Kerd máná bebant ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit

Kerd máná bebant ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit 

 Wasshiay habar ésh ent ke may nókén padréch hamá chizzán jédhágá ent, má é sendá najédhetagant.

 Shomá ke nók é zamánagay bázijáhá pád ér kotagant, godhá é bázijáhay masterén lóth hamésh ent ke shomá yakk gwáchené bezánet o á ésh ke shomay ásaráti ham ach má géshter ant o shomay janjál ham... Ásaráti chi ant...? Áhán wa man kesás kot nakanán bale janjál.....? O janjál é omrá man wati ham shomár kot nakotagant pameshká é johdá nakanán o rástén gappé bogoshán......?

 Man ke é sendá buttagán godhá man pa wat yakk rahbandé jódh kotag... Á rahband é buttag ke: "kerdán máná bekan parchá ke labz wati mánáyán matth kanant o mardom rad kapit." 

 Zamánagá yakk rabyaté jódh kotag ke masterén wati kasterénán pant o sój bedayant. É rabyat sakk kwahn ent o angah barjáh ent... Eshiay omray inchok mazan buwagay masterén sawab ésh ent ke har masterén mardomá wati nezóri o nazántkáriáni chér dayagay mohá dant... o mazan, zántkár o tawáná buwagay ched o ásánterén repk dege ché but kant ke wati zahgay lontháni sará wati lankoká ér bekan, wati wati pantán áiay sará bár bekan o masteriay sharapá barjáh bedár.....

É rabyat zenday tawámén tak o pahnátán barjam ent bale mani syáli chó ke gón labzánká ent pameshká labzánkay haddá man gosht kanán ke é rabyatá labzánk báz táwánbár kotag. Zendagiay á dege záneshti pedhán é rabyat chinchó sittmand éshiá man sarpad nayán bale harkas ke labzánkay mardom ent áiay háterá kawló hamé buwag lóthit ke: kerdán máná bekan parchá ke labz wati mánáyán matth kanant.

  Maná é goshag buttag ke wati nebeshtagi (writing) tajrobatán bahr (share) bekanán... O shomay é mehr pamman sakkén mazanén sharapé... bale é mehray shirkeniá mani delá josté pád kotag .......... Godhá parchá jostá ham gón shomá bahr (share) makanán...?

 Jost ésh ent ke yakk mardomé ke tawámén omr labzánk nebeshtah kanagá ent, agán á tajrobat bahr kanagá naent godhá ché kanagá ent? Setk bezán asal gapp hamésh ent.... Mardomé ke shayr yá dáspán (fiction) nebeshtah kanagá ent, asalá á wati asilliá (originality) bahr kanagá ent. Á yakk anchén jolléay naksh o negáráni tahá yakk ahd, dódmán o rájdaptaréay pádáni padán (footprints) dar géjagá ent ke á joll áiay arwáhay pézhgáhá pachent. Agán kassé gón nebeshtakáréá sapar kanag lóthit yá gón áiay tajrobatá hawár kapag lóthit godhá sharterén wazm hamésh ent ke áiay sácheshtay tahá ér bekapit. Parchá ke har nebeshtakár hamódá wati asillén gónápá paddar bit... Agán ná é wa sakkén ásánén káré bit ke kassé bogoshit ke man wati pelán shayr yá ázmánk o gedár (novel) say randá nebeshtah kotag o dertag padá cháromi randá páenal kotag. Yá man pelán kessah bist o panchomi róchá halás kotag... É mani hayálá nebeshtagénay puryátay bahr (share) kanag ent. Sácheshti tajrobat é tákdém o sáhatáni nám naent.

 Man anchén mardomé án ke wati bábatá cha drossán kamter zánán o gwáchen hamésh ent ke maná báz randá wati nezóri o jwániáni bárawá cha degerán málum buttag... Man begenday wati bábatá choshén hásén gappé gosht makanán bale man labzánkay wánóké án o hamá damánán ke ach watá gisshán godhá do labz nebeshtah kanagay johdé kanán. Á nebeshtagén chi ant? Éshán mahluk kojám chammán chárit? Yá mani chágerday tahá ésháni hájat o pakáré hast yá nést...? É mani jédhah naent o hamé darámadi ke nebeshtakár o nebeshtahay nyámá chó ótágéá tachk ent, hamé labzánk yá sáchesht ent.

Jang o labzánkay tahá tepáwaté hast...!

Jangay tahá sangaréay buwag allami ent. Harkasá ke wati sangar mohrter dáshtag á sharrén sepáhi ent bale labzánkay tahá sangar nadárag azhdari ent. Harkas ke sangaréá neshtag o nebeshtah kant áiay labzánki imán nezór ent.

 Sáchesht zagr o payápén kárest lóthit. Mahzabi sangaréá neshtag o nebeshtah kanónk mardomé begenday mahzabi jehtá sakkén mazanén sharapé bebit bale labzánk o sácheshtay kaylóá áiay kerd nezór bit. Hamé paym rájmán, dódmán o rájdaptaréay sangaráni panáhá neshtagén nebeshtakárán sáchesht wati mahram nakant. Bale edá kasánén gishwáriay bekanán ke: chó naent ke dege takéay mardom labzánt but nakant... Allam but kant... Goshagay morád ésh ent, taw har takay mardom bebay bale hamé damáná ke labzánk nebeshtah kanagá ay é damáná tará bass labzánkay mardom buwagi ent. Nebeshtahá pésar o nebeshtahá rand har dargáhá nenday, jédhahé naent bale nebeshtahay wahdá báyad ent mardomay sará hecch lékahay gobár mabandit.

Anchó goshant ke Hodáay sharterén pajjár gón é labzán but kant ke:

 "A freedom that allows other freedoms to exist."

 O mani hayálá ham sharterén gishwári hamé paym but kant. Agán labzánkay tahá hamé "allow" pábandiá bekasshay godhá á nebeshtagén harchié but kant bale labzánk nabit. O labzánk labzánk ent....... Ma ke haminchó gón labzánká zendag but kotag, áiay ásar hamé dar kaptag ke shayr bebit yá redánk, agán sácheshté godhá á chass o kayp yakkén ent. Tawámén zendá shayr per bandán, man wahdé awali randá kessah nebeshtah kot godhá kessahá yakk damáné ham maná nadhasset ke taw darámadé ay... Yá maná gomán nabut man nókén o jetáén káré kanagá án. Labzánkay tahá pám (form) bass káleb ant. Asal shay nekán ent. Nu agán má kessahay gappá bekanén godhá kessahá wati zendá ché ché nadistag? Chont pám zort, yalah dát... Chinchó pand borretag bale chassy badal nabit, kaypy namatthit... Hamé chass, hamé kayp nebeshtahá sáchesht o labzánk jódh kant. 

 Baré baré chó bit ke shargedár hamé chassá shóházagay johdá kant. Áiay hásén mokámá shóházág lóthit, á zánag lóthit ke syáhagéay tahá sácheshtay sahrá buwagay hakkén jágah kojám ent? Hamé thekk (point) ent ke sáchesht o shargedári cha yakké domiá dur kenzán bant. Parchá ke sácheshti kayp yakk syáhagéay tahá chó hóná sheng ent. Chó mohragá yakk hásén jágahé ér nabit. Sáchesht har syáhagéay tahá bebit áiay paddaráiay repk hamésh ent. Anchó ke yakk badanéay tahá taw zenday tawáná genday ke á mán tawámén ázáyán shengetag. Hamé paym sácheshti kayp, chó zenday, chó hónay wadhá syáhagay sajjahén hastiay tahá tálán bit. Á syáhag shayré bebit ke ázmánk o gedáré. Áiay paddarái repk hamésh ent.

  É baniádam ke gón kas o ázizán, gón wati chágerd o zamánagá Inchok hamgranch ent... Baniádamá ke chárén átrápán é syáldáriáni diwál mekk kotagant... É asalá nimmóné wati andaray tahnáiáni sahdhénagay bale é zenday tahá anchén zagrén damán ham káyant ke mardom wati andará éwak bit... Godhá áiá é syáldári, é chágerd o zamánag ach watá sakk dur samá dayant o áiay wáhesh bit ke á pohlé besázit dán ke gón wati dósti o dozhmenián, gón wati mehr o konnatán... gón zamánagá sohl o tráné bebit, kolaw o hálé bebit o labzánk hamé pohlsáziay hamal ent.

 Báz mardom goshit ke dáspán (fiction) wa drógé o inchok dróg chón saggag bit...? Bale mani jost ésh ent ke:

 Dáspán drógé pameshká saggag nabit...? yá dáspán cha rástiá sakk nazziká gendit o pésh dárit pameshká saggag nabit...? É jostay passah kanagá begenday hamá mardom sádhi mabant ke labzánkay chassá wati ambázán nazortagant bale labzánk o dáspánay shahár o sán róch rózéni zenday sará labzánkay dazras wat é jostay mohkamterén passah ent.

 Labzánk anchén sarhálé eshiay sará tawámén zend habar but kant bale godhsará man wati hamá pantá padá nók kanag lóthán ke: báyad ent kerd máná kanag bebant... Parchá ke pant wati mánáyán badal kanant o mardom rad kapit.

 Mennatwár án é sharapdárén edárahay madhádárén wákdáráni ke áhán maná lótháént o mennatwár shomay kolláni ke shomá nesht o maná gósh dásht.... Salámati pa shomá!

(É nebeshtánk Mazan Shahdarbarjáh Torbat Kéchay chér dastiá barjam dáshtagén marágeshá wánag buttag.)

 Monir Mómen 

Gédi o sáchesht (Redánk), tákdém, 141-144

Sácheshtkár, shónkárén, támorsázén Monir Mómenay zend o ezm

 

Sácheshtkár, shónkár, támorsázén Monir Mómenay zend o ezm

 

   Balóchi labzánká shayr o sácheshtay gapp bit godhá mardom kammén émen o sákem bit ke Balóchi labzánk sér o azgár ent parchá ke lahtén anchén nám hast ke áháni sácheshtáni mennatá é pedh géshter táwáná o hastmand ent. Monir Mómen hamé ladhay é ahday masterén nám o pajjár ent ke gón wati jetáén sácheshti áhang o ezmá jetáén o nókén drapshé zánag bit.

Monir Mómenay Pajjár

     Monir Mómen 12 Aktubar 1966á Kahodah Saki Dáday lógá mán Pidárká wadi butag. Áiay bendáti elm o záneshtay dar hái eskól Passeni at. Padá 1984ay sálá cha Atá Shád dhegri kálej Kéchá inthar médhiath kanagá pad 1986á cha Balóchestán yuniwarasti Kóethahá Bi. Ay. Kant.
Kár o rózegár: Monir Mómen Bi. Ay. Kanagá pad 1991á "Cooperative Society" kárgalá (department) enespektharay jehtá wati kár o rózegárá bendát kant o maróchán á Gwádará hamé kárgalá "Asasthanth Rejestharár"ay ogdahay sará kárá ent.

Sácheshtkári: Lahté anchén mardom bant ke áháni átrápán ezm o honaray sarjamén dróshom gendagá káyant. Monir ham anchén káresté ke áiay kerrá ezmay bázén tak o chahrag gendag bant. Shayr bebit yá ázmánk, rajánk bebit ke támor... Drossén pedhán tahná ezmay hobb o shawky wati paddar nakortag balkén wati jetáén dróshom o ezmay sarjamén lóthy pilaw kortagant.

Sháeri:. Ezm o labzánkay pedhá áiay masterén o gechéni pedh sháeri ent ke tán é wahdi áiay hapt shayri diwán cháp o sheng butag.

1). Negáhay bátenay sapar | 1999
2). Abétkén shayráni zémer | Aktubar 2004
3). Daryá chanké hóshám ent | 2005
4). Estál shepádá gardant | May 2009
5). Pás janán ent darwázag | 10 Márch 2011
6). Yakk bechillé ázmán | Márch 2014
7). Payápén lacché pattaw | Márch 2015

  Monir Mómenay shayri ezmá hapt ketábay cháp o shengá pad ón yakshalá áiay ezmay dróshom shayray tawangarén báládá rang dayán ent. Áiá lacchah o dastunk har do per bastag. Áiay dastunkáni hásén sepat nókén zobáni kálebay kármarzi ent. Á cha dastunkay ramzi o eshárati bayánwadhay sharri o jwánián sarpad o áshená ent. Á zánt ke dastunk gwandhgeriay ezm ent pameshká áiay géshterén dastunk chahr, shobéni o chédagi rangay tahá ent o é tawámén chahr o chédag gón nókén mánái dróshomá sázag buttagant. (1)
Monir Mómenay sháeri sará lahténay irád ésh ent ke áiay sháeri grán ent. Hamé irád gwastagén bárigá Atá Sháday wadhén sháeréay sará ham butag: " Bale mani hayálá eshiay mayár Atá o Moniray sará naent, may sará ent. Ayb cha má ent, má watá máreshtay hamá borziá bort nakanén ke shayray bandagay wahdá sháer bittag. Sháer watá jahl nayárit, é wánókay kár ent ke watá borz bebárt." (2)
Mani nezzá hamá mardom é irádá gerant ke á shayr o shayri rabyatán sarpad naant. Agán nán choshén pahmag o napahmagay ozr kassá nadáshtagat. Man Moniay shayrán wánán padá wati kalásek sháeriá chárán godhá mardománi irádáni sará ajekkah bán ke má parchá ach wati kalásekay dróshomán sesstag o ezmá dhálchár kanagá én.
Hawr ke mórshanzán Hángolay arsán tróngalén
Lord o nókáp mani golay bu ant sátagén (3)
Yá ke Mast Tawkaliay é shayrá bechár:
Bégáh driné jokki mán ábandén jodhán
Chárdahi máhé ásit cha kóhay báragán
Kayt pa ázmánay hargwará dhéhén máhekán (4)

Balóchi kalásek sháeriay dróshomay tappásagá pad áiay shayr wánóká jetá gendagá nyáant. Ablat Monir Mómenay shayri rang o darshán kalásekay nók gwashag ent. Áiay kerrá labzay nók kármarzagay ezm sakk porzór o mohkam ent. Marchigén géshterén Balóchi sháeri áiay randgiriá kanagá ent. Áiá mán géshterén shayri tahrán shayr gwashtag: dastunk, ázát lacchah, sallahén lacchah o sánéthá hawár áiay ketáb "Payápén lacchahé pattaw" redánki lacchahay zendag kanag o Balóchi sháeriá géshié.
Monir Mómen cha hamé zamin, hamé chágerd, hamé abétkén mósomán nasestag. Anchó ke édege hamé keshká gwazant, á ham hamé keshkay ráhi ent bale áiay kerrá ezmay dhawldári barjáh ent. Har bongapp o hayálé bebit yá ke kojám shayri dróshom o héatá bebit bale ezmay zébái yakk hesábá chawl jant.

Nakshén halk o shahráni sázkár wayrandán
Del bejédh gyábáné chamm bechár wayrandán
Harkasá wati óstay maiyat ent ke baddhá ent
Békesás ádamzád, béshomár wayrandán (5)

Yá "Shahr salámat" lacchahay goddhi bandán bechár:

Bass yakk o do kapódar ant
Ke chammesh ars bant baré baré
Bale é shahray jáhmenend
Anchén mardom ant
Ke markay wahdá wáb kaptagant
Éshán dán bost kotag
Ta jang halletag
O zenday kárawánay danz neshtagant.  (6)

  Monir Mómenay sháeri labzay dhawldárén o nókén dróshoméá kár bandagay nám ent. É ezm o honará mani nezzá édege kamm sar buttagant. Áiay sháeriay wánagay sáhatán waswas o jédhagáni dar o darig pach bant ke sháeriay masterén sepatán yakké hamésh ent ke wánók é sáhatán wati shóházag o pólagá dast o pád bejant. É rangén zrombeshán áiay lacchah "Zendagiárá halk námá nést" bédarwar ent.
Róch ke wahdé sará rost mani
Pádán dam bortagén nimmóné chetag
Drachkéay chérá pach kotag cháder
Neshtagán sáhaté besásárán
Gwastagén sál o máh o rócháni
Yakk yakká darig band kotant
Hech namantag ta obénag buttán.  (7)

Monir Mómen hamá Sácheshtkár ent ke áiay sháeri jazbát o máreshtán paddrahénit.
Rajánk: "Sháeri darshándábay yakk géshén jwánié ésh ent ke á bass jawzagáni jahgiriá nakant balkén nókén jawzag pédák kant. Shayrgoshiay káray jend jawzag ródénókén káré." (8)
Moniray sháeri labzáni anchén gónápsázié ke har máresht wánókay démá óshtit o chahránké jódh bit o hamé gónápsáziay átrápán labz gapp o trán kanant. É yaktáén ezm o darshándáb áiay shahpegri o twangari ent.

Kad zamánag tai dócháni wadhá zébá bit

Bégahay nód tai zolpáni salámá byáant

Gwát harróch besendit wati kawshi táhé

Pa tai bó o bosán jáná gobárán bemoshit

Márá déwánagén chágerday hazánah gón ant

Wahdá dast bastag o sar jahl kotag óshtátag

Marchi cha durá gedáré má watá maym kotag

Márá zébáiay bangáni malárán geptag  (9)

Áiay sácheshtán pekr o shahzánti (palsapah)ay sháhegáni gendag bit o mazanén o azimén labzánkay nesháni hamésh bant. Áiay sháeriá har paymén shayri tahr o teknikáni tajrobat sharrén o sanginén wadhéá hast ant. Chó ke: dastunk, ázát lacchah, sallahén lacchah, mostazád dastunk, sánéth, payáp (redánki lacchah) o dege bázéné bale drossén tahrán áiay ezmay zill o bám o shahm yakkén ent, bezán áiay darshándáb jetá ent pameshká nókén Balóchi labzánkay sará áiay sán o rang hamok lacchakáray sácheshtán shahm dayant.

Ázmánkárén Monir Mómen

Monir Mómenay ázmánkáni ketáb "Lillán"ay péshgálá Balóchi labzánkay námdárén nebeshtakár Ay Ár Dád nebeshtah kant:
"Báz mardom sará tá pádá sácheshti bant o sácheshti mardománi tahá béwáki o bétahmboli ham báz ent. Shahzántiay donyáyá Rénay Dhékárth ón bétahmbolén mardomé buttag... Bale cha áiay nebeshtagénán nókén shahzánti dawr bendát bit. Mómen ke é dawray sháeriá yakk chédagéay bestárá dárit bale kessanebisiá ham áiá áparin ent... Asalá hayálsázi (imagination)ay tawán mardomá mazanén nawisendag kant. Monirá man é dawray hayálsáz o cha durá chizzán nazzik árag o padá áhán hamé rangá redoband dayag ke hecch wadhén kandh o béthay gomán mabit... Honarkár o ezmkár gwashán." (10)

É habar rást ent ke áiay sháeriay wadhá ázmánkáriay zobán, réch, kessakári o édege kessahi lótháni hawáriá mohkamén o sanginén ezmi sán o shahm gendag bant o sháeriay paymá áiay ázmánkári áiay labzánki saparay bendátá gón ent.
"Moniray ázmánknawisi cha Passeniá dar kapókén ták "Shobénag"á dará bit. "Yátáni bánór" Aktubar 1980á sheng bittag, áiay awali ázmánk at. Domi dawrá wahdé má tákband "Drad" cháp o sheng kort, ódá áiay "Amánat, Dazmál, Ápdán" cháp o sheng buttant. Saymi sapar áiay cha tákband "Gedár"á cha Sammó Balóchay námá but. "  (11)
Moniray ázmánkári Balóchi ázmánkay sapará jetáén jáh o mokámé dárit. Kammén wahdá kammén ázmánkáni tahá sharrén o alkápén ázmánky bakshátag.
"É gappá hecch báké nést ke Moniray ázmánkáni wánagá pad man watá Paránz Kápká (Franz Kafka) o Bórkés (Borges)ay hamnyád samá kortag... O Hodá makant ke Monir Kápká bebit yá Bórkés bebit. Kápká, Kápká bebát... Bórkés, Bórkés bebát o Monir... Monir bebát. Man wa hamá chágerday gappá yán ke Kápkáé wadi kant o Bórkésé sambahénit. Hamá laparzagén chágerd... Hamá rozhnái o hamá tárónki. Taw gwashay annu tárónki rozhnáiá ér bárt, maná ér bárt, tará ér bárt, harkasá ér bárt o pelekkit. Bale anágah yakk tachkén kessahé tará chortéá perrénit... Chammáni démá tahárié mán shánit o  taw bétrekk o tawár baay."  (12)
Monir Mómenay ázmánkáni kessah o bongapp nók ant. Kessakári yá kessahay darshán ke Kessahi labzánkay masterén lóth ent. É pahnátá áiay ázmánk tawáná o azgár gendag bant. Jangal, Lillán, Na rangé na arsé, Sázén, Kargin, Bahesht, Man padánké jódh kanagá yán, Hokmay yakká, áiay gechéni o shahkárén ázmánkáni srapá gendag bant. É redá Shap Shád nebeshtah kant ke:
"Eshán báyad ent las wánók bwánant ke áhán washkámi dayant. Zántkár o kawwásesh bwánant ke áhán pekr o hayál dayant. Nagdkáresh bwánant ke cha eshán gapp o tránay hazár ráh o dar pach bit. Hás nókén ázmánkár Moniray ázmánkán pad mán pad bwánant ke charéshán dar bort kanant ázmánk nókén wadhéá chón gwashag but kant."  (13)
Moniray wadhén sácheshtkáréay wástá mazanén o álemén nagdi senché lóthit dán áiay ezmay ápsará sar but bekanay.

Támorsázén Monir Mómen

  Ezmkár gón wati sanginén negáhán rájmánay negáh o dábán sarpad bit o wahday jáwaráni hesábá cha zamin o mósomay lóthán áshená bit. Choshén bázén ezmkáré hast ke á Balóch rájmáná gón wahday tézgámén rawáján barag lóthant. É dawrá Monir Mómen hamé srapay shaydá o déwánagé ke shayr o ázmánká hawár támorsázi pedhá áiay kerd jetáén jágahé pa wat dárit. Áiay awali támor "Sáwadh" cha Dódmán Passeniay némagá Satambar 2009á sheng buttag ke zer o daryáay zend chágerdá hawár zendamán o zendagiay andarén rangáni shóház o shahmáni sará sharterén o awali támor zánag bit. Hamé támorá "Lawk wersah Eslámábád" edárahay némagá 2015á Balóchiay gehterén támor dád (award for the best Baluchi film) dayag buttag.
Eshiá abéd áiay lokkén támor (short film) "In out" o "Jangal" doén cha edárah "Óták" némagá 2016á  sheng buttagant. Nókterén támor áiay "Damk" ent. É sapará ón áiay támoráni drapsh o shahm gón ezmay gónápán rang dátag o jetá ant.

Shónkárén Monir Mómen

 
  Lahté anchén wáb ant ke tahná mazanén mardom distesh kanant o mánáesh kot kanant. Sayad Háshomi wati zamánagá yakk tákbandéay wábá gindit ke áiá Balóchi labzánkay démrawiay háterá mazanén chizzé sarpad bit.
"Hamá názákén bángwáh o hamá nogradranzén bámay golén sabáh o pollén cháshgáhay wábay sabzagay mestág ke Sayad Háshomiá cha maróchigá chell sál sári pa mahták "Nadkár"á wati nebeshtagén awali o goddhi shóngálay tahá dátag, á maróchigén róch ent ke mahták Nadkár cháp buttag o shomay dastán atkag." (14)
Nókterén dawrá Ay Ár Dáday wadhén labzántéá "Drad" paymén tákbandé bakshátag. Hamé sapará Monir Mómen ham gendag bit ke "Gedár"ay wadhén tákbandéay shónkári kanagá ent. "Agán maná hakk o del kassé jost bekant ke bárén Balóchi zobáná tákband chápag bit? Godhá man áiá goshán: haw, yakké, Gedár." (15)
É wahdán tákband "Gedár"ay yázdahomi chapetag o sheng buttag ke maróchigén dawrá áiá hamá labzánki tonn próshtag ke wánóká modám máretag ke labzánki chest o érán sharrén sácheshtay chápagá bédarwar ent.

Edárasázén Monir Mómen

 
Moniray sácheshtkári sehr anchó porzór o sangin ent ke sarjamén nókén labzánkay sará áiay darshándáb o rangay sán o asar békesás ant. Chónáhá é wadhén asar o sán hamá wadhá pédáwar bant ke ezmay tawangari gésh bebit. É shayri sapará áiá Balóchi zobán o labzánkay démrawiay háterá pattaré bezán edárahé jódh kanagay wáhag dáshtag pameshká bendátá "Dódmán Passeni" námén edárahé jódhy kortagat. Eshiay némagá bázén ketábé sheng buttag chó ke: Sayad Shér Jánay "Máh pahmeyán ent", Sayad Hayát Rahimay "Sárbán", Nadim Zayday "Báhand" shayri diwáná hawár chandé dege shengy kotag.
Bale démterá é edárah wati máli o édege jáwaráni sawabá band but o kammén ranterá "Gedár Publications Passeni" námá masterén edárahé jódh kant ke Balóchi labzánká sharrén sácheshtay cháp o shengay masterén bonjáhán cha yakké zánag bit. É edárahay némagá námdárén Balóchi tákband "Gedár"ay nohmi tákay cháp o shengá hawár é ketáb ham sheng buttagant.

1} Sanjápén rólah | Gani Pahwál | 2013
2} Béwánki damkán kawárá kanán ent | Amir Dóst | 2013
3} Yakk bechillé ázmán | Monir Mómen | 2014
4} Negáhay bátenay sapar (domi cháp) | Monir Mómen | 2014
5} Rozhn áp áblah | Lyákat Amin | 2014
6} Hamráh án wati hóshámay | Mollá Wáhed Nuri | 2014
7} Daryá kotthit nayke sáz | Sháker Shád | 2014
8} Drin hankén | Gani Pahwál | 2015
9} Bálóán rók kotag tamásháhé | Amir Dóst | 2015
10} Payápén lacchahé pattaw | Monir Mómen | 2015
11} Tahnáiay ábádén zer | Jamil Didár | 2015
12} Ápay nambag Hónay bu | Goláb Gawhar | 2015
13} Estál róchay dozhmen ant | Monir Dashti | 2015
14} Éwaki Dashtay botkagén danzé | Goláb Gawhar | 2017

É drossén káráni hawáriá marchán é edárah master buttag ke 2017á "Óták Makkorán" námá Balóchi labzánká wati jetáén kár o kerdán zánag bit. É edárahay chérdastiá "Gedár"ay dahomi o yázdahomi táká abéd say máhi "Óták Makkorán"ay do ták ón sheng buttag. Gwastagén sálá mán Passeniá "Labzánki edárah o Balochi labzánki edárah" ay sarhálá yakk simináré o 18 Jolái 2018á mán Karáchi Árths Kawnsalá "Kalásek o Balóchi kalásek sháeri" bongappá mazanén marágeshé barjaméntag ke Balóchi labzánkay masterén marágesháni redá hawár kanag bit. Charéshiá hamé záng bit ke á Balóchi zobán o labzánkay démrawiay háterá mazanén bonjal o pattaréay shóházá ent.
Monir Mómen wati sácheshtkáriá hawár gón Balóchi labzánkay bandóki o kamethmenthá haminchó sangin jódh buttag ke sarjamén Balóchi labzánká jetáén negáhéá chárag o máragá ent. Áiay ezmay gónáp bédarwar ent o á hamá sáchetkár ent ke har labzá zobán o gappay nedárag jódh kant.

******************

Ketábáni sarshón (References of books)

(1). Mehr, Rahim, Balóchi dastunk: ezm o bongapp, Balóchi Akaydhami Kóethah, 2014, tákdém: 305
(2). Mómen, Monir, Daryá chanké hóshám ent, Balóchi Akaydhami Kóethah, 2005, tákdém: 11
(3). Shád, Pakir, Háni jenekkáni sarók, Belál Esthayshnarz book saylar Torbat, Kéch, 2017, tákdém, 38
(4). Tawkali, Mast (redoband: Matthá Hán Mari), Balóchi Akaydhami Kóethah, 2012, tákdém, 95
(5). Mómen, Monir, Pás janán ent darwázag, shengkár: Zobán, Bahren, 2011, tákdém, 32
(6). Hamésh, tákdém: 83
(7). Mómen, Monir, lacchah: Zendagiárá halk námá nést, tákband Gedár (shashomi), tákdém, 146
(8). Mómen, Monir, lacchah: Malár, tákband Ádénk nohmi, tákdém, 296
(9). Hosayn, Mahmad Hádi, Sháeri awr takaiyol, masles tarakkie adab Láhór, 2015, tákdém, 20
(10). Mómen, Monir (péshlabz, Ay Ár Dád), Lillán, shengkár, Ezm, Kólwáh, 2016, tákdém, 5
(11). Padá hamésh, tákdém, 11
(12). Mómen, Monir (péshlabz: Aslam Dóstén), Lillán shengkár, Ezm Kólwáh, 2016, tákdém, 17
(13). Shád, Sharap, nebestánk: Lillán, mahták Balóchi, Kóethah, Dasambar 2016, tákdém, 9
(14). Redkár, may trán, mahták Nadkár, Gwádar, Agast 2005, tákdém, 14
(15). Shád, Sharap, nemdi, tákband Gedár, Passeni, tákdém, 294.

Nawiskár: Sádek Sabá
Látini Balóchi syáhagá badalénók: Bahtán Balóch

Kessah wadárá neshtag | Dád

 

 Kessah wadárá neshtag | Dád  

Ay Ár Dád 

  Kessah Pekshanay arwáh ent. Gedár bit ke ázmánk, béde kessahá toshé ham démá shot nakant. Kessah yakk morgéay ham bit, estáléay ham. Agán esháni tahá ensáni tab o sách, rang o dáb mán bebit. Nók o kwahnén kessahi labzánkay tahá kessah yakkén rang o dábá rawán nakant. Pésarigén kessaháni (fiction) tahá kessah yakshalá béde posht o démá kanagá rawán buttag. Nu bale kessahá wati dáb matth kortag. Nókén kessahi labzánkay tahá kessah tachká rawán nakant. Wánóká kammé rad dant o posht o dém bit, baré andém bit, baré sahrá.

 Parchá ke nókén kessaháni teknik badal buttagant. Baré kessah éwak zehnay tahá sapar kant o démá jonzit, wati wahd o pásá yakshalá démá nabárt. Chó ke: mardomé neshtag o wati elbamay aksán cháragá ent ke yakk aksé áiá nágatá gwastay tahá bárt, kessah hamángaw sapar kant. Yá kasé pirmardé gendit o jédhit: Agán man pir bebán godhá chón bán? Cha hamedá á watá áókén rócháni tahá gendit. Zikkén (pésarigén) ázmánk bégah yá shapéay yá némróchéay perémay (frame) tahá sapar kanán buttag dán ásaréá atkag o óspán kortagy. Nu kessah na éwak wati sapar o jonzagay tekniká matth kant balkén wati kárestay andará ham dege mardoméay rangá nakshán kárit.

 Balóchiay zikk o marchigén ázmánká belly ke wati teknik matth kortag bale áiay kárest badal nabant. Agán kárestay dóstigén jan mortag ham kárest badal nabit, yá ke áiay chokk ápá kaptag o boddhetag ón badal nabit. Agán badal nabit é háterá ke áiá badal bayagi naent angat sharr ent parchá ke é rangén badal nabayagay kessahay tahá yakk pegr o lékahé hast ke á matth buwagá naent. Bale chó mabit kasséay brát janag o koshag buttag, á éwak apsóz kant o padá bétawáriá wati róchán gwázénit. É rangén kárestay badaliá godhá báyad éwak wákiátay sará zór dayag bebit.

 Mazanén pekshanay tahay kárest gón badén jáwaréá dochár buwagá na éwak cha andará matth o badal bit balkén sarboray áiay rang o dáb ham dege wadhén bant. Kessah báz ent. Har damk o bázár kessahé, har rang o dém kessahé bale kessakár eshiá namirán hamá wahdi kort kant ke haméshiay tahá wati honarkáriay rang o dábán mán bekant. Hayál o gomán gwáchená kessahé kot kanant. Wat gwáchen yakk wákiáté. Wákiát paméshká wákiáté ke áiá gésh o per kanag nabuttag. Wahdé áiá gésh o per kanag bit godhá kessah démá kayt.

  Bale kessah éwak gozhn o bazzagiay drángázi naent. Chósh kanagá kessah rézmánké bit, nebeshtánké bit bale kessahé nabit. Chó ke may ázmánkár hamé ke bendát kanant, cha wati némagá gappán janán kanant. Chó ke: 

"Bazzagi dárá magipt, bazzagi o chamdári kocheká saggetag, Aslam bazzagén mardomé at."

 É nu kessahay bendát naent balkén nebeshtánké marzánk (tamhid) ent. Chandé anchén mardom hast ant: har kojá ke jang bit yá kassé koshag bit, á lóthant ke esháni sará hamá wadhá tachká tachk nawisag bebit hamé paym ke wákiátay jend buttag, chó nabit. 

 Ázmánk sácheshti tahré, sáchesht béde hayál o gomániá ezmá cha tákáriá démá bort nakant. Yakk shahidéay janózám lázom naent éwak wati konnat o bagirá begoshit, má gwashén ázmánké nebeshtagy, ennán pekshanay rabyat chó naent. Balkén nadkár áiay zehni o badani, pegr o hayál, gománay bill o áládhán wati sench o samáyá gón dege chizzé kant o démá kárit. 

 Pekshan éwak rástiay rástén darshán naent balkén áiay drógén (hayáli) darshán ent. Hamé drógén darshán wat jetá nókén gwáchenéay bonheshtá ér kant. Kessah modám rahsaréá dochár kapit bale man éwak hamá wadhá chest kanán o lógá kárán ke chokk o mardom kass habakkah o hayrán nabit. Á dráh kandant o gwashant: haw, má eshkotag, eshiá distag. Hamedá nebeshtakárá samá kapit ke man gésh kanag o per kanagay kár nakortag. Bass dhanná óshtátagén róták o rájmáni rasánkdaray wákiáté zortag o áiá ázmánkay nám dátag, andará na ázmánk hast, na wáb o hayál, na ke donyáá dege rangéá sácheshti rangá jédhagay aksé. Byá bendát kanén, wákehá kessah buwagay wadárá neshtag. 

Cha tákband Kessah Gwádar, Márch 2020.

É galluá man chón kanán?

 

É galluá man chón kanán?

Balóchi Thazhn o bechkandi lacchah
Sháer: Anwar Sáheb Hán

  Namiránén Anwar Sáheb Hán Balóch rájmán, Balóchi labzánk o támorsázi pedhá báz námdár o pormehrén káresté. Delpahk o washtabén Anwar Sáheb Hán Passeniá rams 11 Aprél 1944á Pédák buttag. Mán diwán o majlesán á wassh habar o washkand sázén káresté at. Sarzáherá bellé ke kandók o kandénóké dará but bale andará sangin o gamjatén mardomé at. Áiá tazhn o bechkandi nebestánk ham nawisetag o chandé anchén shayr o lacchah ham chó áiay námá báz mahshur ant ke cha haméshán yakké pa shomá nadr kanag bayagá ent. Anwar Sáhebá sanginén mehri o áshóbi shayr báz per bastag. Cháp buttagén shaer o sháeri doén ketábáni nám ésh ant:

1. Chawtár
2. Sarichk

 

 Balóchi zobánay chandé sóbmandén támoráni tóká Anwar Sáheb Háná báz jwánén kerd pésh dáshtag ke támor chárókán á pasond kotagant, mahluká pa Anwará wati mehr, nékén wáhag o tawsip o satá darshán kotagant.
Balóchi támoráni ladh ke áyáni tahá Anwará kár kortag jahlá dayag buttag:
1. Menzel. Sójkár: Hanip Sharip
2. Bálách.
3. Balóchestán Hóthal
4. Sáwadh. Sójkár: Monir Mónen
5. Zráb. Sójkár: Ján Balóch
Hodámorziay béráni rams: 03 Agast 2018 ent.

 Pet o chokké rawant zerá pa ker o góray shekárá bale shekár ché kanant yakk gallué. É shayr wasshén dábéá kessahi réchá rawán kant. Nu sarjamén támdárén shayrá delgósh kanet ke Mámá Anwar Sáheb Háná ché goshtag o watárá washnud bekanet:

Charni kotag, shot pa zerá
Marchi gerán gór o kerá
Ráchen Shamálá jaggetag
Tuppánay gwargend saggetag
Ráchen dayán ent chákiá
Nillén zeray johlánkiá
Tuppán o gwarm dap mán dapá
Kot ásará dráhén shapá
Róch chó teláhá drapshetag
Máhór ezábi kasshetag
Góré, keré ná pallué
Máhórá gept yakk gallué.

É galluá man chón kanán?
Nároshtá pa kay gón kanán?
É thélag o arwáh bit
Zánán do panchá bahá bit
Delmánag ent yaddáray séth
Enjen ham lóthit gásaléth
Bórján páday champalá
Bánok gosháne malmalá
Kahr kaptag Wápadháay sará
Ke hazár lóthit embará
Dháldhá o pimmáz o shakar
Kamter nabant lápay makar
Mardá maná zi gatth kotag
Wámá maná delpath kotag
Bárén kadi bán dón bit
Zend pa hazár nimmón bit
É galluá man chón kanán?

Goshtag jawánén possagá
Abbá taw yal day gorsagá
Abbá delá hecchi mayár
Taw enshapi pelemé bechár
Hast náhodáyá thiwié
Brahdár o zátá Sónié
Pirénay dantán kaptagant
Démay bathan dráh proshtagant
Náshádén del wati shád kot
Náhodáyá thiwi yád kot

Wahdé rasán man bandená
Chárán Amitáb Bacchená
Belláh kant harch kárá adhi
Shakti gón shash mardá medhi
Wahdé ke Rayká nách kant
Bandán delaygán sách kant
Názorkén sréná kant kamán
Chandhit watá saht o damán
Abbó pa Seri Déwiá
Bárén sorénit ché chéá
Bimárén del ham dráh bit
Pirén dobar warnáh bit

Banden doénán hál kot
Chó morgay paymá bál koth
Gallu lachay tóká kotag
Bakkárá bortag bahá kotag
Háligén lach mán kópagá
Dahi Wájahá jat kissagá
Bacchig maná cháray chiá
Boraw Séthá che byár Wi Si Piá

Wájah shotag kollá wati
Gol neshtagat chollá wati
"Chón gwastag é tuppánén shap
Ché bittag bárén katth o nap?"
Jost bánoká darshán kotag
Hál wájahá alhán kotag
Nu bánoká dap pach kotag
Dráhén jahány mocch kotag
"Márá chetawr ópár kayayt
Edá hamshámá Wi Si Ár kayayt
É márá dapárán tayl kant
Wat pelemi janekkán sayl kant"

Bacch atkag gón Wi Si Piá
Goshty: shomá jang et chiá
Parchá chó Balwanday wadhá
Ér kaptaget jangay pedhá
Abbá taw yal day kethpethá
Boraw byár nókén késathá

Wájah shotag pa káréá
Kaptag bale bigáréá
Séthá hesáb o dád kot
Zi chinchó pisshek wád kot?
Wi Si Piá késath sajet
Gadhayálá ham yázdah bajet
Yal dátag syáh cháhay warag
Jaldi jatant lidh o palag
Wahdé ke kár eshtáp bit
Peleá janay estháp bit
Abbá majan taw riwasá
Wi Si Pi kasshit késathá

Kóshesh dráh nákám bitagant
Dráhén bathan jám bitagant
Nu biyag ent dwázdah bajá
Zut kan ke rawtent Wápadhá
Laynán goshay zhappag jatag
Wájahay delá thappag jatag.

Mozz. Bádsháh, Moshk, Arzon, Tázi, Pisshi

 Mozz
Bádsháh, Arzon, Moshk, Pisshi, Tázi

(An interesting Balochi folktale)

Mardé shot bádsháhéay nawkar bit dán chizzé wahdá bádsháhay diwáná cholópakári korty. Mard dastán sobakk at paméshká bádsháhá dóst at. Yakk róché bádsháhá gwasht ke maná cha shahrá dhann bágé hast. Taw chó kan mani bágá boraw, hamé bág o bágay dehkán, drachk o nibag, dalwat o dáragáni delgóshá bedár, wahd wahday sará mani diwáná  byá saré bejan o maná bágay sharr o gandag dráhén hálán beday. Édege róchá bádsháhay parmáná mard shot bágá.

 Mardá dist dán haw, bádsháhay bág sabz o ábád ent, tahr tahrén drachk o nibagá porr ent. Bágay dehkán o á dege kárdár sobakján o johdién mardom ant. Jatt o shepánkán ham dalwatáná gawr o garaz kotag o dráhén pas, gók, aps, hoshter pazzór o ábád ant.

 Yakk róché tarráná mardá hamé bágá thekké háligén zamin dist. Gón dehkáná shawry kot ke byá zaminay thekká dar kárén o arzon keshén. Áyán zamin dadhet, padá shómag o áp dayagá rand arzonay tóm chandhetant. Dér nagwast arzon tejet o thóbáró bitant.

 

 Yakk róché mard shahrá bádsháhay diwáná shot. Bádsháhá gwasht ke hálán beday. Mardá gwasht: Bádsháh salámat, tai bág ábád ent o dalwat pazzór ant. Má bágá arzon keshtag o arzon sakk sharr ant.

Bádsháhá gwasht ke: Arzon wati mozzá.

 Bégáhá mardá bádsháh ejázat kot ke rawán. Godhá bádsháhá gwasht ke mani tázi bezán shekári kochekká ham bágá bar gón o eshiá alkápá sár o wár bekan. Mardá tázi zort o bágá shot.

 Arzoná sharr gamrah kotagat o gabb o hósh at ke bárén cha kojá moshké settháná bágá atk o hamé arzonay rótagy dhalán o warán kotant. Dér nagwast arzon zard tarret, hoshk o tambák but. Mard shot o gón bádsháhá gwashty: 

 "Bádsháh salámat, hamé arzon ke má keshtagat kahr pa sarén moshkéá rótagáná gadhet o arzon wayrandagán kotant."

 Bádsháhá gwasht: "Moshk wati mozzá."

 Bégáhá mard padá bágá shot.

 É gappá chizzé róch nagwastagat ke margi zadén pisshiéay sar hamé bágá kapt. Mardá pisshi chet o dapá dát dán pisshi gohrotén gorbagé but. Yakk róché moshk hamé pisshiay dapá kapt o áiá moshk gept o kosht. Mard shot bádsháhay gwará, gwashty: hamá moshká may bágay arzon dhaletagat, á moshk pisshiá koshtag. 

Bádsháhá gwasht: Pisshi wati mozzá.

 Bégáhá mard padá bágá shot. Yakk róché mardá kammé warag bádsháhay táziay démá dátagat. Tázi gón waragán sar o poth at ke pisshiá pa waragán hangéz kot. Kochekká dawr kot o pisshi kosht o chagal dát. Édege róchá mardá hál pa bádsháhá bort o gwashty: Hamá pisshiá ke moshk koshtagat, hamé pisshi táziá koshtag. Bádsháhá gwasht: Tázi wati mozzá.

 Bégáhá mard padá bágá shot o wati kárán goláésh but. Bágá lógáni démá washtámén ambé hastat, á modám garmá hamé ambay sáhegá neshtagatant. Yakk róché mardá dist dán kochekká ambay bon kalóndhetag o ambay rótag paddar ant. Mardá kochekk hakkal dát o ambay bony bár dát. Dege róché kochekká padá shot o ambay bon patthet. Mardá padá kochekk gallént o ambay bony bár dát.

 Mardá wati delá hayál kot ke dán amb pall kanag mabit, kochekk sará nakapit o ásar ambá koshit. Sharr o gehter hamésh ent ke ambá pallá bekanán. Domi róchá sohbá mahla mard kawrá shotagat, lahtén dár o shanky borretagat. Áiá hamé dár o shank sará atant o pédák at. Chammy táziá kaptant ke padá ambay bony dar róptagat o nambagá nambagá waptagat. Áiá zahrá zahr tapar rawadhi kot. Shumm o shánzdah tapar shot o kochekkay ajaljáhá mán atk. Kochekk hamódá mort.

 Bádsháhay kochekkay margá mard zeré zéráp kotagat. Á zánagá naat ke chón bekant? Gón kojám dap o ápá bádsháhay gwará borawt. Áiá shap gón hamé gam o gadhatián gwázént. Sohbá gón zhandén báládá bádsháhay darbárá shot o gón bádsháhá gwashty ke chósh o chósh mani dastá é kazá pád átkag. Bádsháh zahr gept o parmány dát ke mard gerag o bandig kanag bebit. Bádsháhay parmáná mard gerag o band kanag but. Chizzé róchá pad mard shará pésh kanag but. Sharay káziá gwasht ke é mardá bádsháhay tázi koshtag o shará koshendahay shezá kósh ent paméshká é mard dawrá kasshag bebit.

  Marday páhuá dranjagay róchá, páhu dayagá pésar mardesh jost kot ke tai goddhi wáhesh chi ent? Mardá gwasht mani goddhi wáhesh hamesh ent ke man bádsháhay darbárá bádsháh o mahlukay chammáni démá dranjag bebán ke maná kessahé áragi ent o man lóthán mani kessahá bádsháh, darbári o ádege mardom sarjamiá gósh bedárant. Bádsháhá marday gapp mannet o molká chár perrénag but ke bándá dári dárá marawant. Káhi káhá marawant, ápi ápá marawant. Drostén mardom pa nedárahay cháragá bádsháhay darbárá sádhi bebant.

 Édege sohbá chokk gón mátá naóshtát. Shahray drostén mardom pa nedárah cháragá darbárá jopetagatant. Mard pa kóshá bádsháhay darbárá árag but o wáheshay padá áiá gwashag but ke á wati kessahá byárit. Áiá kessah cha boná gept.

  Mardá gwasht: Man bádsháhay bágá kárá atán, bádsháhá maná gwashtagat ke maná bágay sajjahén hálán sar kanán kan. Man awali randá arzonay hál dát godhá bádsháhá gwasht ke arzon wati mozzá. Dér nagwast arzon moshkéá wárt o arzon hoshk o palár but. Man bádsháh hál dát ke arzon moshká wártag. Gwashty ke: Moshk wati mozzá. Godhá moshkay ajal pisshi but o moshk wati mozzá raset.

 Man bádsháh hál dát ke pisshiá moshk wártag, gwashty ke: pisshi wati mozzá. Padá pisshi kochekká kosht o é dhawlá pisshi ham wati mozzá sar but. Man bádsháh sai kot ke pisshi táziá koshtag godhá gwashty: tázi wati mozzá. Tázi mani dastá koshag but o áiá wati mozz raset. Anchosh ke arzon, moshk, pisshi o bádsháhay táziá wati mozz rasetagat, maná ham wati mozz rasagá ent. Bádsháh wati kochekkay hónay bérá maná kóshárénagá ent.

Paméshká man saddak án róché ná róché bádsháh ham wati mozzá sar bit.

 Bádsháhá cháret dán marday gapp rást ant. Chósh mabit ke é marday náhakkén kósh bándá mani sará baláh o bad bebit. Bádsháhá gwasht: é marday mayár hamésh ent ke eshiá mani tázi koshtag. Man wati táziay hón é mardá bakshetag o mani parmán ent ke mard yalah kanag bebit.

⃝⃟⃝⃟⃝ Halás 

 

 É Balóchi gédi kessahay pólkár Bóhér Kolánchi ent. 
 Zurag buttag cha tákband Arjal haptomiay tákdém 119 tá 123.  

Balóchi rabédagi rahbandé márá arzesht dayagi ent

Balóchi Rabédagi Rahbandé márá arzesht dayagi ent

 

Lahté máreshi gapp o habar pa wati máti zobáná.

 May zendmán, gwast o zaminbóén máti zobán Balóchi ent. Mati zobán matlab hamá zobán ke cha mátay lápá hamá zobánay háterá tai zehná yakk jágahé, yakk poténké jódh kanag o gisshénag butag. Gón tai pédáeshá máti zobán tai dapá ent o gón hamé zobáná má wati donyái sapará bendát kanén. Donyáay paddar o andarén chizzáni bárawá bongéji sarpadi o zántkári márá drossán pésar may máti zobánay wasilahá rasit...

 Bale bazhni habar esh ent ke may máti zobán Balóchiá may jenday molká, may jenday géshterén mardom ham inchok ezzat o arzesht nadayant haminchok ke hakdár ent.
May Balóchiá agán kassé pa jwáni o dele setk bwánit o dar bebárt godhá á wat zánt ke é zobán chón o chenkas sháhegán, wassh o támdár ent.
Balóchiá yakk sarjamén zendmánéay dód o rabédagi rahbandé gón ent.

Balóchi zobáná do anchén kassháb (vowels) hast ke á bázén mazanén zobánán chó ke:
Arabi, Hendi, Engrézi, Pársi, Bangáli, Sendi, Ordu, Panjábiá ham nést ant. Doén gestáén kassháb "É" o "Ó" ant ke Balóchiay bázén bonyádi labz o gálán é gón ant. Pa darwar: Ólák, óst, óshtag, róch, gók, gósh.... Kassháb "É/é" mán éraht, émen, chér, bér,  mésh, dém, pollé (yakk pollé) o dege hazárán gálán hawár ent. Balóchiá cha dege lahté zobánán géshter gáltahr (parts of speech) hast.

  Engrézi zobánay kárgálay bass chár o panch shegl (form) ant bale Balóchiay hamok kárgál (verb) cha bistá gésh sheglán matth bit kant.
Cha donyáay dege mazan kasánén zobánán may zobánay chandé hásén jwáni o gestái ant. Márá zánagi o mannagi ent ke Balóchi gón wati kwan o nókén sháhegánén gálambárá sarjam o barjamén zobánay. Balóchiá hamok elmi pedhá kár kanagay sakk báz gonjáesh hast. Man goshán kollán pésar márá Balóchi arzesht o ezzat dayagi ent, padá sajjahén záneshti pedhán kár kanagay háterá srén tarmáyagi ent.
 May zobáná ke cha may némagá arzesht o delgósh rasit godhá géshter o zutter démrawi kant.

Man wati johdá kanán o taw watigá bekan. Má báyad wati zobáná mán Látini Balóchi syáhagá maróchigén nókén zamánagay teknálójiáni hamdrachi o hamrekábiá démá baragay háterá géshter johd bekanén............ 

Salámat bátay 

Bahtán Balóch 

Dhong, Wáelani, Kóth, Kabrestánay o Kalisáay syádi

 Kóth, Dhong, Wáelani, Kabrestánay o Kalisáay syádi

  Shahzánt!

  Man tará tai hamá nemdiay passawá nebisagá yán pa hameshiay nebisagá ke taw wati nemdiay tahá zór dátag o goshtag, hamá nemdi ke taw mani nemdiay passawá nebeshtag. 

 Yakk Wáelan (Violin) janókéá pa watá chakmaké bahá zortagat o lógá wátarretagat ke yakk dhongéá áiay sará orosh kort o koláhy kasshet. Áiay koláh (hat) mán gwátá bál bayán damkay tóká tán dur shot. Wáelan janóká chakmak jahlá ér kort o koláhay randá botk. Áiay koláh gandápi taláwagá kapt. Mán é taláwagá Náaythrek tézáp hawár at. Áiay koláh tézápán sadhént. 

 Hamé myánjiá dhong (robber) á chakmak zort o tatk.

 Wáelani (violinist) békoláhá o kóthá lógá wátarret... parchá ke koláh (hat) tezápán sadhéntagat o wáelani cha wati koláhay táwáná sakk paréshán but o thrámay tahá wati kóthy shamosht. Thrámay keléndhará (conductor) kóth (coat) chér kasshet, bort kwahnagáni (kwahnén chizzáni) dokkáná o eshiay hawazzá átán, kammé jaw o chamáthá zort.

 Keléndharay nákóá chamáthá wati jáná máletant o bérán but. Áiay nákóay maiyat mordagjáhá árag o ér kanag but bale cha chizzáni matth bayagá gadh o manjié but. Keléndharay nákóay jáhá áyán dege pirzálé kabr kort. Pirzálay kabray saruná yakk espétén tátagi shaké mekkesh kort ke áiay sará "Antoni Sargiwech Kawndránip" naksh at.

 Yázdah sálá pad á tátagi shak prosht, kapt. Parchá ke á warókán wartagat. Kabrestánay (of graveyard) chawkidárá tátagi shak chár kappá kort o chollay ásá kort. 

  Kabrestánay chawkidáray zálá hamé ásay sará góbiay ápeshk jódh kanag bendát kort. Bale hamé wahdá ke ápeshk jádhi bayagi at, cha diwálay démá gadhiyál rahádag but o ápeshká porrén manjalay tóká kapt. Godhá áyán é ápeshk Thimawpi pendhógerá dátant.

 Pendhógerén Thimawpiá ápeshk wártant, sakk gal but o kabrestánay chawkidáray daryá deliay bárawá wati hambalén pendhók Nikawlay saig korty.

 Domi róchá pendhógerén Nikawlay kabrestánay chawkidáray lóg dapá shot o pendhagy lóthet bale chawkidárá pendhógerá hecchi nadát o gallént.

  Charéshi pendhók Nikawlayá sakk zár átk o áiá kabrestánay chawkidáray lóg mán dásht. É ás jombalás but. Ás cha lógá tán kalisáyá sar but o kalisá (church) sotk o por but. Mazanén wadh o dábéá tappáskári bendát but bale kalisáay ás geragay páshk pád kanag nabut. 

 Hamé jágahá ke kalisá at, ódá yakk kalabé bandag but. Kalabay démdarái róchá ódá sáz o zémeli marágeshé barjaménag but. Marágeshá hamá wáelani (violinist) mardekáyá wati ezm pésh dáragi at, hamáiá ke kóthy chárdah sál sári gár butagat o góshdárókáni mocchiá hamá dhongay bacch ón nendók at, hamá dhongá chárdah sál pésar wáelaniay koláh mán borretagat.

  Maypalá rand á mán yakkén thrámá sapar kanán dém pa lógán wátarretant. Á hamá thrámay tahá sapar kanagá atant, áiay deléwar hamá keléndhar at ke áiá hamá wahdá wáelaniay kóth (coat) kwahnén chizzáni dokkáná bahá kortagat.

 Á sarshapá thrámay wasilahá shahrá sapar kanagá atant. Áyáni démá wáelani neshtagat o áiay démá dhongay bacch o esháni poshtá hamá kwahnén keléndhar. Á sapar kanán atant bale zánagá naatant ke esháni myánjiá chónén syádi hastat. Eshán é syádi bárawá dán wati marká zánt kot nakotagat. 

🚋 🎻 🎩 ⛪ 🧥

Rusi nebeshtakár: Dhayneyal Karmas
Ordu rajánk: Manauwar Ákásh

Balóchi rajánk: Bahtán Balóch

Madag Kaptag Kalákótá || Mahmad Bayg Bégol

 

  Madag Kaptag Kalákótá. 
Mahmad Bayg Bégol

 Chiná báli madagáni kárzawáliáni dáragay háterá hapt lakk hél dátagén batháni changézi lashkaré sájó kotag bittag ke gón sitthiay tawárá báli madagáni sará orosh kanant o áyán warant. É anchén delyalah o shagálén bath ant ke charéshán har yakké chár chár sad madag yakkén shullá chath kanáná rawt. 

 Englestánay hálták "Thayligráp"á hál dátag: gwastagén shast o panch sáláni nyámá Chinay dah subaháni tahá báli madagay é cha drostán badter o masterén orosh ent. Eshiay ásará madagán yakk koródh habdah lakk ékadhay sará ámádahén keshár o édege káh o butthag ádróh o tabáh kotagant. Sáensdánáni goshag ent ke é wahdi Chinay lahté jáhán yakk chárkondhi wáléay tahá kesás panjáh hazár báli madag o áyáni sosondh mawjut ant.

 Ched o pésh Chini kesháwarzán báli madagáni koshagay kár gón lógi morgán geptag, bale ni sábet bittag ke lógi morgáni wahd halletag. Parchá ke bath cha lógi morgán gésh saksar o wash warákter ant paméshká áyáni madag waragay kodrat o goshád géshter ent.

  É hálay wánagá rand man teláh dróshom, washbál, harrag pád o chezzhek bóhén madagáni tránagá kaptán. Maná hamá wasshén dawr o bárig yád átkant. Wahdé Lyáriay damkáni tahá yá chárráháni sará mardomán madag bretk beryán kot o bahá kot, Balóchán delay sérá madag wárt o watá lullokwáráni sardár léket.

  Yádáni hamé zerá ózhnág kanáná man tán dérá Chinay madagwárén batháni wassháli o washbahtiay sará bash bash wárt o delá goshtón ke drégatén man ham bathé butténán o Chini mangirán gón butténán.

  Báli madag chó Balóchá béwatan ent paméshká Balóchá dóst ent. Bale esháni dósti ham ajabén dóstiay. Bezán é cha dóstia yak domiay delá kasshant. Harjáhé ke madagá moh rasit á Balóchay cherágjáhán chath kant. Hamé paym harjáhé ke Balóchay wár wassh bit, á madagá jant o wárt.

 Man molkay hálá sahig nayán ke ódá madag kadi kayt, chetawr kayt o Balóch áiá ché rangá wasshátk kant? bale Karáchiá hamá dawr o bárigá ke molk émen o mardom wati hálá mast atant. Madag hamok sál chó basshámi jodhán allam átk. Ni albat kesás bist o panch sál ent ke madag may némagá inchok áyagá naent. Chó ke Makkorán o Taray hoshkáwagén sardhagárán hawr naayt, hamé sawab ent ke baré baré hamé teláh dróshom o washtám márá sakk gir kayt. Anchén wahdán godhá má delá tasallá dayagay háterá madag jánay sháná per bastagén yakk kwahnén sawté alhán kanén:

Madag kaptag Kalákóthá

Anchó wassh ent chó ákróthá

Madag kaptag geseriá

Anchó wassh ent chó mesriá

Bale wahdé zahiry cha eshiá ham géshter bant godhá madag may wábá kayt. Gwastagén róchán yakk shapé anchén tránag o tahtáláni tahá yakk madagé mani wábá átk. Salám alayk o dast dróhiá pad mani o madag jánay nyámá é gapp o trán but:

Man: chón ay, jódh ay, dhaddh ay, tayár ay?
Madag: Shogr ent Allaháay, sáhé kasshagá án.
Man: Tai sosondh o mahluk chón ant?

Madag: Man sosondh wati Allaháay hawálah kotag o Kólwáhay patthá wayl kotagant. Mahlukay hálán tará nadayán ke é sarkári rázé. Chónáhá ham may mahluk gón Balóchán kahr ent. 

Man: parchiá bébaláhé?

Madag: Paré háterá ke shomá wati zeminá Éthami trákay ejázat parchiá dátag ke eshiay ásará may téwagén naslé tahr tahrén nádráhiáni o mázuriáni ámách bittag. Má wa cha shomay hamé zahr áludagén damagá laddh o lóg kanagá láchár bittagén.

Man: maná báz apsóz ent madag ján.

Madag: Apsóz waragay wahd gwastag. Má wati zawál bittagén yakk nasléay badalá dege dah nasl pédá kotag. Márá parwáh nést, shomá wati poshpadáni hayrá belóthet ke shomay kesás anchó ham kamm ent.

Man : sharr maná begwash ke maróchi éwak o tahná ingó chetawr tai sar kaptag?

(Sarjam naent...)