachk o nibagá porr ent. Bágay dehkán o á dege kárdár sobakján o johdién mardom ant. Jatt o shepánkán ham dalwatáná gawr o garaz kotag o dráhén pas, gók, aps, hoshter pazzór o ábád ant.

 Yakk róché tarráná mardá hamé bágá thekké háligén zamin dist. Gón dehkáná shawry kot ke byá zaminay thekká dar kárén o arzon keshén. Áyán zamin dadhet, padá shómag o áp dayagá rand arzonay tóm chandhetant. Dér nagwast arzon tejet o thóbáró bitant.

 

 Yakk róché mard shahrá bádsháhay diwáná shot. Bádsháhá gwasht ke hálán beday. Mardá gwasht: Bádsháh salámat, tai bág ábád ent o dalwat pazzór ant. Má bágá arzon keshtag o arzon sakk sharr ant.

Bádsháhá gwasht ke: Arzon wati mozzá.

 Bégáhá mardá bádsháh ejázat kot ke rawán. Godhá bádsháhá gwasht ke mani tázi bezán shekári kochekká ham bágá bar gón o eshiá alkápá sár o wár bekan. Mardá tázi zort o bágá shot.

 Arzoná sharr gamrah kotagat o gabb o hósh at ke bárén cha kojá moshké settháná bágá atk o hamé arzonay rótagy dhalán o warán kotant. Dér nagwast arzon zard tarret, hoshk o tambák but. Mard shot o gón bádsháhá gwashty: 

 "Bádsháh salámat, hamé arzon ke má keshtagat kahr pa sarén moshkéá rótagáná gadhet o arzon wayrandagán kotant."

 Bádsháhá gwasht: "Moshk wati mozzá."

 Bégáhá mard padá bágá shot.

 É gappá chizzé róch nagwastagat ke margi zadén pisshiéay sar hamé bágá kapt. Mardá pisshi chet o dapá dát dán pisshi gohrotén gorbagé but. Yakk róché moshk hamé pisshiay dapá kapt o áiá moshk gept o kosht. Mard shot bádsháhay gwará, gwashty: hamá moshká may bágay arzon dhaletagat, á moshk pisshiá koshtag. 

Bádsháhá gwasht: Pisshi wati mozzá.

 Bégáhá mard padá bágá shot. Yakk róché mardá kammé warag bádsháhay táziay démá dátagat. Tázi gón waragán sar o poth at ke pisshiá pa waragán hangéz kot. Kochekká dawr kot o pisshi kosht o chagal dát. Édege róchá mardá hál pa bádsháhá bort o gwashty: Hamá pisshiá ke moshk koshtagat, hamé pisshi táziá koshtag. Bádsháhá gwasht: Tázi wati mozzá.

 Bégáhá mard padá bágá shot o wati kárán goláésh but. Bágá lógáni démá washtámén ambé hastat, á modám garmá hamé ambay sáhegá neshtagatant. Yakk róché mardá dist dán kochekká ambay bon kalóndhetag o ambay rótag paddar ant. Mardá kochekk hakkal dát o ambay bony bár dát. Dege róché kochekká padá shot o ambay bon patthet. Mardá padá kochekk gallént o ambay bony bár dát.

 Mardá wati delá hayál kot ke dán amb pall kanag mabit, kochekk sará nakapit o ásar ambá koshit. Sharr o gehter hamésh ent ke ambá pallá bekanán. Domi róchá sohbá mahla mard kawrá shotagat, lahtén dár o shanky borretagat. Áiá hamé dár o shank sará atant o pédák at. Chammy táziá kaptant ke padá ambay bony dar róptagat o nambagá nambagá waptagat. Áiá zahrá zahr tapar rawadhi kot. Shumm o shánzdah tapar shot o kochekkay ajaljáhá mán atk. Kochekk hamódá mort.

 Bádsháhay kochekkay margá mard zeré zéráp kotagat. Á zánagá naat ke chón bekant? Gón kojám dap o ápá bádsháhay gwará borawt. Áiá shap gón hamé gam o gadhatián gwázént. Sohbá gón zhandén báládá bádsháhay darbárá shot o gón bádsháhá gwashty ke chósh o chósh mani dastá é kazá pád átkag. Bádsháh zahr gept o parmány dát ke mard gerag o bandig kanag bebit. Bádsháhay parmáná mard gerag o band kanag but. Chizzé róchá pad mard shará pésh kanag but. Sharay káziá gwasht ke é mardá bádsháhay tázi koshtag o shará koshendahay shezá kósh ent paméshká é mard dawrá kasshag bebit.

  Marday páhuá dranjagay róchá, páhu dayagá pésar mardesh jost kot ke tai goddhi wáhesh chi ent? Mardá gwasht mani goddhi wáhesh hamesh ent ke man bádsháhay darbárá bádsháh o mahlukay chammáni démá dranjag bebán ke maná kessahé áragi ent o man lóthán mani kessahá bádsháh, darbári o ádege mardom sarjamiá gósh bedárant. Bádsháhá marday gapp mannet o molká chár perrénag but ke bándá dári dárá marawant. Káhi káhá marawant, ápi ápá marawant. Drostén mardom pa nedárahay cháragá bádsháhay darbárá sádhi bebant.

 Édege sohbá chokk gón mátá naóshtát. Shahray drostén mardom pa nedárah cháragá darbárá jopetagatant. Mard pa kóshá bádsháhay darbárá árag but o wáheshay padá áiá gwashag but ke á wati kessahá byárit. Áiá kessah cha boná gept.

  Mardá gwasht: Man bádsháhay bágá kárá atán, bádsháhá maná gwashtagat ke maná bágay sajjahén hálán sar kanán kan. Man awali randá arzonay hál dát godhá bádsháhá gwasht ke arzon wati mozzá. Dér nagwast arzon moshkéá wárt o arzon hoshk o palár but. Man bádsháh hál dát ke arzon moshká wártag. Gwashty ke: Moshk wati mozzá. Godhá moshkay ajal pisshi but o moshk wati mozzá raset.

 Man bádsháh hál dát ke pisshiá moshk wártag, gwashty ke: pisshi wati mozzá. Padá pisshi kochekká kosht o é dhawlá pisshi ham wati mozzá sar but. Man bádsháh sai kot ke pisshi táziá koshtag godhá gwashty: tázi wati mozzá. Tázi mani dastá koshag but o áiá wati mozz raset. Anchosh ke arzon, moshk, pisshi o bádsháhay táziá wati mozz rasetagat, maná ham wati mozz rasagá ent. Bádsháh wati kochekkay hónay bérá maná kóshárénagá ent.

Paméshká man saddak án róché ná róché bádsháh ham wati mozzá sar bit.

 Bádsháhá cháret dán marday gapp rást ant. Chósh mabit ke é marday náhakkén kósh bándá mani sará baláh o bad bebit. Bádsháhá gwasht: é marday mayár hamésh ent ke eshiá mani tázi koshtag. Man wati táziay hón é mardá bakshetag o mani parmán ent ke mard yalah kanag bebit.

⃝⃟⃝⃟⃝ Halás 

 

 É Balóchi gédi kessahay pólkár Bóhér Kolánchi ent. 
 Zurag buttag cha tákband Arjal haptomiay tákdém 119 tá 123.  

Balóchi rabédagi rahbandé márá arzesht dayagi ent

Balóchi Rabédagi Rahbandé márá arzesht dayagi ent

 

Lahté máreshi gapp o habar pa wati máti zobáná.

 May zendmán, gwast o zaminbóén máti zobán Balóchi ent. Mati zobán matlab hamá zobán ke cha mátay lápá hamá zobánay háterá tai zehná yakk jágahé, yakk poténké jódh kanag o gisshénag butag. Gón tai pédáeshá máti zobán tai dapá ent o gón hamé zobáná má wati donyái sapará bendát kanén. Donyáay paddar o andarén chizzáni bárawá bongéji sarpadi o zántkári márá drossán pésar may máti zobánay wasilahá rasit...

 Bale bazhni habar esh ent ke may máti zobán Balóchiá may jenday molká, may jenday géshterén mardom ham inchok ezzat o arzesht nadayant haminchok ke hakdár ent.
May Balóchiá agán kassé pa jwáni o dele setk bwánit o dar bebárt godhá á wat zánt ke é zobán chón o chenkas sháhegán, wassh o támdár ent.
Balóchiá yakk sarjamén zendmánéay dód o rabédagi rahbandé gón ent.

Balóchi zobáná do anchén kassháb (vowels) hast ke á bázén mazanén zobánán chó ke:
Arabi, Hendi, Engrézi, Pársi, Bangáli, Sendi, Ordu, Panjábiá ham nést ant. Doén gestáén kassháb "É" o "Ó" ant ke Balóchiay bázén bonyádi labz o gálán é gón ant. Pa darwar: Ólák, óst, óshtag, róch, gók, gósh.... Kassháb "É/é" mán éraht, émen, chér, bér,  mésh, dém, pollé (yakk pollé) o dege hazárán gálán hawár ent. Balóchiá cha dege lahté zobánán géshter gáltahr (parts of speech) hast.

  Engrézi zobánay kárgálay bass chár o panch shegl (form) ant bale Balóchiay hamok kárgál (verb) cha bistá gésh sheglán matth bit kant.
Cha donyáay dege mazan kasánén zobánán may zobánay chandé hásén jwáni o gestái ant. Márá zánagi o mannagi ent ke Balóchi gón wati kwan o nókén sháhegánén gálambárá sarjam o barjamén zobánay. Balóchiá hamok elmi pedhá kár kanagay sakk báz gonjáesh hast. Man goshán kollán pésar márá Balóchi arzesht o ezzat dayagi ent, padá sajjahén záneshti pedhán kár kanagay háterá srén tarmáyagi ent.
 May zobáná ke cha may némagá arzesht o delgósh rasit godhá géshter o zutter démrawi kant.

Man wati johdá kanán o taw watigá bekan. Má báyad wati zobáná mán Látini Balóchi syáhagá maróchigén nókén zamánagay teknálójiáni hamdrachi o hamrekábiá démá baragay háterá géshter johd bekanén............ 

Salámat bátay 

Bahtán Balóch 

Dhong, Wáelani, Kóth, Kabrestánay o Kalisáay syádi

 Kóth, Dhong, Wáelani, Kabrestánay o Kalisáay syádi

  Shahzánt!

  Man tará tai hamá nemdiay passawá nebisagá yán pa hameshiay nebisagá ke taw wati nemdiay tahá zór dátag o goshtag, hamá nemdi ke taw mani nemdiay passawá nebeshtag. 

 Yakk Wáelan (Violin) janókéá pa watá chakmaké bahá zortagat o lógá wátarretagat ke yakk dhongéá áiay sará orosh kort o koláhy kasshet. Áiay koláh (hat) mán gwátá bál bayán damkay tóká tán dur shot. Wáelan janóká chakmak jahlá ér kort o koláhay randá botk. Áiay koláh gandápi taláwagá kapt. Mán é taláwagá Náaythrek tézáp hawár at. Áiay koláh tézápán sadhént. 

 Hamé myánjiá dhong (robber) á chakmak zort o tatk.

 Wáelani (violinist) békoláhá o kóthá lógá wátarret... parchá ke koláh (hat) tezápán sadhéntagat o wáelani cha wati koláhay táwáná sakk paréshán but o thrámay tahá wati kóthy shamosht. Thrámay keléndhará (conductor) kóth (coat) chér kasshet, bort kwahnagáni (kwahnén chizzáni) dokkáná o eshiay hawazzá átán, kammé jaw o chamáthá zort.

 Keléndharay nákóá chamáthá wati jáná máletant o bérán but. Áiay nákóay maiyat mordagjáhá árag o ér kanag but bale cha chizzáni matth bayagá gadh o manjié but. Keléndharay nákóay jáhá áyán dege pirzálé kabr kort. Pirzálay kabray saruná yakk espétén tátagi shaké mekkesh kort ke áiay sará "Antoni Sargiwech Kawndránip" naksh at.

 Yázdah sálá pad á tátagi shak prosht, kapt. Parchá ke á warókán wartagat. Kabrestánay (of graveyard) chawkidárá tátagi shak chár kappá kort o chollay ásá kort. 

  Kabrestánay chawkidáray zálá hamé ásay sará góbiay ápeshk jódh kanag bendát kort. Bale hamé wahdá ke ápeshk jádhi bayagi at, cha diwálay démá gadhiyál rahádag but o ápeshká porrén manjalay tóká kapt. Godhá áyán é ápeshk Thimawpi pendhógerá dátant.

 Pendhógerén Thimawpiá ápeshk wártant, sakk gal but o kabrestánay chawkidáray daryá deliay bárawá wati hambalén pendhók Nikawlay saig korty.

 Domi róchá pendhógerén Nikawlay kabrestánay chawkidáray lóg dapá shot o pendhagy lóthet bale chawkidárá pendhógerá hecchi nadát o gallént.

  Charéshi pendhók Nikawlayá sakk zár átk o áiá kabrestánay chawkidáray lóg mán dásht. É ás jombalás but. Ás cha lógá tán kalisáyá sar but o kalisá (church) sotk o por but. Mazanén wadh o dábéá tappáskári bendát but bale kalisáay ás geragay páshk pád kanag nabut. 

 Hamé jágahá ke kalisá at, ódá yakk kalabé bandag but. Kalabay démdarái róchá ódá sáz o zémeli marágeshé barjaménag but. Marágeshá hamá wáelani (violinist) mardekáyá wati ezm pésh dáragi at, hamáiá ke kóthy chárdah sál sári gár butagat o góshdárókáni mocchiá hamá dhongay bacch ón nendók at, hamá dhongá chárdah sál pésar wáelaniay koláh mán borretagat.

  Maypalá rand á mán yakkén thrámá sapar kanán dém pa lógán wátarretant. Á hamá thrámay tahá sapar kanagá atant, áiay deléwar hamá keléndhar at ke áiá hamá wahdá wáelaniay kóth (coat) kwahnén chizzáni dokkáná bahá kortagat.

 Á sarshapá thrámay wasilahá shahrá sapar kanagá atant. Áyáni démá wáelani neshtagat o áiay démá dhongay bacch o esháni poshtá hamá kwahnén keléndhar. Á sapar kanán atant bale zánagá naatant ke esháni myánjiá chónén syádi hastat. Eshán é syádi bárawá dán wati marká zánt kot nakotagat. 

🚋 🎻 🎩 ⛪ 🧥

Rusi nebeshtakár: Dhayneyal Karmas
Ordu rajánk: Manauwar Ákásh

Balóchi rajánk: Bahtán Balóch

Madag Kaptag Kalákótá || Mahmad Bayg Bégol

 

  Madag Kaptag Kalákótá. 
Mahmad Bayg Bégol

 Chiná báli madagáni kárzawáliáni dáragay háterá hapt lakk hél dátagén batháni changézi lashkaré sájó kotag bittag ke gón sitthiay tawárá báli madagáni sará orosh kanant o áyán warant. É anchén delyalah o shagálén bath ant ke charéshán har yakké chár chár sad madag yakkén shullá chath kanáná rawt. 

 Englestánay hálták "Thayligráp"á hál dátag: gwastagén shast o panch sáláni nyámá Chinay dah subaháni tahá báli madagay é cha drostán badter o masterén orosh ent. Eshiay ásará madagán yakk koródh habdah lakk ékadhay sará ámádahén keshár o édege káh o butthag ádróh o tabáh kotagant. Sáensdánáni goshag ent ke é wahdi Chinay lahté jáhán yakk chárkondhi wáléay tahá kesás panjáh hazár báli madag o áyáni sosondh mawjut ant.

 Ched o pésh Chini kesháwarzán báli madagáni koshagay kár gón lógi morgán geptag, bale ni sábet bittag ke lógi morgáni wahd halletag. Parchá ke bath cha lógi morgán gésh saksar o wash warákter ant paméshká áyáni madag waragay kodrat o goshád géshter ent.

  É hálay wánagá rand man teláh dróshom, washbál, harrag pád o chezzhek bóhén madagáni tránagá kaptán. Maná hamá wasshén dawr o bárig yád átkant. Wahdé Lyáriay damkáni tahá yá chárráháni sará mardomán madag bretk beryán kot o bahá kot, Balóchán delay sérá madag wárt o watá lullokwáráni sardár léket.

  Yádáni hamé zerá ózhnág kanáná man tán dérá Chinay madagwárén batháni wassháli o washbahtiay sará bash bash wárt o delá goshtón ke drégatén man ham bathé butténán o Chini mangirán gón butténán.

  Báli madag chó Balóchá béwatan ent paméshká Balóchá dóst ent. Bale esháni dósti ham ajabén dóstiay. Bezán é cha dóstia yak domiay delá kasshant. Harjáhé ke madagá moh rasit á Balóchay cherágjáhán chath kant. Hamé paym harjáhé ke Balóchay wár wassh bit, á madagá jant o wárt.

 Man molkay hálá sahig nayán ke ódá madag kadi kayt, chetawr kayt o Balóch áiá ché rangá wasshátk kant? bale Karáchiá hamá dawr o bárigá ke molk émen o mardom wati hálá mast atant. Madag hamok sál chó basshámi jodhán allam átk. Ni albat kesás bist o panch sál ent ke madag may némagá inchok áyagá naent. Chó ke Makkorán o Taray hoshkáwagén sardhagárán hawr naayt, hamé sawab ent ke baré baré hamé teláh dróshom o washtám márá sakk gir kayt. Anchén wahdán godhá má delá tasallá dayagay háterá madag jánay sháná per bastagén yakk kwahnén sawté alhán kanén:

Madag kaptag Kalákóthá

Anchó wassh ent chó ákróthá

Madag kaptag geseriá

Anchó wassh ent chó mesriá

Bale wahdé zahiry cha eshiá ham géshter bant godhá madag may wábá kayt. Gwastagén róchán yakk shapé anchén tránag o tahtáláni tahá yakk madagé mani wábá átk. Salám alayk o dast dróhiá pad mani o madag jánay nyámá é gapp o trán but:

Man: chón ay, jódh ay, dhaddh ay, tayár ay?
Madag: Shogr ent Allaháay, sáhé kasshagá án.
Man: Tai sosondh o mahluk chón ant?

Madag: Man sosondh wati Allaháay hawálah kotag o Kólwáhay patthá wayl kotagant. Mahlukay hálán tará nadayán ke é sarkári rázé. Chónáhá ham may mahluk gón Balóchán kahr ent. 

Man: parchiá bébaláhé?

Madag: Paré háterá ke shomá wati zeminá Éthami trákay ejázat parchiá dátag ke eshiay ásará may téwagén naslé tahr tahrén nádráhiáni o mázuriáni ámách bittag. Má wa cha shomay hamé zahr áludagén damagá laddh o lóg kanagá láchár bittagén.

Man: maná báz apsóz ent madag ján.

Madag: Apsóz waragay wahd gwastag. Má wati zawál bittagén yakk nasléay badalá dege dah nasl pédá kotag. Márá parwáh nést, shomá wati poshpadáni hayrá belóthet ke shomay kesás anchó ham kamm ent.

Man : sharr maná begwash ke maróchi éwak o tahná ingó chetawr tai sar kaptag?

(Sarjam naent...)

Bimámáchén zobáné hamá wahdá démrawi kant ke...

 

Bimámáchén zobáné hamá wahdá démrawi kant ke áiay gapp janókáni mazanén kesásé wánag o záneshi pedhán gón bebit.

  Jenday lógá démrawi kanag pa chónáhén bimámáchén zobánéá awali kár ent . Anchósh ke má distagat, é yakk gishwárié naent, yakk anchén zehn sázié kanag bebit ke sajjahén zemmahwári wánagjáháni kár rahbanday sará chagal dayag bebit, bale agan jáhéá wánagjáhi kár rahbanday jend mán bonokki o domi tabakkán hast mabit godhá bándát támur ent. Wánagjáhay kerd pa chokkán wati máti zobánay kármarziá nun pa jwáni zántagén gappé. Mán záneshti zobánzántiá bázén pólkári, trán o tránbastenán pad o géshterén kár pa chokkáni zobánay pahmagá démrawi komaká é zobánzánti jáwarálay badbahtiá kamm kanagá eshtápi káré ke kanagi ent.

 Wánagjáhay chágerd yakk zahgéá mazanén mohé dant ke á wati eshkonag o gwashagay budnákiay tahá géshi byárit. Anchósh ke cha "Kori keyawlam"ay lótháni sawabá mán wánagjáhay hamráhiá chágerdi kárán (chósh ke mazahbi o dódmáni mocchián) wati zobáná kármarz kant. É chizz áiá moh dant ke gón wánag o zánagay kárán dazgatth bebit (démterá becháret) ke é paráiá nókén jahánay darwázagán pach kant. Agan ódá pa gapp janag o nebeshtahá éwaká zórákén zobán kármarz bebit, é habakkahi gappé nabit ke handi zobán wassháliá sar buwagá bésób bebit .... eshiay domi némagá agan jwánén shawrbandié kanag bebit ke zórákén zobánay hamráhiá handi zobáná sarkári bestáré bebit, é wánókáni jenday bésahá sakk báz waddénit. 

  Bimámáchén zobánáni jáwarálán báz bari záneshtay sharri o sherri hordokén hast bant. É wánókán gón dhanni sakkén asar o bestárán pajjár kanáénit ke áyán ésháni zobán cha sáriá bimmay ámách kortag. Hamé yakkén nawbatá zánt o ágáhi cha záneshti amalá kayt ke é zahgá pa yakk jwánén handéá sar kanagá mazanén bésah o omété wadi kant, hamé wadhá á watárá pa zobánay barjáhdáriay janjál ámáchiá nagendit. Zobánay sarpadi do bar jazmay sakkén mazanén wasilahé. Béshakk, wánagjáh zánt o zánagay yaktáhén wasilah naant. Zobánay ágáhiay mazanén kesásé cha chágerdi yakmoshti, cha bázén dar nesábi sargarmiáni ásará wadi bit ke eshiay bandobastá yakk chágerdé wati zobán barjáhdáriay marágeshi bahréay rangá kant ______ pa darwar: zobánay laybi thóli, garmágay chotthiáni zuttwáni, másther kawrs yá dozobáni wánag mókaláni kawrs o wahdé pirénán chóshén kárán hawár kanag bit hamé yakkén chizz pa záneshti chágerdá kárger bit. Agan záneshti kár rahband gón wati sháhagánén bezántá gisshénag bebit, eshiá hamá kollén pirénáni wánénagay tahr hawár kanag bant ke á rájmáni hál o bonjáh, rájmáni marágeshay rangá, bédódén  wánag o zánagi kasabkáráni kawrsá bázén dege sargarmi ke "Ágáhi wadi kanókén" sarhálá hawár bant. 

   Bale hech wánénagi marágesh béde jwánén mawádán sóbén but nakant o jwánén mawádáni hamá wahdá hech bestár pasht nakapit ke áyána dar ártagén ostádé kármarz makant. Ostádáni darárag, mán géshterén bimámáchén jáwarán hazhdari lóth ent. Delwáhén rangéá é ostád handi chágerdáni hamá mardom bant ke á wati zobáná gón rawániá zánant o áháni daráragay kár áhán tayár kort kant ke á dege zobánéay mardomán deljam bekant ke démay áyókén padréchán sháhagánén rangéá démá bebárt. Daráragay kár sakk báz péchidag ent parchá ke zobánay darbaragay jáwar sakk báz hór o hawárén jáwaré. Bázén pahkárié lóthit paméshká bázén hélkáréay mán handi zobáná rawániay kesás jahl o borz bit, cha jwánén rawániá dar kayt o rawt ném zobáni jáwaréay kacchá sar bit. Bázén zándarbaré 'myáni' padréchay mardom ent ke áiá zórákén zobán awali zobánay bestárá darbortag o hamáiay tahá hawár butag o nun áiay gwará dega ráh nést ke wati jenday pirénáni zobáná chó dhanni zobánéá dar bebárt.

  Ostád, zándarbaráni ópár, budesht, sekén o delbaddhi mazanén degeriay sawabá bázén janjáláni ámách bant: yakk chágerdi syási jáwaréá kár kanag modám nágég ent. O máshi jáwaréá ke ódá modám mawád o wasilaháni kammi ent, pa gwandhgeri gapp chósh ent ke kár ásán naent o é lóthá kant ke shehmiá sharap o delgósh lóthit.

  Handi ostádán hamá kaddá zarr dayag bebit haminchok ke dhanni ostádán ke á pa jédhaháni komakkáriá lótháénag butagant. Badbahtiá gón kammé park o tapáwatá é jédhah mán bimámáchén jáwarán har kojá hast o mawjud ent. 

Zobánay Marg. Dhaywedh Kraystal. Balóchi rajánk: Dáktar Gapur Shád. Tákdém: 177 tán 180
Shengkár: Balóchi Akaydhami Shálkóth
Syáhag nebisók : Bahtán Balóch

Maná Jangalé Tawár Jant M/M

 

Maná Jangalé Tawár Jant 

  Nay shap róch buwagay wadhá ent o nay é jangal kotthag zánt. Bass beraw démá, tors gésh buwán ent, jánay larzag gésh buwán ent. É syáh tahári, éwaki o drájén shap..... bárén kadi bámay sán gendag bant, rozhnáhiay thekké chammán rozhnáh kant.

  Hamráhé maná gón butagat ke pa ápdastéá kammé mahtal but padá pasht kapt..... yá maná pa zánt yalahi dát o taháriá cha man tayl kapt..... hech zánag nabit. Man gwánk, tawár o shóházá dambort. Wadár ón báz kot.... nazánán parchá padá áiay hech bramshé ón mani góshán nakapt. 

  Begenday é hamé jangal bebit ke edá bass shap ent ke shap ent, hech ráh o dar nést.... kasé ke cha hamráhéá gámé do gám tayl kapt bezán omri báhént. Hamé jangalay kessah man eshkotag ke may bázén piréné hamedá bégwáh butag..... padá hech gendag nabutag bale hamá hamá wahdá ke róch digar at, angata róchay rozhnáiá har chizz gendag butagat, man distagat ke é tanakkén jangalé. Man kesás kotagat ke sharrén pandé janán jangal kotthit.....

   Pirmardé man distagat, áiá ón hamé wadh gwashtagat: ráh bass hamé yakké keshk ent ke démá rawt. Kesás menzeléay ráh bit... padá jangal kotthit. Á démá bázáré kayt bale ódá bázárá hech mardom nést. Kwahnén gedánéay naksh hastant, agán shap kaptet godhá shapá shomárá hamódá jágah bit. 

 Padá áiá dege hech gapp nakortag, ráh kaptagat, kammé ráhá shotag padá óshtátag hamé gwashtagati ke mani oshteré dér ent gár butag, maróchi zálekéá pisshé zortag másagé (mázagé) bastagi. Másagay bandá hamé gwashtag ke tai oshter garéá kaptag, zendag o hast ent, rókaptay  némagá kóhá tará tai oshter  rasit. Man hamá másagay sójay padá dar kaptag, wati oshterá shóház o rand kanagá án.

 Mani hamráh ke gongé at, hamedá pa gongokái maná gwashtagati ke ápdastéá rawán. Damáné andar but.... hamá man o hamá mani éwaki ... shapay tahári, jangalay bimnáki, hamráhay bégwáhi o padá gongén hamráh ke á hech gwánkéay  passawá ham dát nakant... Man hamé máragá án ke é jangal sakk baz ent. Jágah jágahé ázmán  o estál gendag bant... dege hech nést.

 Nazánán é ráh kadi cha jangalá gisshit o dega némagé sará kasshit?

 Man nazánán wahd o mósomán chinchaw rang matth kortag.... Mani hamráh chón but o sari kojá kapt? hech zánag nabit... mani sar hech per buwagá naent.

 Hamedá neshtag jédhagá atán, gwashay mani góshán ápéay ér rechagay tawár pédák at... Damánéá maná samá kapt dán mani pád tarr buwán ant. Tonná mani háthig prósh dayán kortagat.

 Hamedá neshtag jédhagá atán, gwashay mani góshán ápéay ér rechagay tawár pédák at... Damánéá maná samá kapt dán mani pád tarr buwán ant. Tonná mani háthig prósh dayán kortagat.

   Man jahl bután, áp chankán kot ke tonná próshán dán áp sakkén badén bóhé kanagá at, gón hamé bóhay máragá mani sar tarragá lagget.... Áp cha chankán rechán butant o padá ápán hawár butant. Mani sar tarret dán hamedá kapt o bésamá bután.

     Yakk wahdé mani chamm pach butant dán kochekké mani kerrá waptagat o róch nóki nedáragán sáp kanán at. Jangal sakk tanakk at.... dur durá drachk o dár gendag buwagá atant. Kóh sáp dará buwagá atant. Nun mani andará zendagiay omét rozhnáh at bale man jédhagá atán ke bárén mani hamráh kojá pasht kaptag o chón ent?

   Mani chamm ke ápá kaptant dán sakkén sellén syáhén ápé tachagá ent o badén bóhé kanagá ent... Man háthi kot pád káyán, kocheká torsagi hunnáragé jat o rahádag gept... Mani chammi kaptant dán kochekay doén pád cha sréná gón naant, poshti gerr ent. Á pa tors chakk janán maná chárán shot, hamé juay ápá chalappagá lagget... o man jédhagá atán ke man mán é taháriá bárén chinchok baláhén pandé jatag o wat nazánán chónén jágahéá átkagán o bárén chinchaw wahd ent ke jangaléá béráhiá gár butagán. Inchok tors o bimmay dém man chón dáshtag...? Mani jáná padá larzagé gerán at. Sakk bétahmbol buwán atán.

  Hamedá maná samá but ke kaséá átk o mani kópag dast jat. Man godhetán o chakk jat, ajekkah bután ke é wa mani hamá gongén hamráh ent, maná pa gongokái gwashagá ent: pádá rawán...

 Má ke ráh kaptén dist dán hamá pirmardá oshteré mahárá ent o jangalay domi dastá rawagá ent... Rawagay wahdá man hamá kochekay tránagá kaptán. Chakk jat cháret dán kochek watá gerrénáná jangalay bazagá andar buwán ent o mani hamráh gón gongén buliá gón man jabadhán ent. 

 

Ázmánkár : MOLLÁ MORÁD

Sarshón: Tákband Kessah  Gwádar. Awali ták, Tákdém: 126 - 128
Syáhag nebisók: Bahtán Balóch